Wind of Change

Sötét, csalódásokkal teli idõszakot élhetnek át a Manchester United szurkolói mióta Sir Alex felállt az edzõi székbõl, és átadta az irányítást skót kollégájának. A szezon kezdete óta a csapat teljesítménye és hozzáállása finoman szólva lehangoló, és a folyamatos ígérgetések után sem változott pozitív irányba. A taktika siralmas, és amikor az edzõ belenyúl a meccsbe, rendre rossz döntéseket hoz. 9 hónap alatt nem láttunk egy olyan mérkõzést sem (a nyári túrát is beleértve), amikor egyértelmû taktikát, elképzelést tudtunk volna felfedezni a csapat játékában. A következõkben összefoglalnám az elmúlt 9 hónapot, és vázolnám mit várok a jövõtõl.

Nehéz lenne objektíven összefoglalni az eddigi teljesítményt, mert fanatikus MU szurkolóként legszívesebben ordítanék, kidobnám a TV készüléket az ablakon, felszállnék egy Manchesterbe tartó gépre, és Moyes arcába ordítanám, hogy "mit tettél te szerencsétlen a mi imádott csapatunkkal?! Hát nem érted, nem sejted, nem érzed mit is jelent nekünk ez a csapat??! Ez az életünk!! Te meg tönkretetted, te szánallmas, vörös, halpofájú skót barom!" 
De félretéve az indulatokat, nyugodt és tiszta fejjel gondolkodva optimistábban nézek a jövõbe, és a vereségek "jó oldalát" vizsgálva arra jutok hogy nyártól nagyot fordulhat a világ. Persze már Moyes nélkül. Ugyanis a pozitívum a jelenlegi rossz teljesítményekben és vereségekben nem más, mint az, hogy Moyes egyre mélyebbre ássa magát, és a vezetõség is úgy fogja látni, hogy ideje szakítani a hagyományokkal, és elküldeni az edzõt, ha nem megfelelõ a feladatra. 
 
Az alkalmatlanságát 3 pontban mondám el:
 
1. Edzõi jelenlét:
Ha Moyes akkora edzõ lenne, mint amekkorának sokan gondolják és mondják, akkor ez érezhetõ lenne a meccseken. Én elhiszem, hogy áradoznak arról, hogy micsoda edzéseket tart, és az edéseken nagyszerûen megy a játék a srácoknak, és talán még 6-ot is egymáshoz tudnak passzolni a játékosok egymás után. Sõt, esetleg kaput eltaláló lövés is van - ha gól esetleg nem is jön össze. Azonban ez a meccseken nem látszik. A játékosok nem érzik komfortosan magukat a pozíciójukban, és hiába néznek ki a kispadra segítségért, csak egy fogalmatlan alakot látnak, aki még most sem fogta fel, hogy az MU edzõjeként mit várnak tõle. Nem irányít, nem motivál, nem ad támaszt a játékosoknak. Nincs karaktere. Egy szürke alak, aki a csapatot is a saját képre formálta.
 
Az Evertonnal 11 év (!) alatt nem nyert semmit. 11 év (!) alatt nem sikerült összerakni egy olyan csapatot, ami legalább egy kupát megnyert volna. Bizonyára nem tudott akkora büdzsével gazdálkodni, mint a MU-nál tudna, de látjuk, hogy a sok pénz mire volt elég. Hozott egy használhatatlan Fellainit, és egy zseniális Matát, akit szélsõként játszat. Rossz döntések tömkelege. De ez persze benne van a pakliban. Ha hibázott lehet javítani, változtatni. De az nem változtatás, hogy Mata átkerült a bal oldalra. Nem tud belenyúlni a meccsekbe, pedig ez elengedhetetlen lenne. 
 
2. Taktika:
4-4-2, 4-5-1. 4-4-1-1, 4-2-3-1. Ezeket a felállásokat lehet felfedezni az év során, ha MU meccset néz az ember. Lényeg, hogy szélsõ középpályás legyen, aki el tud indulni a szélek felé (mindegy hány védõ vár ott rá), és beadja a labdát a védõknek, vagy a kapusnak, hogy utána megkontrázhassanak minket. Nagyszerû példa volt erre a Liverpool elleni meccs, amikor Fellaini kikeveredett a szélre, és egy angyot belerúgott a labdába. Nem nézte kinek megy a passz, van e egyáltalán társ a tizenhatoson belül (persze nem volt), mi lesz, ha ha ellenfélhez kerül a labda. Másik elengedhetetlen eleme a Moyes féle taktikának, hogy Rooney a saját és az ellenfél tizenhatosa között futkos agészen addig, amíg el nem megy a kedve a játéktól, és elkezd 30-ról lövöldözni. Harmadik elengedhetetlen rész a belsõ középpálya teljes mértékben impotens játéka. Mindegy ki játszik ott: Carrick se nem védekezõ se nem irányító. Cleverley teljesen alkalmatlan bármi féle játékra. Fletcher gyenge és lassú, Giggs öreg. Fellaini meg...hááát...csak úgy van. Legalább észre lehet venni, mert magas, és akkor feje van a gyönyörû hajának köszönhetõen, hogy még Valderrama is megirigyelné. 
 
Ha fél éven keresztül nem mûködik a taktika, akkor miért nem lehet valamin változtatni? Miért nem lehet kipróbálni egy 4-3-3 formációt? Carrick-Fellaini-Mata elöl pedig Rooney-Januzaj/Kagawa-Van Perisie? Vagy egy gyémánt alakzat? Tudom, tudom...így nem lehet elfutni a széleken és beadni. De megnézénk egy Carrick - Kagawa - Mata - Rooney  elõttük Welbeck - Van Persie felállást. Miért nem lehet próbálkozni? Nem mindegy már?
 
3. Bullshit!:
Unom a folyamatos mellébeszélést. Ez nem ködösítés, és a valóság elferdítése. Ez már arról szól, hogy hülyének nézik a szurkolókat, és azt mondunk nekik amit akarunk. Ha kell, akkor százszor elmondjuk, hogy a csapat jó úton halad, és a következõ meg a következõ meg a következõ meccs után majd elmondjuk megint, hogy a következõ meccsen talán már látjuk az utat amin esetleg haladnunk kéne, de majd meglátjuk mit hoz a jövõ, mert bizonytalan minden. De a csapat nagyszerû, én pedig jó edzõ vagyok, mert Ferguson választott, és ezt tartsa minden szurkoló szem elõtt. Ja, hogy 7. hely a bajnokságban, és kiestünk minden kupából? Nem volt szerencsénk. Ilyen szerencsétlen csapatot. Szerencsére ma Szent Patrik Napja van. Remélem az egész csapat zöldbe öltözött, mert ránk férne már egy kis szerencse.
 
Én nem értem. Hogy lehet, hogy az aktuális ellenfelünknek folyton ellenünk van szerencséje?
Átkozott egy szezon. Na de talán majd jövõre.
 
 
 
Bízom benne, hogy a vezetõség is rájön arra, amit a szurkolók 90 százaléka már hónapok óta lát. Moyes nem a megfelelõ ember az edzõi feladatra. Ide egy olyan karakteres edzõ kell, aki fanatizálni tudja a játékosokat, és elhiteti velük, hogy õk a legjobbak. Mert ez az igazság. A Manchester United a legjobb csapat, és ez is így lesz mindig!
 
 
 

Támogatás

Támogasd adományoddal
a ManUtdFanatics.hu működését!