Sir Alex Ferguson az egyik legtöbbet idézett edzõ a labdarúgás történelmében. Ha õ megszólal, arra mindenki odafigyel.

Íme néhány remek, ritkán halott idézet az edzõóriástól:

"A munkám része, hogy tegyek arról, hogy ezek a srácok két lábbal álljanak a földön. Nekem kell beléjük nevelni a munkamorált rögtön, ahogyan belépnek az ajtón, ez az elsõ és legfontosabb dolog, amit soha nem szabad elhagyni. Azt mondom nekik: Amikor haza mégy, az édesanyád ugyanazt az embert lássa maga elõtt, akit elküldött hozzám, mert a hírnév és a pénz rossz dolgokat hozhat ki az emberekbõl. Nem akarom, hogy a szülõk csalódjanak a gyermekükben.

"Soha nem adom fel, és nem veszem könnyen a sikert. A gyõzelem önmagában nem boldogít, ha csak egy játékosom volt a mérkõzésen, aki nem adott bele mindent, már nem teljes az örömöm, mert a munkamorál mindennél fontosabb számomra. Hiába a gyõzelem, bosszús vagyok, ha nem dolgozik meg érte mindenki, akit a pályára küldtem."

"Soha nem adjuk fel, a végsõkig harcolunk, és ez nem csak egy szlogen, ez a természetünk."

"Lehet, hogy Ronaldo fontos tényezõ volt a gyõzelemben, de ez a csapat nem ismeri azt a szót, hogy vereség." 

"Kiváltságos vagyok, hogy Sir Matt Busbyt követhetem, nem kell mást tennem csak megpróbálni folyatni a munkásságát."

"Jock Stein azt mondta, nincs azzal semmi baj, ha elveszíti az ember néha a türelmét, ha elég nyomós indoka van rá. Én úgy gondolom, hogy 70-80%-ban nyomós indokom volt rá. Ha lenne rá esélyem, néhány dologra másképp reagálnék, de azt hiszem, mára már elég megfontolt vagyok és túl öreg ahhoz, hogy elveszítsem a fejem." 

"Ez egy igazán büszke pillanata az életemnek [a szoboravatás]. Általában haláluk után állítanak szobrot az emberekrõl. Ezek szerint én túléltem a halálom!"

Viccesen a mérkõzés utáni italokkal kapcsolatban Jose Mourinhóval: "Fõnöknek és nagy embernek nevez engem, de sokkal jobb lenne, ha inkább valami tisztességes bort hozna a meccs utáni borozgatásra és nem festékhígítót."

"Gyermekkorom legszebb emléke, amikor megnyertük a csapattal a Govan Nemzeti Kupát. A menedzser JB, elvitt bennünket a Polmadie Roadra. Itt mindenki kapott egy dupla nugátos jégkrémet és azzal sétáltunk végig az üzletsoron. Nagyon boldogok voltunk, hogy sikerült megnyernünk a bajnokságot és azt hittük, ez a jutalmunk. Ekkor az edzõ megállt egy sportszerüzlet elõtt és azt mondta: "Na ha sikerült mindenkinek betömni a jégkrémet, akkor ide bemegyünk. Mindenkinek vett egy pár márkás futballcipõt és egy mezgarnitúrát. Ez volt akkor a világ legizgalmasabb élménye mindegyikünk számára. Soha nem felejtem el azt a napot, és óriási hálával tartozom John Borlandnek, aki gyermekkorom egyik legmeghatározóbb személyisége volt."

A játékosokról:

"Giggs egy õrült csodabogár. Emlékszem, amikor elõször láttam 13 éves volt, és mindenkit lefutott, mint egy cocker spániel, ami egy darab ezüstpapírt kerget a szélben."

"Wayne valóban kivételes futballista. Nem csak a tehetsége miatt, hanem a különleges tûz miatt, ami benne él. Néha az autóból látsz egy tehéncsordát, és azonnal észreveszed, hogy egy kitûnik közülük. Ilyen Wayne, kitûnik a pályán a többiek közül.

"Fogadtam Ronaldóval, hogy nem rúg 15 gólnál többet egy szezon alatt. De amikor már a szezon felén berúgta, változtattam a fogadáson. Megtehettem, hisz én vagyok a menedzser. Most már 150 gólt kell rúgnia!"

Egyéb forrás: dailymail.co.uk

manutd.com

Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!

Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!