Úgy gondoltam, hogy az elõzõ - Real Madrid elleni BL-kudarc utáni - írásomat követõen majd egy sokkal hálásabb témával kapcsolatban jön meg a kedvem újra billentyûzetet ragadni, de sajnos be kell látni, hogy ez nem az az év, amikor sikerekrõl tudósíthatnék: súlyos zakók a riválisainktól, kellemetlen pontvesztések és vereségek kiscsapatoktól, két szégyenteljes búcsú elõbb az FA-kupából, majd a ligakupából is. A Bajnokok Ligájában még talpon a csapat, de az idei teljesítményünkbõl kiindulva nem valószínû, hogy gyõzelmi esélyeink lennének. Márpedig a Manchester United neve a Ferguson-éra alatt összeolvadt a gyõzelemmel. 
 
 

2014-et írunk. Bátran kijelenthetjük, hogy a csapat egy esztendõ leforgása alatt önmaga karikatúrájává vált. Ami mindig az erõsségünk volt, az most az egyik legnagyobb gyengeségünk. Eddig az utolsó 5-10 percben fordítottuk meg a meccseket, most a mérkõzés végén pontokat veszítünk. Ami eddig a gólvonalon befelé pattant, az most kifelé. Akik az elmúlt években a hátukon vitték Manchester vörös felét, azok most rendre gyenge produkciót nyújtanak. Tudtuk, hogy Ferguson visszavonulása után nehezebb élet vár ránk az Old Traffordon, de azt még rémálmainkban sem hittük volna, hogy a tabella legalján helyezkedõ csapatok gyõzelmi esélyekkel jönnek hozzánk. Azt sem gondoltuk, hogy a legnagyobb ellenfeleink közül csak az Arsenal elleni hazai gyõzelmet tudjuk eredményként felmutatni.
 
Nyilván sokakban felmerül a kérdés, hogy vajon hol lehet a hiba? Ki a bûnös? Hiszen a játékosállomány Fellaini és Mata kivételével ugyanaz, amely egyértelmûen az elmúlt évtized legsikeresebb angol csapatává tette a Unitedet, kiegészülve a tavaly remek formát mutató, ígéretes fiatalokkal. De hová tûnhetett mindez? Hol vannak a nagy gyõzelmek, hol vannak a legendás comeback-ek, hol vannak az utolsó nagy rohamok? Nem utolsó sorban pedig, hol vannak a pontok?
 
Bûnbakot találni, persze, egyszerû: David Moyes. Azonban az én álláspontom szerint ez egy kicsit összetettebb. 
 
Sokan Sir Alex hiányát emlegetik, mint a gyengeségünk fõ forrását. Tény, hogy az Öreg a mérkõzések közben hihetetlen mentális erõt tudott nyújtani a játékosoknak - de ne feledjük, hogy regnálása utolsó éveiben már nem õ vezényelte az edzéseket. Viszont volt egy jól bevált edzõi stáb, amely képes volt hétrõl-hétre nyerõ formába hozni a csapatot. Az utóbbi éveket simán átvészeltük komolyabb hullámvölgyek nélkül, végig kiegyensúlyozott teljesítményt tudtunk nyújtani - és éppen ez hiányzik a mai, Moyes által irányított Unitedbõl. Az én véleményem szerint hiányzik Mike Phelan és Rene Meulensteen jól bevált munkája - helyettük most Steve Round, Jimmy Lumsden és Phil Neville vezényelnek. Minden bizonnyal képzett és szakértõ emberekrõl beszélünk, de ne feledjük, hogy az Evertonnál nem sajátíthatták el, hogyan kezeljék az igazi sztárokat, ahogyan azt sem tudhatták, hogyan kell a mérkõzésekre felkészíteni egy bajnok- és kupaesélyes gárdát. Egyértelmûen látszik, hogy egyelõre képtelenek a játékosokból egy igazán mûködõ egységet alkotni, egyszerûen nem tudják kihozni a maximumot a csapatból. Ferguson személyzete pedig ezt mesterien csinálta. 
 
Megnehezíti az elõrelépést, hogy az egyéni teljesítmények a csapat egészéhez hasonlóan meglehetõsen hullámzóak, így nem tudunk egy megszokott kezdõcsapattal kiállni - számomra nagy talány Young, Cleverley, Valencia, az idei Carrick (és még sorolhatnám...) játéka, hiszen az egyik fordulóban elhitetik velem, hogy igenis van helyük a kezdõben, majd a következõ mérkõzésen erre alaposan rácáfolnak, és lesújtó teljesítménnyel rukkolnak elõ. Ehhez jön bónuszként a megszámlálhatatlan sérülés, amely leginkább hátul érezteti a jótékony hatását. Sajnos szinte nincs olyan mérkõzés, amikor ugyanazzal a hátsó négyessel állnánk ki. A sérülésbõl visszatérõk gyakran bizonytalankodnak, Vidics és Ferdinand sem a régiek már. A fentiek miatt teljesen esetleges az egész középpályánk és a védelmünk, ez pedig újabban rendszerint bukdácsoláshoz vezet.
 
Jogosan tesszük fel az újabb kérdést: mi a megoldás? Az biztos, hogy ebbõl a gödörbõl nem lesz egyszerû kimászni. Viszont azzal, ha idõ elõtt kirúgná a vezetõség Moyes-t, nem oldódna meg semmi. Most biztosan pár szegényebb év fog következni, de idõre van szükség. A menedzsernek és stábjának meg kell találniuk a sikerhez vezetõ utat; meg kell találniuk a csapat felkészítésének a megfelelõ módját - fizikailag és mentálisan egyaránt. Emellett jól eltalált igazolásokkal mielõbb be kell foltozni a középpályán és a hátvédsoron tátongó lyukakat. 
 
Nem szabad türelmetlennek lennünk, és hinnünk kell abban, hogy a világ legnagyobb edzõje megfelelõ utódot választott. 
 
"Your job now is to stand by our new manager" - Sir Alex Ferguson
 
Ui.: nyugi, a kárörvendõk elõbb-utóbb vissza fognak esni a ló megfelelõ oldalára. ;)
 
-zomate93-