A taktikai háború elkezdõdött
Sir Alex Ferguson 27 év sikeres pályafutása során az elme-játékot mesterfokozaton ûzte, sok ellenfelét ezzel térdre kényszerítve, most David Moyes-on a sor, hogy felvegye a kesztyût.
Nevezhetnénk akár hókuszpókusznak, vagy jedi-trükknek is, ahogyan a szezon vége felé közeledve Ferguson szinte beleszuggerálta az ellenfeleibe, hogy a United a bajnok, de sokkal inkább magyarázható ez a mester azon tudományával, ahogyan a sajtó adta nyilvánosságot felhasználta a gyõzelem érdekében. Bár õ maga is beismerte, néha ez a taktika a játék rovására is mehet, tudni kell tehát csendben maradni is és csak a játékra koncentrálni, ha a siker ezt kívánja meg.
A Mind Games
Mivel minden taktika annyit ér, amennyit az ellenfél hagy belõle megvalósítani, nem mindegy, milyen információja van egy csapatnak a másik 11-rõl. Az ipari kémkedés a fociban régóta ismert, a menedzserek élõben is megnézik a következõ partner játékát, és számos módja van még az ellenfél feltérképezésének, kezdve egy játékos gyengeségeinek és erõsségeinek vizsgálatán keresztül, az agresszívabb sárgalaposak idegesítésén át, egészen a kapus feltérképezéséig.
A taktikai háború része az is, hogy egyes fontos meccsek elõtt rendre eldugnak egy kulcsembert sérülésre hivatkozva, hogy aztán a mérkõzésen a "sérült játékos" makkegészségesen meglepje az ellenfelet. De az sem ritka, hogy az edzõk egy veterán csillagot kezdéskor kispadra ültetnek, majd szükség esetén pályára küldik megfordítani a mérkõzést.
A legjobb taktika sem ér semmit, ha egy csapat formaidõzítése nem megfelelõ. Nincs sok értelme például holt idényben, vagy a felkészülési idõszakban sorozatban gyõzni a különbözõ jól fizetõ, de különösebb sportértékkel nem bíró barátságos mérkõzéseken. Jó néhány esetben elõfordult már, hogy egy gárda a felkészülés során világverõnek tûnt, aztán óriási kudarcok következtek. A felkészülésnek nem a gyõzelmekrõl kell szólnia, hanem felkészülésrõl az éles harcokban szerzett gyõzelemre. A formába lendülés, az összeszokás idõszaka, ahol az edzõ elsõsorban játékosai fizikai állapotára koncentrál.
A pszichológia része az is, hogy nincs jó csapat egy erõs húzóember nélkül. Õ az, aki lelkesedésével, elszántságával és nem utolsó sorban remek egyéni megoldásaival önbizalmat ad társainak, jobb teljesítményre ösztönzi õket, nem engedi, hogy bármi legyen is az állás, feladják a többiek. Ha nincs egy húzóember a pályán, még a legkisebb csapatok is okozhatnak meglepetést. Minden nagy gárdánál kell lennie egy nyerõ embernek, nélküle ugyanis még a csapat legnagyobb tehetségei is képesek megbénulni, görcsössé válni.
A nevesebb klubok, azonban ritkán tudnak igazán meglepetést okozni e szempontok alapján, mivel szinte állandóan szerepelnek és már minden mozdulatukat ismerik, nem csak a riválisok, de már a szurkolók is. Mindebbõl akár azt is le lehetne szûrni, hogy ma már a foci minden pillanata megtervezett, és nincs helye a rögtönzésnek. Holott a tapasztalat azért éppen azt mutatja: azok lesznek a nyerõ csapatok, amelyekben néhány játékos bármikor elõ tud rukkolni valami váratlan megoldással.
A háború elkezdõdött
Köztudott, hogy az edzõk nagy része alkalmazza ezeket a fent említett, jól bevált eszközöket, de a taktikai háborúnak van egy olyan része is, amely nem minden edzõ számára adott. A pszichológiai hadviselés igen csak jelentõs fegyver lehet annak a kezében, aki remekül bánik a média adta nyilvános felszólalások lehetõségével.
Sir Alex Ferguson számos alkalommal élt ezzel a lehetõséggel nagyobb ellenfeleivel szemben, vagy fontosabb mérkõzések elõtt, vagy akár a nehezen megszerezhetõ játékosok igazolásakor. Az éles eszû skót trénernek nem nagyon akadt ellenfele ezen a téren sem a szakmában.
De vajon David Moyes képes lesz olyan kifinomult módon használni a Ferguson féle pszichológiai hadviselés eszközeit a médián keresztül, ahogyan azt elõdje, a Mind Games pápája tette?
Nem kellett sokáig várnunk ennek a kérdésnek a feltevésével, mert Jose Mourinho, aki szintén ravasz róka hírében áll, nagy elmejátékos, egy percet sem késlekedett megkezdeni a pszichológiai nyomás alkalmazását új ellenfelével szemben. A Chelsea menedzseri székébe visszakerülve elsõ dolga volt a United húzóemberének, Rooney-nak hízelegni. Majd Moyes nyilatkozata után azonnal lesajnálta a válogatott csatárt, hogy második választásként a posztján nem sok jóra számíthat a világbajnokságon való részvételét tekintve és amint Rooney a túráról sérülése miatt hazautazott, azonnal hivatalosan is lecsapott rá.
Moyes pedig felvette a kesztyût, és frappáns módon megismételte korábbi kijelentését: "Ha csak nem dupla holland nyelven beszéltem a múltkor, azt hiszem érthetõ volt, Wayne Rooney nem eladó."
