Hohó! nagyon sok van még, mit te nem tudsz,
S nem is fogsz tudni. Vagy a jámbor agg
Azért teremtett volna-é porondból,
Hogy a világot ossza meg veled?
Te õt dicséred, õ téged kitart …… de meddig?
 

Pár hónappal ezelõtt már foglalkoztam a témával egy blog keretein belül, igaz akkor még a szkepticizmusomat elnyomta a reménykedés és a feltétel nélküli bizalom Sir Alex Fergusonban és az Õ döntései helyességében. 
Az elõzõ írásomat úgy fejeztem be, hogy Nekünk szurkolóknak annyi a dolgunk, hogy a csapatot mindenben támogassuk és kitartsunk mellette, bár azt is hozzátettem, hogy a ,,Kiválasztott” felé nekem addig töretlen a bizalmam, amíg azt látom a csapaton, hogy ez jó mindenkinek, ha Moyes ül a padon.
 
 
Ez az érzés nálam nagyjából a Chelsea elleni meccs közepéig tartott, itt ugyanis amikor a kamera ráközelített a kispadra, két dolgot láttam: Az elsõrõl nem feltétlen õ tehet, hiszen  én vártam a jól megszokott, rágózós, rák vörös fejet , amint idegesen fel-le szaladgál, ordít a bíróval, a játékosokat pedig szinte magából kikelve  a gyõzelembe hajszolja, ehelyett egy idegent láttam, aki valamiért nagyon nem illett oda, de hamar rájöttem, hogy miért … Ez az "idegen" ember, (akinek ugyanaz lenne a feladata, mint legendás elõdjének), azért izgul, hogy ne kapjunk ki!!! 
Itt elöntött a méreg és a düh és egybõl beugrott az a nyilatkozata, mikor még az Everton edzõje volt. Történt ugyanis, hogy csapatával azt hiszem az 5. helyen álltak vagy 6-7 fordulóval a vége elõtt és egy nyertes meccs után kérdezte a riporter, hogy a 4. helyre odaérhetnek-e , reálisnak látja-e stb.. tehát hogy mik a célok. Erre azt válaszolta, hogy elégedett a csapatával, mivel már biztosan nem esnek ki, a BL indulás pedig nem volt célkitûzés nekik. Na bumm…. Nyilván félig-meddig poénnak szánta, csak hogy amit a Chelsea elleni meccsen láttam rajta, pont ugyanazt váltotta ki belõlem, mint ez a nyilatkozata. Moyes kishitû! Csúnyán mondva beszari (csak hogy éreztessem, mennyire nem kedvelem az ilyen mentalitást)!
 
 
Nem részletezném egyenként a meccseket, úgyis mindenki látta õket, gondolom hasonlókat éreztünk Sturridge góljánál a 4. percben és az utána elkövetkezõ 90 percben, amikor néztük az ötlettelen, gyámoltalan, unalmas futballt. 
A legnagyobb probléma az én számomra az, hogy a nyertes meccseken (éppen csak, de  szerencsére többes számot használhatok) is ugyanúgy játszik a csapat, csupán ellenfél függõ, hogy kikapunk vagy nyerünk. Ha komoly ellenfél van, akkor momentumunk sincsen, ha könnyebb, sajnos  akkor se mondanám azt, hogy jó szórakozás idén leülni Manchester meccset nézni.
Ez akár nagy erénye is lehetne Moyes-nak, hogy a saját stílusát játszatja a csapattal, könnyû és nehezebb ellenfél ellen is, akár a Barca, de könyörgöm.. milyen stílus ez?  1980-ban népszerû, igazi angol foci? A szélsõ lehajtott fejjel rohan, ha lehetõsége van pedig beadja és egy 2 méteres, bivaly erõs csatár majd bebólintja?  Na ja.. hát erre mondom én, hogy a "dínók" is aranyosak lehettek, de nem véletlen haltak ki, mivel nem tudták felvenni a versenyt a változásokkal.  Sehol sem játszák már ezt, okkal: Még Guzmics Ricsi is képes az ilyen oldalról jövõ beadásokat hatástalanítani, nem hogy a bivaly angol védõk és még nem is a ,,Kompany-félék” .
 
