Exkluzív: Robin van Persie
Szülõk, tanárok és edzõk beszélnek arról, hogyan lett a kis Robinból a Premier League egyik legerõsebb csatára.
Szülõk:
Bob van Persie rotterdami stúdiójában: "Nézd" - mondja gyengéden szorongatva egy családi fotót, melyen Robin látható két lánytestvérével Kikivel és Lilyvel, "Õk az én gyermekeim."
Rotterdam, Hollandia második legnagyobb városa, itt kezdõdött az angol labdarúgás egyik leghíresebb importjának élete. Ahogyan belépünk Bob van Persie eklektikusan berendezett mûtermébe, az elsõ dolog ami fogad bennünket a vendégsarok asztalán, fia sikereit tartalmazó, saját készítésû albuma.
"Nagyon büszke vagyok rá" - mondja a 64 éves mûvész. Robin édesapja a kezdetektõl fogva, ösztönösen tudta, hogy fia nagy tettekre lesz hivatott. "Amikor megszületett azt jósolták, hogy nagy ember lesz belõle" - magyarázza Bob, felelevenítve véletlen találkozását egy jóslással foglalkozó hölgyismerõsével, egy mûvészeti galériában. "Azt mondta nekem, hogy Robin Hollandia büszkesége lesz, õ lesz a pálya királya."
Az édesapa nagyon büszke fiára, aki beteljesítette a jóslatot. "Robin megcsinálta, beváltotta a jóslatot. Õ lett a Év Játékosa, a társai is mind rá szavaztak."
A jóindulatú, de nyughatatlan alkotói szellemû apa, kinek képéit a kreatív intenzitás jellemzi, fekete mellényében, õsz hajjal beszél arról, hogy õ soha nem erõltette fiát a futball irányába. "Ha balett-táncos szeretett volna lenni, én abban is támogattam volna, mert bármilyen pályát is választ tudtam, hogy nagy tettekre hívatott. Egy igazi hiperaktív gyerek volt. Amikor az édesanyjával elváltak az útjaink, Robin velem maradt. Tizenkét éves korában nehezen bírtam vele, volt néhány problémánk, nem volt õt könnyû kontrollálni, de a labdarúgás nagy szerepet játszott abban, hogy le tudja vezetni azt a dupla energiát amivel rendelkezett. Emellett a sport önkéntelenül is megkövetelte tõle a fegyelmet."
Bob még mindig a Rotterdam melletti Kralingenben él, ahol felnevelte makacs, de rendkívül öntudatos fiát. Robin mindössze ötéves volt, mikor szülei elváltak. Édesanyja Josée Ras szintén mûvészlélek, ékszereket tervez és szinte soha nem beszél a nyilvánosság elõtt fia karrierjérõl. Jelenlegi interjúja is csak a második alkalom, hogy sikerült szóra bírni fiával kapcsolatban.
Egyértelmûen megérintette Robin PFA gyõzelme: "Köszönöm neki, hogy én lehetek az egyik legbüszkébb édesanya a világon. Tudom, hogy ez a cím sokat jelent számára és nagy elismerése a munkájának. Minden egyes meccsét láttam és tudom, hogy fizikailag és szellemileg mekkora erõfeszítést jelentett számára ez a hatalmas teljesítmény."
"Már kisfiúként elbûvölte õt a labdarúgás. Minden szabadidejében csak ezzel foglalkozott és látható volt, hogy van tehetsége hozzá, csodálatosan bánt a labdával. Már akkor nagyon szenvedélyesen focizott és ez a szenvedély az idõ múlásával csak egyre nõtt. Mi mindig támogattuk õt, hisz tudtuk milyen fontos a futball a számára. Tudtuk, hogy ez teszi õt boldoggá, ehhez van tehetsége, ezért mindenben ösztönöztük õt."
"Sok meccsére elmentem és amikor a tömeg az õ nevét kántálta libabõrös lettem a boldogságtól. Hallani, hogy az én fiam nevét énekelik, az egy hihetetlenül felemelõ érzés. Nagyon büszke vagyok rá. Az angol bajnokság egy kemény liga, ha õt ott ennyire szeretik, akkor biztos, hogy remek munkát végez."
Ugyanez a büszkeségérzet járja át Robin édesapját, amikor a lelátókon hallja a szurkolók énekét: "Robin van Persie, akkor rúg gólt, amikor csak akar." "Ettõl mindig kiráz a hideg ahányszor csak hallom" - mondta Bob.
Robin van Persie tehát két mûvészlélek szokatlanul romantikus találkozásának gyümölcseként látta meg a napvilágot. Édesapja szerint a szülõktõl örökölt kreativitása is megmutatkozik a játékában. "Õ egy rendkívül kreatív futballista, sokkal több mint egy jó befejezõ csatár, és ez az ami széppé teszi a játékát."
Elsõ edzõje:
Kralingen központjában található az úgynevezett "The Cage" a négy méter magas drótkerítéssel körül vett pálya. Ez volt a színhelye Van Persie elsõ cseleinek, melyet gyerekkori barátaival, Said Boutahar-rel és Mounir El Hamdaoui-val gyakorolt be, az azóta halálos mesterlövésszé vált csatára a Premier League-nek.
"Már ötéves korában élmény volt nézni ahogyan bánik a labdával" - Aad Putters, az SBV Excelsior edzõje mesél elsõ találkozásáról Van Persievel.
