James: Valóra vált az álmom
A Tour 2014 végén a fiatal védõ Reece James mesél élete legnagyobb élményérõl, amikor is két góllal debütált a United, LA Galaxy elleni összecsapásán az Egyesült Államokban ...
Egy nappal a meccs elõtt szólt az edzõ, hogy készüljek, mert szerepelni fogok. Hatalmas izgatottság fogott el azonnal, és alig vártam, hogy kezdõdjön a meccs.
Az edzéseken mindent beleadtam, és csak reménykedni mertem abban, hogy talán kapok néhány percet és pályára léphetek az elsõ csapatban, de nem bíztam abban, hogy ez tényleg meg is fog történni. Amikor megtudtam, hogy játszani fogok, azonnal hívtam a családom, õk is izgatottak lettek, de nagyon boldogok voltak, hogy láthatnak szerepelni. Azt hittem egy percre sem tudom majd lehunyni a szemem éjszaka, de a legnagyobb meglepetésemre, talán a legjobbat aznap éjjel aludtam az egész túra során.
A délelõttöt is megpróbáltam pihenéssel tölteni, megnéztem egy filmet a tévében, csak hogy megpróbáljam elterelni a figyelmem az izgatottságról. Ahogy közeledett a mérkõzés megpróbáltam higgadtan átgondolni a feladatomat, mit hogyan fogok csinálni, mire kell majd nagyon odafigyelnem és ehhez hasonló dolgokon törtem a fejem.
Az edzõ azt mondta, hogy ne izguljak, csak élvezzem a játékot, mindenki tudja hogy ez lesz az elsõ alkalom, hogy a nagy közönség elõtt szerepelek. Darren Fletcher szintén az tanácsolta, csak játsszak ahogy szoktam és ne zavarjon az alkalom.
Ahogy a Rose Bowlban kisétáltunk a pályára és megláttam a rengeteg szurkolót, a szívem egyre gyorsabban kalimpált, felszökött az adrenalin szintem, de nagyon élveztem ezt a fajta izgalmat. Olyan érzés, amit újra és újra szeretnék átélni.
A találkozó elõtt részletesen átvettük a menedzserrel, a Galaxy erõsségeit és gyengesége pontjait is, amire csak lehetett felkészültünk. A kispadon végig csak ezek jártak a fejemben és nagyon elszánt voltam, hogy amiben csak tudom, segíteni fogom a csapatom.
Ezalatt otthon, egy 10-15 fõs társaság gyûlt össze, hogy hajnal 4-kor élõben láthassanak játszani.
Amikor végre pályára léptem minden ízemben remegtem, de ahogy labdához értem minden megváltozott. Teljesen megnyugodtam és csak a játékra figyeltem, sikerült teljesen kizárnom a külsõ körülményeket.
A mérkõzés elõtt többször is végig játszottam a fejemben a különbözõ szituációkat. Bevallom, olyan is volt közöttük, hogy hatékonyan tudom segíteni a támadásokat, de az még álmomban sem jutott eszembe, hogy gólt lövök..Méghozzá kettõt...
Igazából nagyon szerencsés voltam. Jókor voltam, jó helyen. Még soha sem sikerült gólt szereznem mérkõzésen a Unitedben semmilyen szinten, így hihetetlen öröm volt számomra, hogy ez az elsõ csapatban történ meg. Egy kicsit sokkolt is, el sem hittem, csak arra eszméltem, hogy szalad felém az egyik társam, de még akkor sem hittem el, hogy megtörtént, csak amikor a többiek is sorba a nyakamba ugrottak. Fantasztikus élmény, felejthetetlen pillanat ez a számomra. A társaim az öltözõben is körülrajongtak, mivel még nem vagyok annyira ismert, szerintem senki sem gondolta, hogy két gólt szerzek majd a találkozón.
Amikor egy kicsit csendesült a felhajtás körülöttem az volt az elsõ, hogy felívjam a szüleimet. Nagyon el voltak érzékenyülve és nagyon büszkék voltak rám.
Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!
Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!
Hozzászólások
Támogatás
