Sir Alex Ferguson exkluzív-interjú 2. rész
Sir Alex Ferguson a Fifa.com-nak adott exkluzív interjúja második részében többek között érinti a futballban beálló legnagyobb változásokat, és fantasztikus karriere legemlékezetesebb pillanatát is.
Az exkluzív-interjú elsõ része
Fifa.com: Sir Alex, már 25 éve irányítja a Manchester Unitedet, amellyel a klub leghosszabb ideje regnáló menedzsere. Mi a sikerei kulcsa?
Sir Alex Ferguson: Rengeteget kellett dolgozni a klubbal. Meg volt rá a lehetõségem, hogy a szokásosnál is hosszabb távú gondolkodás mellett dolgozhassak, és olyan irányt vehettem, amilyenre szerintem szükség volt ahhoz, hogy sikeresek lehessünk. Két-három évre elõre tervezhetek, amely bárhol máshol csak nagyon nehezen valósulhatna meg. Manapság már az eredménygyárak korszakát éljük, és ha a menedzser elveszít négy-öt mérkõzést sorozatban, akkor veszélyben van az állása. De a Unitednél ez a forgatókönyv egészen egyszerûen nem lehetséges. Minden futballal kapcsolatos területünkön tisztában vagyok a helyzettel, legyen szó a megfigyelõi hálózatunkról, vagy éppen az ifjúsági csapatokról. Ebbõl a szempontból nagyon szerencsésnek mondhatom magam, mert gyors döntéseket hozhatok azt illetõen, hogy kivel szeretném megerõsíteni a csapatomat és mindezt honnan szeretném véghezvinni.
Néhány évvel ezelõtt a United sikere azokra a játékosokra épült, akik a klub akadémiai rendszerébõl kerültek ki, míg manapság ez már nem annyira jellemzõ. Mi változott?
Mindez a törvényi változásokra tehetõ. Néhány évvel ezelõtt olyan szabályozást léptettek életbe, amely alapján csak olyan játékosokat szerzõdtethettek a klubok, akik a klub bázisától maximum másfél órányi utazóidõre élnek. Ettõl kezdve az egész helyzet már nem volt olyan, mint korábban, amikor olyan fantasztikus gyerekeket szerzõdtethettünk. Azóta fizikailag lehetetlenné vált, hogy egy évben hat-hét játékost találjunk ilyen távolságban, ezért döntöttünk a megfigyelõi hálózatunk prioritásának megváltoztatásán. Ennek eredményeként elkezdtünk nagyon tehetséges fiatalokat a klubhoz hozni, és ezzel sikeresek tudtunk lenni. De az igaz, hogy a klubon belüli játékosnevelés területén már hosszú idõ óta nem tudtunk egy David Beckham kaliberû játékost kinevelni. De rövid idõn belül ez a törvénykezés is megváltozik, úgyhogy nagyon optimista vagyok azt illetõen, hogy megint képesek leszünk azt a szintet hozni a játékosnevelés terén, amelyet korábban már sikerült elérnünk.
Milyen szerepet játszik Ön a külföldi játékosok szerzõdtetésében?
Engedjék meg, hogy példaként hozzam Javier 'Chicharito' Hernandez-t. A fõmegfigyelõnknek volt egy kapcsolata Mexikóban, aki említette a fiú nevét, ez volt az elsõ lépés. Aztán kapott néhány videót a Chivas meccseirõl, és megmutatta nekem. Amikor megnéztük ezeket, azt gondoltuk, 'Ez a fiú ígéretes', de az alapján nem dönthetsz valaki leigazolása mellett, hogy csak felvételrõl láttad. Úgyhogy kiküldtem a fõmegfigyelõnket Mexikóba egy hónapra, hogy kapjon képet róla, milyen ez a játékos a pályán, és azon kívül. Így fedeztük fel, hogy mind az apja, mind pedig a nagyapja játszott pályafutása során világbajnokságon, a fiú pedig közel állt ahhoz, hogy bekerüljön a válogatottba. Mindezek után már elég könnyû volt meghozni a döntést vele kapcsolatban. Minden szükséges lépést megtettünk és még sikerült leigazolnunk õt a 2010-es dél-afrikai világbajnokság elõtt, amely nagyon fontos volt, ugyanis az értéke az egekbe szökött azt követõen.
