Brighton & Hove Albion 2-3 Manchester United

Bár hihetetlen körülmények között, de végül sikerült megszerezni mindhárom pontot egy amúgy lassú, viszont eseményekben gazdag mérkőzés során.


A múlt heti gyenge produkció után arra számítottunk, hogy a védelem összekapja magát, a támadó részleg élesebb lesz és a középpálya dominálni fogja a mérkőzést. Az igazat megvallva ezek közül egyik sem teljesült igazán, szóval legalább annak kéne örülnünk, hogy kevesebb gólt kaptunk és végül meglett a 3 pont - azt viszont már nem tudnám garantálni, hogy ez nem került pár gyengébb szívű United fanatikus életébe..

 

Első meglepetésként a sokak által várt hátvédcsere elmaradt, hiszen Bailly legutóbbi fantasztikus produkciója nem bizonyult elégségesnek Lindelöf kihagyásához. Egy amúgy lassúnak mondható kezdés után már-már el lehetett volna könyvelni egy gól nélküli első félidőt, de a 40. perctől felpörögni látszottak a dolgok. Lássuk csak mi is történt addig:

 

A 4. percben Maupay próbált jobbról beadni laposan, viszont Lindelöf hárítani tudott. Az ezt követő szögletet röviden végezték el, majd a vonal mellől próbálták bevarázsolni a labdát a kapu elé, de Shaw szerencsére résen volt. A hetedik percben ugyancsak jobbról próbálkoztak a hazaiak, ezúttal Trossard kereste Connoly-t, Victor újból hárított. Nem sokkal ezután Lallana akasztotta meg Pogba-t hátulról, ezzel is jelezve a franciának, hogy nem lesz könnyű dolga a középpályán.

 

Trossard kapufa mesterhármasa a 9. percben vette kezdetét, amikor 18 méterről, kicsit balról megeresztett egy lövést a bal felsőbe, de csak a baloldali kapufát találta el. Egyből meglátszott, hogy hiába áll előtte 3 ellenfél, ha egyikük sem lép közel hozzá vagy nyúl bele a lövésébe. A 13. percben Lamptey rohant bele Matic lábába, amit elég érdekes módon hazai szabadrúgásnak fújt be a játékvezető, de az ezt követő szabadrúgás ártalmatlan volt. Egy perccel később újabb szabálytalanság a hazaiak részéről, hiszen Alzate lökte fel Matic-ot különösebb ok nélkül.

 

 

A 17. percben Greenwood csípte el a labdát olyan 20 méterre a kaputól, de mivel hirtelen 4 kék mezes játékos között találta magát vele, elsietett lövése bőven mellé ment. Egy kis segítséggel még összejöhet a mai gólja a fiatal csatárnak. Válaszként a Brighton próbálkozott balról, a beadás pedig az éppen fordulásban levő Lindelöf sarkáról pattant veszélyesen a kapu irányába, de szerencsére De Gea résen volt és megfogta a labdát. Ha ez bement volna, egész biztosan a szezon legszebb (és legszerencsétlenebb?) öngóljaként lett volna elkönyvelve. Egy perccel később Bruno ívelt be gyönyörűen balról, viszont a labda túl magas volt és túl gyorsan érkezett ahhoz, hogy Martial betörése gólt eredményezzen - viszont még így is szinte a kapuban kötött ki a portugál labdája.

 

A 21. percben Trossard megint ugyanabban a helyzetben kapott egy szép labdát, ahonnan 12 perccel ezelőtt próbálkozott, ezúttal lapos lövése a hosszú alsó helyett a jobboldali kapufáról pattant ki és hagyta el a játékteret. Ezúttal is legalább 3 United játékos volt körülötte, plusz 3 védő előtte, valahogy mégsem tudták megakadályozni a lövést. Rögtön ezután világossá is vált, hogy a játékvezető részéről sem lesz egy könnyű mérkőzés, hiszen Matic lökdösése után Fernandes érkezett kicsit későn és csípte el Maupay nagylábujját, amitől ő természetesen rögtön hemperegni kezdett. Sípszó és sárga lap a portugálnak, amit talán senki sem értett igazán. (Jobb helyeken úgy szokás, hogy az eredeti szabálytalanságot fújják be és "visszapörgetik" a játékot)

 

25. perc: Hazai szöglet, amit De Gea kipaskol a kapu elől, valahogy Trossardhoz kerül a labda és egyből lő, de szerencsére elsuhan a kapu előtt.

