A második kedvenc norvég United játékos.

Jean Ronny Johnsen 1969. június 10-én született Sandefjord városában. Természetesen norvég klubokban játszott karrierje kezdetén, elõnyös tulajdonsága volt, hogy a középhátvéd poszt mellett középsõ középpályást is tudott játszani. Norvég csapatai: Stokke, Eik-Tønsberg, Lyn, Lillestrøm. Elõbbi két csapatban 2-2 szezont játszott, utóbbi kettõben csak 1-1 évet töltött. Aztán 1995 nyarán a török Besiktas leigazolta õt, de itt is csak egy szezon során szerepelt, hiszen 1996-ban Johnsen olyan ajánlatot kapott, amire nagyon vágyott. Alex Ferguson kinézte a norvég játékost és Ronny boldogan fogadta el a United ajánlatát és a Besiktas is örült az 1,2 millió fontos összegnek. United debütálása 1996. augusztus 17-én volt a Wimbledon elleni 3:0-s gyõzelem során. Johnsenen volt némi nyomás a kezdeti idõszakban, hiszen olyan neves elõd posztján kellett helytállnia, mint a korábbi csapatkapitány Steve Bruce.
United karrierje során 4 bajnoki címet, 1 FA kupagyõzelmet és persze BL gyõzelmet szerzett. A tripla során pályafutása talán egyik legjobb teljesítményét hozta a Juventus elleni idegenbeli meccsen, amikor középpályást játszott. (Zidane és Del Piero ellen) Aztán végigjátszotta a döntõt Barcelonában ezúttal a védelem közepén Stam mellett. Az az este hozta pályafutása legnagyobb sikerét, amikor honfitársa Solskjaer csodát mûvelt.

 

 
A következõ években aztán egyre kevesebbet játszott, mivel sérülések hátráltatták, valamint új játékosok is érkeztek a csapathoz. 2002-ben lejáró szerzõdését a klub már nem hosszabbította meg. 99 fellépésén 8 gólt sikerült szereznie a MU színeiben. Ronny tehát új csapat után nézett és az Aston Villa le is igazolta õt ingyen 2002 májusában 2 évre. Birminghamben 49 meccs/1 gól volt a statisztikája. 2004 nyarán aláírt a Newcastle United csapatához, de mindössze 3 meccsen szerepelt, az edzettségi szintje már nem volt Premier League színvonalú, 35 évesen már kevés sikerrel tudta szerelni a PL gyors csatárait. 2005 februárjában be is jelentette visszavonulását a profi futballtól. De gyorsan meg is gondolta magát, mert hazájában úgy gondolták bár Johnsen gyorsasága megkopott, azért az óriási tapasztalata jól jöhet még. Így aláírt egy 1 éves szerzõdést a Vålerenga csapatával, amit aztán megújítottak 2006-ra, 2007-re és 2008-ra is.

 
A norvég válogatott színeiben már 1991-ben bemutatkozott és részt vett az 1998-as franciaországi világbajnokságon is. Több mint 60-szor szerepelt a norvég nemzeti tizenegyben. 2007. augusztus 22-én a norvég szövetségi kapitány, Aage Hareide behívta újra az argentinok elleni barátságos meccsre a veterán játékost. Az eltiltott Erik Hagent kellett pótolnia. Így 38 évesen Johnsen lett a második legidõsebb norvég focista, aki a hazáját képviselte kezdõként. Ráadásul fõleg John Carew-nak köszönhetõen gyõzni is sikerült 2:1-re, klassz este volt ez Ronny számára. 2008 novemberében a norvég szezon végeztével végleg felhagyott a profi játékkal. Norvégiában beszállt az ingatlanüzletbe. A Unitedtõl nem szakadt el, gyakran szerepel rendezvényeken, legutóbb pl. a 11/12 szezon során a PL trófea világkörüli útján Johnsen is csatlakozott a többi veteránhoz. (Cole, Sharpe, Blomqvist stb.) Nyáron pedig a United Johnsen utolsó csapata, a Vålerenga ellen játszott felkészülési mérkõzést.
 
 
Érdekességek:
 

Amikor a Besiktas leigazolta õt, érdekes módon mutatták be a törökök: "Megrémültem, amikor elõször mutattak be a szurkolóknak, mert hoztak egy birkát, levágták a fejét és a homlokomra kenték a vérét."

 

A MU csapatánál jól kijött mindenkivel, de természetesen honfitársai Solskjaer és Berg voltak a legjobb haverok.

 

Egy meccs hiányzott neki a Unitedben, hogy százados legyen.

 

Õ a második legidõsebb norvég játékos, aki kezdõ volt hazája válogatottjában.

 
 
(az írás újrahasznosított, még a manutdfanatics.hu régi változatára készítettem anno különbözõ angol lapok, manutd.com és Wikipedia alapján)