 
Na, de ezt áthidalva és elfogadva, hogy az imádott csapatunk tök szembe megy a világ futballjával és ahelyett, hogy 5 "kisember" szaladgálna elöl, akik egyérintõkkel szétszednék a betömörülõ bunkó védõket, MI  a kiváló szélsõink beadásaira apellálunk, név szerint: A lapos, erõs és a világ legkönnyebben levédekezhetõ beadások királyára, Valenciára. Az Aston Villa szintnél leragadt (sztem már nem férne be idén), Oscar-díjas Youngra. A 10 meccsenként egyszer jól játszó Nanira, aki számomra a tipikus "szeretlek is meg nem is". És végül a legjobb taktikai húzása Moyes mesterünknek, Kagawa. Egy olyan játékos erõltetése szélen, aki ezelõtt maximum a FIFA-ban látott beadást(akkor is csak lecsúszott az ujja a kispasszról). 

Ilyen nagyszerû szélsõkkel remélem már mindenki látja, hogy meg van az elsõ indok arra, hogy miért is tart itt a csapat idén, ahol.. 
Tudtuk, láttuk és éreztük, hogy nem egy világverõ nevekbõl álló alakulat a United és már SAF kezei között sem volt az. Az, hogy tavaly ennyire kijött a lépés nem is kérdés, annak volt köszönhetõ, hogy SAF akkora karakter volt, olyan erõ volt benne, akkora tekintélye volt, hogy a játékosok a tudásuk dupláját is képesek voltak elõhozni magukból. Nem taktikailag volt zseni, hanem erõben és fõleg pszichikailag!

Moyes kishitûsége abban is megnyilvánul, hogy nem mert a kerethez hozzányúlni. Ez a csapat SAF-é volt..sõt még mindig az, hisz azt látom a játékosokon, hogy érzik, nem az ül a padon, akinek kéne. Egy 26 évig SAF hangjától zengõ öltözõben nem lehet csak úgy beülni. Oda vérfrissítés kell és "fejeknek kell hullani", hogy az új ember hiteles legyen. Látszik Moyes-on, hogy bízik a nagy öregekben, rájuk támaszkodik, pedig õk SAF emberei, nem Moyes-é. Giggsnek soha életében nem volt más edzõje, gondolta, hogy lojális tud lenni hozzá 41 évesen? Szerintem itt a második nagy probléma.

Az Öreg helyett egy gyámoltalan, semmi tekintéllyel nem rendelkezõ fazon ül. És ami mindezeknél is nagyobb hiányossága az, hogy nem tud nyerni! Ezt nem lehet megtanulni, erre születni kell, hogy onnan a pálya szélérõl belehajszold a csapatodat a gyõzelembe, akár a semmibõl is.
Arra szerintem mindenki felkészült, hogy lesznek változások, csakhogy nem történt semmi sem, csupán egy ZS-kategóriás SAF utánzást látunk és ez az, ami felháborít engem, mert ha a saját feje után menne, egy átalakított kerettel, amibõl látszana, hogy majd egyszer, akár 5 év múlva is lesz eredménye, akkor minden rossz szó nélkül támogatnám és azonosulni tudnék vele. Felhozhatnám példának Guardiolát, hogy a világ legjobb csapatát fenekestül felforgatta. Borítékolható, hogy fantasztikusat fog véghez vinni, ha nem is idén, akkor jövõre és még jobb lesz a München. Ezért hívnak valakit edzõnek, vezetõnek, mesternek. Ott megéri várni a sikerre, egy rosszabb szezon után .
Itt szerintem teljesen fölösleges, hisz egy Bruce, Hogdson és Hughes kaliberû, azaz nagyon középszerû Moyes ül a padon, akinek fogalma sincsen, mit kéne csinálni és hogy hova kéne eljutnia, hisz nincs több tapasztalata a bajnoki trófea felemelésében, mint nekem. Az  meg, hogy Giggs elmeséli neki, milyen 10-nél többször felemelni még jobban aláássa a tekintélyét.
Sir Alex hibázott és ezt remélem Õ is belátta. Nem hiszem, hogy hagyja vergõdni a csapatát ennek az embernek a kezei között tovább.
 
2013.11.01-én vezetõ hír a Fanatics-on: Az Öreg visszaült trónjára!
Én már nagyon várom!