A tegnapi várva várt döntõ lezajlott, az eredményt ismerjük. Ezzel véget ért a szezon és bátran mondhatom, a legutolsó meccs szinte mindenben szimbolizálta az elõtte lévõ szezon egészét.

Elõre kérnék minden olyan embert, aki tudja magáról, hogy normális keretek között nem tudja a véleményét kifejteni és csak hülye érveket tud felsorakoztatni a saját igaza mellett inkább végig se olvassa ezt az egészet, véleményezni meg végképp nem kellene. Ezzel szemben minden olyan tartalmi vagy formai kritikát szívesen veszek, aminek van értelme és normálisan van leírva. A más véleményét tiszteletben tartom, még ha az enyémmel ellenkezõ is mindaddig amíg ez normálisan van kifejtve.
 
 
Lezárult a szezon. Véget ért egy újabb esztendõ, sikerünk is volt de több kudarcunk. A tegnapi döntõ körvonalai és a játékunk fejletlensége tökéletesen példázta, hogy milyen is volt ez az idény.
 
 
Amennyiben a döntõt veszem alapul mindenképp beszélnünk kell a taktikáról és nem csak a meccs kapcsán, hanem az egész szezont tekintve. Amikor a keretnél megláttam, hogy Sir Alex Ferguson megengedi magának azt a luxust, hogy a Premier League gólzsákját, a világ legerõsebb bajnokságának gólkirályát, a keret talán leglabdabiztosabb, legnagyobb játékintelligenciával rendelkezõ játékosát el se vigye a fináléba már sejtettem, hogy itt komoly gondok vannak. Hernandezt játszatta a kezdõben ellentmondva ezzel saját magának és az egész idénynek, miszerint a kis mexikói bombabiztos csodacsere. Ennek ellenére kezdett, a gólkirály bolgár helyett. A meccset nézve még kevésbé értettem ezt a döntést, hiszen ehhez a játékhoz, ami a csapattól megint idegen volt, inkább illett volna az, hogy Berbatovnak felrúgják és õ meg ahogy mindannyian tudjuk, megtartotta volna a labdát, ezzel elõmozdítva azt a játékot, hogy ne a Barcelona birtokolja a labdát. Alapból nyugodtabb játékosról is van szó, tehát ezt sem értettem. Így tehát már a meccs elõtt komoly hátrányban voltunk. 
 
A szezon ismeretében viszont tökéletesen érthetõ volt a döntés. SAF azzal, hogy egy lendületben és csúcsformában lévõ Berbatovot a szezonban leültetett és hagyta, hogy mind az önbizalma mind pedig a tudása leépüljön, a kis mexikói javára döntött. Kedves SAF ezúton közölném, hogy ellentmondva saját magadnak rosszul döntöttél. Ugyanis ha maradtál volna az általad kitatált és egyébként mindenkinek megfelelõ rotálási stílusnál és nem hagytad volna megrohadni a bolgárt a padon, akkor talán mind a szezonban mind pedig a döntõn hozzá tehette volna azt, ami a tehetségébõl hozzáadható. 
Itt meg is született a döntõ és az egész szezon második nagy hibája. Egy emberre játszottunk. 2 évvel ezelõtt ugyanis pontosan így szoptuk ki a döntõt, mert Ronaldóra került a szezonban és a döntõben is a legtöbb súly, ami nem a lelki terhet jelenti. Most Hernandezre játszottuk és ez nem jött be két éve se. Itt jegyezném meg, hogy a szezonban ugyanez történt más kárára ahelyett, hogy két csúcsformában lévõ játékost váltogattunk volna inkább hagytuk az egyiket elveszni a másikat meg erõltettük.
 
 
Itt el is érkeztünk a dolog játék részéhez. A játékunkhoz, amit néhányan az év döntõ többségében fikáztunk. Fikáztuk, mert amellett, hogy semmi köze nem volt ahhoz, amit focinak nevezünk, még ráadásul a csapattól is idegen volt.

 
 
A döntõ tökéletesen szimbolizálja ebben a tekintetben is az idei szezont. A csapattól idegen játék. Meg se próbáltuk a saját játékunkat játszani és ráerõltetni az ellenfélre, neeem, hanem megpróbáltunk az ellenfelet levédekezni. Nem támadó csapat voltunk hanem védekezõ. Ez talán az egész szezonra igaz volt. Kérem kedves illetékesek, nem tetszettek hallani azt a mondást, miszerint a legjobb védekezés a támadás? Úgy tûnik nem tetszettek. Persze rá lehet fogni, hogy Barcelona ellen játszottunk na de kérem, mi kik vagyunk, Malaga?
A kreativitás hiányát már leírtuk annyiszor a szezonban mint ahány gólt egész idényben lõttünk és ez csak úgy, mint az idény nagy részében, itt is tökéletesen látszott. Amikor egy Ferdinandnak kell ívelgetni elõre egy már már Messi magasságokra törõ Hernandez fejére (gondolom leesik, hogy itt nem inkább az argentin sikereire mint inkább a magasságára célzok) akkor ott súlyos gondok vannak. Ahogy gondok voltak az egész idényben. Értem én, hogy taktikus foci meg egyéb maszlag, na de ez már mégis pofátlan. Azt hittem focizni megyünk a döntõbe és reménykedtem, hogy a 10 hónapból az utolsó 2 és fél hónap játékát hozzuk, de ehelyett sikerült a maradék bõ hét hónap undorító játékát elõhozni ugyanis 10 percen és egy gyönyörû támadáson kívül egy momentumunk nem volt, ami a Manchester Unitedhez illene. Lehet mondani, hogy ja persze, de akkor szétkapnak minket. Erre csak azt tudom mondani, hogy inkább kapjunk ki úgy, becsülettel küzdve, folyamatosan támadva mint semmit nem csinálva, szégyenteljes produkcióval. Ez uraim nem foci. Elmondtam már a szezonban ezerszer de idén utoljára az egész szezont szimbolizáló mérkõzés után ismét kijelenthetem. Ez nem foci.
 
