E hét kedden végre valóra vált az álmom. Kijutottam életem elsõ Manchester United meccsére.
A jegyigénylés teljesen jól ment, leszámítva egy ONLY PASSPORT azonosítást, de szerencsére ezt a problémát sikerült megoldani. Az elsõ élménybeszámolómat próbálom megírni. Így elnézést kérek, ha lenne bármilyen hiba is a beszámolómban. Másnap, vagy még aznap kellett volna megírnom, akkor még az érzés bennem volt.
Most már csak emlék, de megpróbálom átadni Nektek!

 Na hát akkor, hogyan is kezdõdött?
 
A BL sorsolás után, egyik ismerõsöm felvetette az ötletet, hogy bevállalható az út. Ebbõl indultunk ki, majd lett az, hogy sajnos egyedül, de sikerült kimenni a meccsre.
 
Szerencsére vannak ismerõseim odakint, így szállást tudtam szerezni, valamint egy olcsó fuvart is egy másik ismerõs révén.
Az útvonalam úgy alakult, hogy reggel indultam Pécsrõl Kelenföldre. Onnan volt az utazás autóval egészen Kolozsvárig. Ottani idõ szerint 8-fél9 körül érkeztünk. A meccs 21:45kor kezdõdött, így eléggé kellett sietni. Kicsit itt felgyorsultak az események. Észrevettem, hogy a két csapat szurkolói tábora alig 50m-re egymástól iszogat és énekel. Nagy hangulat volt már akkor is. Finomak az ottani sörök :)
 
 
Gyorsan elmentünk a Collect Pointhoz, ahol sikeresen megkaptam életem elsõ Unitedes jegyét:
 

 
Elindultam a többiekkel a stadionba. Õk a hazai szektorba vettek jegyet, így kicsit izgultam, hogy ismerõs nélkül, megyek be az angol drukkerekhez.
 
Az egyik útkeresztezõdésnél -ahol ha jól tudom 7 út is találkozik-, elváltam tõlük és már mentem is oda az elsõ kordonhoz, ahol a jegy felmutatása után, mehettem lassan de biztosan a stadionba.
Miután átléptem a bejáratot, már nem hallottam se magyar, se román beszélgetéseket. Egyszer csak, megcsapta a fülemet az a tipikus angol akcentus, amit utoljára még filmekbõl hallottam (GSE,GSE2,FootballFactory stb.). Itt kapott el az elsõ élmény, amire már nagyon vártam. Egyikkel beszélgetésbe is elegyedtem. Õ neki az elsõ meccse, amikor élõben látta a United-et, az még 20-30 éve volt. A harmadik, de inkább a negyedik kordon túl, egy kis motozás után, végre betehettem a lábamat a stadionba. Éppen idõben, pont akkor indult el a BL indulója.
 
Élõben és tv-ben nézni egy meccset egészen más. Fõleg, ha hõn szeretett csapatról van szó. A stadionban a hangulat mind a két oldalon hatalmas volt.
 

 
Az alaprajz szerint a 28-as szektorban voltak az angolok. Illetve úgy tudom, hogy valószínüleg még a 37-es szektor is nekik volt tartva. A "Peluza 2" le volt zárva fölöttünk. A mi szektorunk beton létesítmény volt, nem úgy mint a "Tribuna II", ami fémszerkezet volt.
Ezáltal a haza szurkolók, amikor ütemesen kezdtek el a lábukkal trappolni, az egész stadion beleremegett. Mást nem lehetett hallani.

 
Se a bíró sípját se. Az angolok folyamatosan énekeltek. A kolozsváriakat se kellett félteni, fõleg az elsõ gól után. Igaz az angol drukkerek, nagyon nem foglalkoztak a kapott góllal. Sok volt még a meccsbõl hátra. Van Persie elsõ gólja a távolabbi kapunál történt, így az éljenzés se volt kimagasló. Visszafogottak voltak, tudták hogy még van hátra a meccsbõl, bármi megtörténhet. Ez még eddig nem 3 pont.
Az angolok:

 

 

 
A második gól -ami már itt volt szemben- olyan hatással volt az angolokra, mintha magát a BL-t nyerték volna meg. Utána folyamatosan lehetett hallani az "OOOO Robin Van Persie"-t.
A meccs végén kérték a szervezõk, hogy negyed órát maradjunk ott. Abból fél óra lett, de mindenki jókedvûen beszélgetett egymással.
 

 
A meccs után még tartottak a fiúk egy levezetõ edzést, így tovább láthattuk õket. Nagyszerû élmény volt ez az egész nekem.
 
Kifele menet sikerült egy aznapi meccsrõl egy kitûzõt is vásárolnom, így a jegyen túl, más tárgyi emlékem is marad. Sajna sálat nem sikerült vennem.
A szurkolókat több mint fél tucat busz várta, mentek is vissza.
 
Amúgy ezzel a meccsel két álmom is valóra vált, úgyanis még soha nem voltam Erdélyben. Végig rajtam volt a Unitedes mezem és semmi atrocitás nem ért. Jó kedvûen beszélgettem velük a meccs elõtt és után is.
Egy Pool drukker srác szervezte meg az alábbi akciót is, amirõl nem tudtam, fõleg mert kezdés elõtt 5 perccel érkeztem, valamint, mert mellettünk voltak a 27es szektor körül és semmit nem lehetett látni.
Azért le a kalappal a kinti magyarok elõtt.

 
Az este további részleteinek már nagyon sok köze nincsen a meccshez, így itt végeztem a cikkel.
 
Remélhetõleg lesz még alkalmam írni.
 
Tervbe van véve, hogy még ebben a bajnokságban eljussak az Old Trafford-ra is.
 
Remélem sikerül!