Piros lapok, ollózós gólok, haragos szurkolók. Érzelemdús 10 éven van túl Wayne Rooney a Premier League-ben. De ahogy az interjúban is kiderül, ezek soha nem kerekedtek felül rajta.

Az interjú elsõ része

Számos nagyszerû csatárral játszottál együtt. Ki a kedvenced közülük?

Ez elég nehéz. Sokan vannak.... [keményen gondolkodik]. Azt mondom Louis Saha. Õ egy fantasztikus játékos; bárkivel nagyon kedves, és én nagyon élveztem vele játszani. Nagyon élettel teli volt, és jól futott be a védõk mögé. Mindig megcsinálta a helyet másoknak.

És mi a helyzet az álom csatárpároddal?

Mondhatom Maradonat?

Igen...

Akkor Maradona. Duncan Ferguson volt az én hõsöm, most pedig nagyon jó barátom. Amíg egy kicsit módom volt együtt játszani vele, mindig csak azt kívántam, bárcsak még többet játszhatnék vele.

És mi a helyzet az ellenfelekkel? Van olyan védõ, aki emlékezetes módon a legtöbb problémát okozta neked?

John Terry. Õ a legkeményebb, akivel valaha szembe kerültem. Nagy, jó a levegõben és erõteljes, de emellett intelligens futballista is, aki emellett nagyon jól olvassa a játékot. Mellette tényleg úgy érezheted, hogy komoly küzdelemben van részed.

Az Old Traffordon kívül van kedvenc helyszíned a Premier Leagueben?

Kedvelem a White Hart Lane-t. Remek stadion, ahol mindig fantasztikus hangulat uralkodik. Oh, és az is segít ebben, hogy számos gólt szereztem ott.

Most már számos évnyi tapasztalatot gyûjtöttél nagy mérkõzéseket vívva, ettõl függetlenül ilyenkor még ideges vagy? Melyik volt számodra eddig a legidegörlõbb pillanat?

A 2011-ben, a Blackburn ellen megítélt tizenegyes. A mérkõzés végén kaptunk büntetõt, és vesztésre álltunk. Ha kihagytam volna, veszélybe került volna a bajnoki címünk. Kemény volt. Össze kellett szednem magam, de ilyenkor mindenki teljesen tisztában van vele, hogy mi forog kockán. Ha belövöm, a bajnoki cím a tarsolyunkban van. Ha kihagyom, akkor nincs. Féltem, de végül szerencsére bement.

Rengeteg szúrkálódás célpontja vagy a szurkolóktól. Bánt, hogy pfújulást hallasz az Everton pályáján, amely a te csapatod? [Úgy tudni, hogy Rooney szeretett volna az Evertonban játszani Tony Hibbert búcsúmérkõzésén a nyár folyamán.]

Ez része a futballnak. Az Evertonban játszottam kilenctõl 18 éves koromig, de tudom milyen szurkolónak lenni, és én magam is ilyen voltam. Megértettem, és együtt tudok élni vele. Könnyû kezelni ezt, és már rég túltettem magam az ilyeneken.

Ez az, amiért sokaknál könnyebb számodra betelefonálókat hallgatni, és a Sky Sports News adását nézni?

Újságírók, ex-játékosok, szurkolók: beszélni fognak rólad, legyen az jó, vagy éppen rossz dolog miatt. Ilyenkor meg kell próbálnod nem túl sok figyelmet szentelni ezeknek. Ennek ellenére szeretem õket hallgatni, ezek az emberek véleményei, õk pedig belõlük élnek. Azok, akikre figyelek, mindössze a családom és az edzõi stáb. Ha õk rólam beszélnek, akkor mindig hallgatok.

Látod magad elõtt, hogy még harmincas éveid vége felé is úgy játssz, mint Paul Scholes és Ryan Giggs?

Igen, természetesen. Szeretnék addig játszani, amíg csak tudok, az pedig hogy olyanokkal lehetek egy öltözõben, mint Scholes vagy Giggs, hatalmas inspiráció, hogy ezt véghez vigyem. Ha legalább még 10 évig játszhatnék, az nagyszerû lenne.

Giggs a jógához fordult, hogy minél tovább nyújtsa karrierét. Te is fontolgatsz hasonlót?

Nem vagyok teljesen meggyõzve a jóga által, de hogy õszinte legyek, mi mindannyian mások vagyok, de mindannyiunkat ugyanaz a sporttudományi stáb segít, úgyhogy majdnem biztos vagyok benne, hogy addig játszhatok, mint õk ketten.

A menedzser szereti, ha játékosai a megszokotthoz képest egy másik poszton születnek újjá, és sokan kötnek ki végül a középpályán. Téged izgatottsággal tölt el ez az ötlet?

Eltudom magamat képzelni, hogy egy napon a középpályán játszak - képes vagyok rá - de még nem vagyok kész erre. Én középcsatár vagyok, aki gólokat szerez.

És nagyon keményen dolgoztál a befejezéseiden...

Nagyon keményen - és úgy érezem, hogy rengeteg gól maradt bennem. Akkor fogok ott játszani, ha ott kell, és a Unitednél eddig így is volt, de a gólszerzés továbbra is a legfõbb célom, és a játékom legfõbb része.

Hajt téged, hogy gólszerzési rekordokat dönts meg a Manchester Unitednél és az angol válogatottnál?

Sir Bobby Charlton tartja mindkettõt, úgyhogy ez hatalmas kihívás számomra. Az az ember egy legenda, és hihetetlenül lehet érezni a jelenlétét a klubnál. Ha megtudnám dönteni a rekordját, és én lehetnék a Manchester United és talán az angol válogatott legeredményesebb játékosa... wow! Ez hatalmas ösztönzõ erõ!

Nemrég újra te lehettél Anglia csapatkapitánya. Milyen érzés volt?

Hatalmas élmény volt, hogy mindez a Wembleyben történhetett. Gyerekként csak arról álmodoztam, hogy abban a stadionban játszhassak, arra gondolni se mertem, hogy én lehetek egyszer a válogatott kapitánya ott. Hatalmas megtiszteltetés volt számomra, hogy én vezethettem ki a csapatot, erre hihetetlenül büszke vagyok.

Mondtad korábban, hogy a mérkõzések elõtt imádkozol. Azt mondanád, hogy vallásos ember vagy?

Nem vagyok teljesen vallásos, de ez olyan dolog, amit szeretek csinálni. Imádkozom a családomért, magamért, és imádkozom mindenki egészségéért, aki pályára lép a mérkõzésen.

Nyíltan ígéretet tettél magadnak arra, hogy soha nem fogsz sírni a futballpályán. Miért?

Ezt nem csak én. Veszítettem már nagy mérkõzéseken, fontos mérkõzéseken, de nem fogok úgy ott állni a pályán, hogy nézõk milliói könnyeket látnak a szememben. Ugyanez a helyzet, ha nyerek. Ez nem olyan dolog, amely nekem bármikor is könnyen menne.

Tíz év elteltével, mit gondolsz az utca átlagemberének rólad való gondolkodásáról?

Nem tudom. De azt tudom, hogy miként ítélem meg magamat. Tudom, hogy keményen dolgozom, mindent beleadok a futballpályán, és megpróbálok gólokat szerezni, elõkészíteni. Hogy mások hogyan ítélnek meg engem? Nem tudom megmondani. De ezen nem is sokat gondolkodtam.

ShortList Magazine

Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!

Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!