 

Mondtam már, hogy Mason igazi csodagyerek? A 32. percben is erről tett tanúbizonyságot, amikor is Rashford a 16-os széléről passzolt be neki és ő 4 védő közül egyből laposan tette is kapura. Meglenne a mérkőzés első gólja, ha Marcus nem lett volna lesen a gólpassz előtt. Nem kell szomorkodni, 6 perccel később meg is született az a várva-várt gól, igaz nem a hazaiak kapujában. Lamptey tört be és indult meg a kapu irányába, a vele szemben védekezni próbáló Bruno pedig rosszul érkezett és bár nem akarattal, de megakasztotta a szélsőt. Kisebb VAR huzavona után megadták a büntetőt, amit Maupay hidegvérrel végzett el, ráadásul panenkával. 1-0 a Brighton javára.

 

 

Kevesebb, mint 3 percig örülhettek a vezetésnek a hazaiak, hiszen a 42. percben Shaw-t akasztották a bal szélen, az ezt követő szabadrúgást pedig Fernandes végezte el. Hosszan ívelte a kapun is túl, de szerencsére Matic résen volt, egyből visszatette a kapu elé, ahol Maguire cipőjének hegyéről Dunk sarkára pattant a labda, majd onnan egyenesen a kapuba. Eléggé fura és mocsok gól, de az állás újból döntetlen, azaz 1-1. A szünet előtt még Matic eresztett meg egy lövést 25 méterről, de Ryan magabiztosan védeni tudott.

 

SZÜNET

 

Ha nem lett volna elég az első félidőben mutatott gyenge produkció, akkor elárulom, hogy a második félidő rögtön egy újabb hazai büntetővel kezdődött. Hála a VAR-nak és a játékvezető józan eszének, végül nem lett belőle semmi, hiszen a visszajátszáson tisztán látszott az, hogy Connolly szándékosan állt be Pogba elé és "akasztotta magát", miközben a francia csak normálisan próbált szaladni mellette.

 

 

Az 50. percben Shaw tört be és centerezett balról, azonban Martial későn érkezett a labdára és a hazai védők hárítani tudtak. Két perccel később Greenwood szerette volna visszafizetni Rashford korábbi szívességét, így ezúttal ő adott be balról és Marcus lőtt a kapuba, de sajnos ez sem volt szabályos. Na nem baj, hiszen annál szabályosabb és gyönyörűbb volt az, amit az 55. percben produkált Rashford: bal szélen kapott egy indítást, amivel először nekiindult, majd visszafordult, elfektette a teljes Brighton védelmet és könyörtelenül a kapuba lőtt. 1-2 a United javára és a mérkőzés kezdete óta először vezetnek a vendégek.

 

 

Mit is érne egy focimeccs büntetők nélkül? Az 57. percben Connolly újból próbálkozott szerezni egyet, viszont Maguire enyhe vállfogása kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a játékvezető megadja. A 60. percben kezdett világossá válni az, hogy amint Trossard szabadon csatangolhatott a 16-osunk előtt, úgy most March kapott ingyen jegyet a bal szélre, hiszen Wan-Bissaka valahogy mindig középre húzódott, vagy csak ottragadt a két belső védő mellett. Kihasználva ezt, March lövése a jobb kapufa belső részéről pattant ki és gurult el a kapu vonala előtt, majd hagyta el a játékteret - magyarán egy hajszálon múlt az egyenlítés.

 

A 76. percben sikerült a Trossard-féle kapufa mesterhármas, hiszen egy újabb ágyúgolyót eresztett meg De Gea irányába, ám ezúttal a keresztlécen csattant a lövés.

