Visszanézõ-Elõretekintõ

 Kedves Szurkolótársaim !
 
Hetek óta gondolkoztam rajta, és most úgy gondolom, hogy eljött az idõ arra, hogy gondolataimat megosszam veletek. Elõször is szeretném leszögezni, hogy nem vagyok futballszakértõ, csak egy átlagos szurkoló, aki él-hal a csapatért és imádja az angol focit. Remélem, hogy írásom elnyeri majd tetszéseteket.
 

 Bizonyára mindannyian emlékeztek még a tavalyi szezonra és Moyes menesztésére, ami sok vitát váltott ki. A részleteket nem taglalom, hiszen ezeket jól ismerjük. A lényeg az, hogy a világbajnokság után egyik kedvenc menedzserem, Louis van Gaal érkezett a csapathoz. Szerintem azonnal világossá vált, hogy van Gaal személyében egy olyan profi érkezett a csapat élére, aki feledtetni tudja a siralmas tavalyi eredményeket és ütõképes alakulatot kovácsol az együttesbõl. A régi fiúkkal az amerikai túrán megmutatta, hogy egy átlagos, sõt gyenge - hiszen messze nem a legjobb csapattal utaztunk a túrára - kezdõvel is lehet óriási klubokat verni. A United szurkolótábora bizakodó volt. Még olyan vélemények is felröppentek, hogy Ander Herrera és Luke Shaw érkezése után nincs is nagyon szükség új játékosokra. Erre mit kaptunk? Két olyan világsztárt, akik benne vannak a világ tíz legjobb játékosában, valamint két nem kevéssé csodás futballistát: Rojót és Blindet. Bevallom õszintén, ilyen nevek érkezése mellett nem nagyon érdekelt az, hogy egyesek a védelmet kritizálják. 
 
Pedig igazuk volt és sajnos van is. Nagy izgalommal vártam a Premier League rajtját. Nagy várakozás, nagy nevek, nagy tervek. Aztán jött az, amire nem igazán számítottunk: a szenvedés. Az elsõ 10 meccsen 13 pont és a játék képe sem az volt, amit vártunk. Majd a csapat kilábalt a gödörbõl és csodálatos novembert meg decembert produkálva a harmadik helyig jutott a tabellán. A fordulópontot szerintem a Chelsea elleni döntetlen jelentette, ahogyan azt van Gaal elõre megmondta. És mindezt úgy, hogy minden forduló elõtt 5-6 sérült volt a csapatban. Nem szép játékkal, de jöttek az eredmények. Aztán december végén mintha megtorpant volna a csapat, nem játszottunk jól, de a fáradság szerintem teljesen érthetõ.
 
Nem értek egyet azokkal, akik morgolódnak, és (szerintem) jogtalan kritikákkal illetik az együttest. Ha a harmadik hely meglesz a szezon végére - és én jelenleg nem nagyon látok olyan csapatot,aki a Chelsea-n és a City-n kívül jobb lenne nálunk - akkor teljességgel elégedettek lehetünk. Kérdezhetnénk, hogy ilyen játékosállománnyal nem a dobogó magasabb fokai lennének reálisak. És legfõképpen: a játék képe nem lehetne meggyõzõbb? Én ilyenkor azt mondom, hogy gondoljunk a szép pillanatokra, mert azért ilyen is akadt bõven az utóbbi idõben. Nem kell sokáig visszamennünk és láthatjuk, hogy a City-nek sem ment felemelkedésének korai éveiben, és a Chelsea sem lett egybõl TOP 1 csapat Mourinho keze alatt. Természetesen bõven van hova fejlõdni, de a csapat jó úton halad a bajnoki cím és a BL-menetelés felé. Még nem láttuk, hogy mire képes az alakulat, ha mindenki egészséges. Nem várok bajnoki címet, de a harmadik hellyel már elégedett leszek. Bízzunk a csapatban, ez a legfontosabb! Én biztos vagyok benne, hogy nem kell sokat várni, és újra bajnokcsapatot ünnepelhetünk. Ne felejtsük el, hogy a menedzser is ember, õ is tévedhet és a futballisták is emberek. Tudom, hiszen én is tapasztalom, hogy nehéz egy pocsék meccs után optimistán gondolkozni, de a fény már látszik az alagút végén. Innen már csak jobb lesz. Lesznek, akik úgy gondolják, hogy túl optimistán állok hozzá a dolgokhoz, és lehet, hogy valóban elfogult vagyok a csapattal kapcsolatban. De azt senki sem tagadhatja le, hogy a csapat teljesíti az elõzetes célkitûzést: BL-indulást érõ helyen áll. 
 
És most ez a legfontosabb:
 
Remélem, hogy írásom elnyerte a tetszéseteket, véleményeteket-észrevételeiteket szívesen várom. Boldog új évet mindenkinek ! GGMU !
 

Támogatás

Támogasd adományoddal
a ManUtdFanatics.hu működését!