Ön szerint mennyire változott meg a futball, mióta tevékeny részese a sportágnak?
Roppantul. Azzal kezdeném, hogy amikor 37 éve elkezdtem menedzseri pályámat, még nem voltak ügynökök. Képzeljék csak el! Emellett nem volt szabadság a szerzõdések terén sem, a játékosok teljességgel klubjaikhoz voltak láncolva. A változás ebbõl a szempontból elkerülhetetlenné vált, azonban véleményem szerint a változás átbillentette az egész sportágat a másik irányba, amely nem biztos hogy jót tett a futballnak. Természetesen a média szerepe is megváltozott, rengeteg nyomás nehezedik az újságírókra, hogy nagy hírértékû sztorikat gyártsanak - nem csak a sportról, hanem bármirõl - ez pedig hatással van ránk is, ez nem kérdéses.
És mi a helyzet a játékosokkal, illetve a pályán történtekkel?
Ebbõl a szempontból szerintem a legnagyobb változás az elmúlt évtizedben állt be a pályák állapotának rohamos fejlõdésével. Mára fantasztikus minõségû talajú pályákon játszhatnak a játékosok, köszönhetõen a technológiai fejlõdésnek, szokatlan, ha pocsék talajon kell játszanunk. A másik nagy változás a sporttudományok terén jelentkezett, amely rohamléptekben fejlõdik. Például, amikor én a Manchester Unitedhez kerültem, az egész edzõi stábom nyolc fõbõl állt, és ebben benne volt a másodedzõm, az erõnléti edzõm, és a megfigyelõim. Mostanra már 10 emberem dolgozik a sporttudományok területén! Ez egy radikális változás.
Úgy gondolja, hogy ennek eredményeként felgyorsult a mérkõzések irama is?
Ez elkerülhetetlen, miután a fejlõdés és a sebesség kéz a kézben együtt jár. Az autók is gyorsabbak mára, a vonatok is, a mindennapi élet is gyorsabban pörög, így pedig a futballisták és más sportolók is gyorsabbak lettek. Ezen a logikán továbbmenve pedig kétségkívül kimondhatjuk, hogy a mérkõzések iramának is gyorsabbá kellett válnia. Ez azonban azt is jelenti, hogy ugyanennyivel nõtt a súlyos sérülések rizikója. Például 30 évvel ezelõtt még soha nem láttunk súlyos térdszalag sérülést, mára azonban mindennaposakká váltak.
Ha csak egy pillanatot emelhetne ki hosszú és sikerekben gazdag karrierébõl, akkor mi lenne az?
Nem kérdéses, hogy ez a Bajnokok Ligája döntõjének megnyerése lenne a Bayern München ellen [1999-ben]. Az egy hõstett volt, amelyet személyesen még soha nem értem el, és a klubnak is utoljára 1968-ban sikerült, úgyhogy hosszú idõ telt el, mire megint elértük. Azt se szabad emellett elfelejtenünk, hogy fantasztikus mérkõzés volt!
Végül, miután egyszer már meggondolta magát visszavonulását illetõen, meddig látja még magát menedzserként?
Az a filozófiám, hogy amíg élvezem a munkámat és jó egészségügyi állapotnak örvendek, addig folytatni fogom. Nem hiszem, hogy határokat szabhatsz magadnak, de tovább sem húzhatod, mint ameddig szabad, mert nem tudhatod, mi történik holnap. Természetesen számomra is eljön majd a visszavonulás ideje, de jelen pillanatban ez még nem olyan dolog, amin gondolkoznék.
Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!
Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!