 

Látván a pályán történő eseményeket és a csapata ingadozó védelmét, Ole határozottan tartani próbálta az eredményt és védekező jellegű cseréket eszközölt - előbb Pogba helyett jött Fred, majd Greenwood helyett Bailly és ezzel átálltunk 3 védős rendszerre (megsúgom, hogy Wan-Bissaka még így is középső védőnek képzelte magát végig). Sok izgalmas dolog ezután sem történt, a Brighton folyamatosan próbálkozott, leginkább March és Trossard lövésein keresztül, de ma egész pontatlannak bizonyult a Brighton támadósora. Csodával határos módon álltuk a sarat - mint például a 90+2. percben amikor Alzate varázsolta a hatoson belül Trossard-hoz a labdát, de De Gea az összeszorított térdeivel védeni tudott. Ha bárkinek kérdéses lenne, hogy miért a spanyol áll a Manchester United kapujában SAF távozása óta, mindenképp nézze vissza ezt a védését, illetve akár a teljes mérkőzést is.

 

Elérkezett a mérkőzés utolsó perce, amikor az 5 perces hosszabbítás ellenére még mindig vezetett a United. Jahanbakhsh ívelt be jobbról a védők mögé, a labda pattant egyet a kapu előtt, majd - a bal szélen magát újból teljesen szabadon találó - March nyugodtan a kapuba fejelte a labdát. Kár érte, hiszen Fernandes és Wan-Bissaka is csak statikus szemlélői voltak a történteknek, míg De Gea részéről esélytelen volt az, hogy ilyen rövid idő alatt reagálni tudjon és oda is érjen egyik kapufától a másikig. 2-2, ez egy újabb csalódást keltő mérkőzés.

 

 

A futball istenei viszont mintha nagyon a csapat mellé álltak volna ma: a játékvezető a gólöröm meg egyebek miatt hagyta kicsit futni még a mérkőzést, ami során a United szerzett egy bal oldali szögletet. Szépen lett beívelve a labda, pontosan Maguire fejére, aki próbálta visszavarázsolni azt a bal felsőbe, viszont March (aki az előbb egyenlített) jókor állt jó helyen és hárítani tudott a kapufa mellől. Hármas sípszó, a mérkőzés véget ért, ennyi volt mára.

 

 

Vagy mégsem? A vendégek hirtelen elözönlik a játékvezetőt, ingerülten gesztikulálnak, míg a Brighton játékosok a szemüket mutogatják, mintegy azt kifejezve, hogy "mi itt voltunk, láttunk mindent, nem történt semmi szabálytalanság.." A visszajátszásból kiderült, hogy Maguire fejesébe Maupay (aki az első hazai büntetőt végezte igencsak tökös módon) egy az egyben belebokszolt: ökölbe szorított kézzel, kézilabdásokat megszégyenítő blokkolást produkált, amit a játék hevében nem mindenki vett észre. Szerencsére a VAR a pálya szélén levő képernyőn mindent pontosan megmutatott, így a szabályos és jogos büntető meg lett ítélve, Fernandes pedig könyörtelenül kilőtte a jobb felsőt. Hihetetlen körülmények között, de MEGVAN A 3 PONT!!! A mérkőzés végső állása 2-3.

 

 


Premier League, 3. forduló
Brighton & Hove Albion 2-3 Manchester United
Amex Stadium, 2020.09.26 13:30 (zárt kapus mérkőzés)

 

Vezette: Chris Kavanagh

 

Brighton: Ryan - White, Dunk(c), Webster - Lamptey, Lallana(Groß 74'), Alzate, March - Trossard, Connolly(Jahanbakhsh 74'), Maupay

 

United: De Gea - Wan Bissaka, Lindelöf, Maguire(c), Shaw - Pogba(Fred 65'), Matic - Greenwood(Bailly 82'), Fernandes, Rashford - Martial(Van de Beek 90')

Nem használt cserék: Henderson, Fosu-Mensah, McTominay, Lingard

 

 

Gólszerző: Maupay(P) 40', March 90+5' illetve Dunk(öngól) 43', Rashford 55' és Fernandes 90+9'

 

Sárga lap: Trossard 42', White 73', Dunk 82', Jahanbakhsh 90+6' illetve Fernandes 22', Matic 41', 


ManUtdFanatics.hu

Kövess minket Facebookon, Instragramon, Twitteren és YouTube-on is!



Hozzászólások