"Hatéves kortól foglalkozunk fiatal tehetséges gyerekekkel, de Robin még csak öt és fél volt, amikor idekerült. Magabiztosan odajött és megkérdezte, hogy beveszem-e a csapatba. Azonnal megtetszett, ennek a kis embernek a határozottsága és mondtam neki, hogy rúgjon párat, hagy nézzem meg mit tud. Technikailag tökéletesen kivitelezett és korát meghazudtoló erõs rúgásokat mutatott be mindkét lábával. Igaz ballábas, de a jobbja is tökéletes volt és ez rendkívül kivételes az õ korában. Mondtam is neki, hogy másnap várom az edzésen."
"Nem csalódtam benne, mindig nagy odaadással dolgozott. Emlékszem egyszer nagyon rossz idõ volt szakadt az esõ, hideg szél fújt és mondtam a srácoknak, hogy elmarad az edzés, menjenek haza. Már mindenki elment amikor látom, hogy Robin kint van a pályán és gyakorol. Nem volt hát mit tennem, kimentem hozzá és egy órán át rúgtuk a bõrt, ketten a szakadó esõben."
Putters, aki elsõ hivatalos edzõje Van Persienek, mai napig kapcsolatban áll a csatárral és büszkén mutat az irodájában õrizgetett kisszékre, melyet egykor Robin használt az öltözõben.
"Az elsõ találkozásunk óta tudtam, hogy Robin egyszer nagy sztár lesz. Ha van egy különleges játékosod - ha akarod, ha nem - egy különleges kapcsolat alakul ki köztetek. Ami, akkor is tartani fog, amikor már nem a te kezeid alatt dolgozik. És ez az érzelmi kötelék, akkor is megmarad, ha nem beszéltek már gyakran és nem írtok levelet egymásnak minden nap."
Robint egykori edzõje, a csatár fejlõdése érdekébe átengedte a rivális Feyenoord csapatának. Ez egy páratlan nagylelkû gesztusnak számít tõle.
Tanárai:
A Thorbecke középiskola igazgatója Sonja Lagendijk kijelentette, hogy nem fogja különleges bánásmódban részesíteni a már 13 évesen Hollandia következõ Johan Cruyff-je ként emlegetett Robint. A szigorú igazgatónõ ezzel gyorsan elejét akarta venni, hogy szupersztárként kezeljék tanítványát a középiskolában.
Omar Verhoeven, Van Persie történelem tanára szerint: "Nem volt jó tanuló. Amikor tanulásra ösztönözzük a diákokat, azt mondjuk, hogy most kell megdolgozniuk azért, hogy majd késõbb jó munkájuk legyen és sok pénzt keressenek. De hogyan ösztönözhetnék ezzel egy olyan diákot, akit 13 évesen egész Hollandia a következõ Cruyff-ként emleget. Egyértelmû volt, hogy belõle nagy futballcsillag lesz és jól fog keresni."
Általában tanárai nem nagyon bírtak vele és állandóan panaszkodtak magaviselete miatt. Egyedül Rik van der Donk, Robin testnevelõ tanára volt az, aki dicsérte és minden nap elmondta kollégáinak, hogy õ egy jó fiú, csak tudni kell bánni vele. Egyszer berohant az iskolai menzájára és büszkén kiáltotta: " Van Persie 2 PSV [Eindhoven] 0!"
A Feyenoord klub edzõi stábjának egyik tagja:
Carlo De Leeuw-t nevezhetnénk a klub mindenesének is, aki élénken emlékszik arra az esetre, amikor Bert van Marwijk volt az edzõ és a Fenerbahce ellen játszottak a UEFA-kupában: "Robin a padon ült és az edzõ öt perccel a mérkõzés vége elõtt akarta pályára küldeni és szólt neki, hogy melegítsen." Erre Robin: "Nem, nem akarok felmenni öt percre." Erre az edzõ elküldte, mire õ szó nélkül felállt és elment.
Nagyon makacs és önfejû volt, de hát nem volt ez csoda, szinte az utcán nõtt fel, bár édesapja tudott rá hatni, de az utca törvényei nagyon keménnyé tették. Nem igazán tudta kifejezni az érzelmeit és gyakran indulatosan reagált.
Pierre van Hooijdonk volt akkoriban nálunk a szabadrúgás specialista, de Robin egyszer kivette a kezébõl a labdát és azt mondta, "most én jövök" csak néztem, hogy mit csinál ez a fiú... És erre lõtt egy fantasztikus gólt. Hitt magában és nagyon keményen dolgozott, hogy a legjobb lehessen. Mára már sokat változott a természete. Az Arsenalban igazi családra lelt, sokkal jobban ki tudja már fejezni magát, és ezáltal az indulatait is képes jobban kordában tartani.
"Õ egy rendkívül intelligens és tehetséges, de leginkább szenvedélyes futballista. Úgy gondoltuk majd Dennis Bergkamp nyomdokaiba lép, de õ túlnõtte magát ezen a szerepen" - Arsene Wenger 2009 februárjában.
2012. augusztusában a Manchester United örömmel jelentheti be, hogy sikerült megállapodni az Arsenal együttesével Robin van Persie átigazolásával kapcsolatban.
"Megtiszteltetés, hogy a Manchester Unitedben játszhatok. Nyomdokaiba lépni oly sok nagyszerû csatárnak, gólokat lõni és segíteni egy ilyen hatalmas klubot a gyõzelemben a legnagyobb dolog a életemben. Alig várom, hogy elkezdjem az edzéseket a Unitedben" - RvP.
Források: soccernet.espn.go.com, telegraph.co.uk, robinvanpersie.net
ManUtdFanatics.hu
Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!
Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!
Hozzászólások
Támogatás
TV műsor
Crystal Palace - Manchester United
Premier League, 36. forduló