 
Tehát tudjuk, hogy ez nem az a játék, amit játszanunk kellene. Az edzõ felelõsségére nem térnék ki mert órákig lehetne róla beszélni, hiszen mégis csak õ rakja össze a csapatot, õ vesz játékosokat, õ játszat játékosokat, õ határozza meg a játékot és a játékstílust. Helyette inkább ha már szóba került kiemelnék egy pár játékost edzõi vonatkozást elkerülni nem tudva.

 
 
A játékosaink egytõl egyig kiváló labdarúgók. Az viszont a mostani meccsen tökéletesen látszott, mint ahogy az egész idényben, hogy vagy nem tudnak vagy nem engedik õket kreativan játszani. Valószínûleg az utóbbi az igaz. Én baromira örülök, hogy ilyen labdarúgóink vannak de egy csúnya kifejezéssel élve ha tele vagyunk vízhorókkal akkor ne akarjunk semmit festegetni, alkotni. Ugyanis történelmünk összes Bl gyõzelmén ott volt legalább egy über játékos aki vagy a kreativitást vagy a gólokat szállította. A világklasszis faktor. Ez most nincs meg, akárhogy nézzük. A kreativitást nem tudom, hogy mért nem próbáljuk meg pótolni ha ennyire nem megy a játékosoknak de remélem ez minél elõbb orvosolva lesz. Akár csapaton belül akár külsõ játékost bevonva. Lehet vitatkozni, hogy ki és mi a legmegfelelõbb döntés de az biztos, hogy ezt meg kell lépni. Méghozzá most. Ha jövõre ugyanezzel a moslékkal állunk ki akkor nem, hogy Bajnokok Ligája (ez ebben az esetben sem sikerült) de még más kupák sem lesznek meg. Vagy át kell szervezni a jelenlegi játékosok fejét vagy hozni kell valakit de ez így nem maradhat. Ami a góllövést és a világklasszis tényezõ ezen vonatkozását jelenti azt hiszem addig amíg, Nanival próbáljuk meg a finesszt belevinni a játékunkba és egy fiatal sráctól várjuk a megváltást addig közönségesen kifejezve "a nyuszi baszhatja"'.
Ugyanis ezen a meccsen mint az egész szezonban láthattuk, hogy Nani baromi okosan beviszi 1000 ember közé a labdát véletlenül se passzolva mert azt hiszi õ CR vagy Messi, és elönzõzi a helyzetet és az alkalmat. Azt javaslom, hogy ezt a fajta játékot hagyjuk meg az említett úriembereknek mert õk értenek is hozzá. Az idõsebb játékosokat nem méltatnám õk már bizonyítottak eleget de amikor azt látom, hogy Scholes jön az alibi passzokkal egy fontos eseményen, ilyen helyzetben nem sok választ el az agyvérzéstõl. Hernandez fantasztikus játékos de ne kezeljük már úgy mintha kész lenne.
Szóval itt mind kreativitásban mind technikában hiányzik a világklasszis és ha csak az egyiket pótolnánk akár csapatot belül is akkor már mi lennénk a legjobbak és nem kéne csak a hazai kupákra hagyatkozni.
 
 
Ha már szóba került akkor le is zárnám ezt az egész írást és a szezont is a kupával és az egész idény összefoglalójával.
 
 
Sokan mondják, hogy azért nyertük meg a PL-t mert mi voltunk a legjobbak. Szerintem ez csak fél igazság ugyanis amellett, hogy tényleg mi voltunk a legjobbak megjegyezném azt is, hogy sokkal inkább illik ránk, hogy mi voltunk a legkevésbé rosszak. Lehet itt örülni a kupának meg a BL döntõnek de jövõre még nehezebb dolgunk lesz és fejlõdni kell az említett színtereken mert ha nem bedarálnak minket. A Bl döntõ megmutatta, hogy mik a hiányosságaink mind játék mind játékos mind edzõ vonatkozásban. A szezon ennek szintén tökéletes megmondhatója. A játékunk színvonalát emelni kell mindenáron. Ez a szezon inkább volt csalódás mint siker. Megnyertünk ugyan egy bajnokságot, de az ellenfeleink pocsékak voltak. Eljutottunk ugyan a döntõig a Bl-ben de nem nyertük meg. Ott voltunk a szezonban a pályán de a legtöbbször focinak nyoma sem volt. Új szezon, új lehetõségek jönnek de ha ehhez mérten nem vonjuk le a tanulságokat és maradunk ennél a játéknál, taktikánál és felfogásnál akkor jövõre még rosszabb lesz a helyzet.
 
Lezárult tehát a szezon, már most várom a következõt és mire elindulunk a túránkra már remélem elszáll a csalódottság és újult erõvel törhetünk a dolognak, hogy egy év múlva ilyenkor már több kupával gazdagababban, szebb játékú szezon után ébredhessünk.