Mou viszont tudja, hogy ha meg akarja szerezni Rooneyt, mindenképpen hivatalos ajánlatot kell tennie érte, bár sejtette, hogy határozott elutasítást kap, de a hivatalos ajánlat lényege az, hogy Rooney biztos legyen abban, ha menni akar, õ tárt karokkal várja.
Hogy Moyes helyettesítõ játékosként számolna Rooneyra? Vajon honnan szedhette ezt a portugál edzõguru? Természetesen a sajtóból.
Moyes ugyanis egy interjúban elmondta, hogy nagyra értékeli a csatár kreativitását, de szeretné visszatenni a posztjára és majd a közös a munka után dönti el, hol fogja alkalmazni. Volt azonban egy mondata: "Sok szempontból tudok rá számítani, akkor is, ha esetleg Robin van Persie lesérül..." melyet csak egy kis mértékben értelmezett félre néhány újság, és máris helyettesítõ csatárrá avanzsálták Rooneyt, majd a játékos megkérdezése nélkül azonnal kijelentették a lapok, hogy Rooney dühös és ingerült.
De a játszma itt még nem ért véget. Moyes nyomatékos kijelentéseit követõen elmondta, hogy Stockholmban számít a csatárra, és a klub Wayne arcképével propagálta plakátján a túra európai állomását.
Láthatjuk tehát, hogy Moyesnak elsõ nagy elmejátszmája máris elkezdõdött az United élén, és nem kisebb ellenféllel találta magát szembe, mint Mourinho. A tét pedig nem más, mint Wayne Rooney, aki koránál fogva karrierje csúcsához közeledve öt Premier League és egy Bajnokok Ligája gyõztes címmel a háta mögött, egyértelmûen fõszerepre vágyik.
Rooney szándékairól egyelõre semmit nem lehet tudni, mindenesetre az érte folytatott csatározásban természetesen Moyes van elõnyösebb helyzetben, és ha biztosítani tudja a csatárt arról, hogy számít rá a következõkben, akkor Mou nem rúghat labdába. Moyes helyzetét viszont nem kismértékben nehezíti a játékos körül kialakult szurkolói hangulat.
Ha a foci pszichológiájáról van szó, nem lehet szó nélkül hagyni a sajtó szerepét. Az újságírók természetüknél fogva kíváncsiak, lesik a szenzációt, a botrányt, a zaftos címlap sztorit. És általában igen kritikusak, ritkán dicsérnek, igaz, akkor nagyon, és annál többet kötözködnek, fanyalognak. Vannak a sajtó által felkapott játékosok, akik bármilyen rosszul is teljesítenek, ha másért nem is, remek frizurájukért elhalmozzák dicsérettel, míg vannak tipikus bûnbakok, akik bármilyen jól szerepelnek, sohasem érdemlik ki a sajtó dicséretét. Hagy szúrjak be itt, egy mára már klasszikussá vált magyar történet, az örökös gólkirályról, Deák "Bamba" Ferencrõl egy tudósító így írt: "Deák hat gólján kívül semmi sem csinált a mérkõzésen". Egy közszereplést vállaló egyénnek, kötöttük a profi sportolóknak is számolnia kell azzal, hogy nem szeretheti mindenki, és ez nem befolyásolhatja teljesítményét. A sajtó negatív kritikájának hatásai ellen egyébként sportpszichológusok is rendelkezésére állnak a játékosoknak.
Viszont már koránt sem ilyen egyszerû és megszokott a helyzet, ha egy játékosnak, vagy edzõnek nem csak a sajtó, hanem saját szurkolótábora kritikájával kell szembenéznie. Ritkábban ugyan, de erre is lehet példát találni és tény, hogy a szurkolók nemtetszésével már egy nehezebb és hosszasabb folyamat során lehet csak megbirkózni. Nehéz, de nem lehetetlen feladat. Az elismerés elnyerése, vagy a szeretet visszaszerzése nem egyszerû dolog, nem áll másból, mint folyamatos bizonyításból. Ha a kegyvesztett játékos, vagy a bizalom megszerzéséért harcoló edzõ képes az irányába érkezõ elvárásokat doppingoló erõként használni, az mindenképpen nagyobb teljesítményre fogja sarkallni, de ha nem veszi fel a harcot, akkor elõbb-utóbb kénytelen továbbállni, ugyanis az egyik legnagyobb ösztönzõ erõt a sportban a szurkolók elismerése jelenti.
A United jelenleg pszichológiailag rendkívül nagy erõpróba elõtt áll. A csapatnak el kell fogadnia 27 év után egy új edzõ módszereit, az edzõnek el kell fogadtatnia magát új csapatával, és ami még nehezebb, új csapata szurkolótáborával. Moyesnak gyors sikereket kell felmutatnia, hogy elégedettek legyenek vele az általában türelmetlen szurkolók. Ferguson ezt pontosan tudta és távozásakor felszólította a United rajongótáborát, hogy álljanak új menedzserük mögé és támogassák õt. Bár ezzel jelentõs elõnyt szerzett utódjának, és minden bizonnyal több türelmi idõt kap majd, mint a megszokott, de mivel köztudott, hogy a legtöbb szurkoló csak a ma gyõzelmére összpontosít, hamar elfogyhat a türelmük néhány vereség után. Mindezek mellett elsõ nagy pszichológiai párbaját sem veszítheti el Moyes egyik legnagyobb ellenfelével Jose Mourinhóval szemben, meg kell tudni tartania Wayne Rooneyt, ha nem akar alul maradni a kettõjük párharcában. Sõt, ahogyan Fergie távozásakor elmondta a nyáron, egy-két nagy név leigazolására is számolhatunk, de az idõ csak fogy, a szurkolók pedig egyre türelmetlenebbek.
Moyesnak viszont határozott, önbizalmat sugárzó fellépése nagy elõny. És nem lehet figyelmen kívül hagyni az Evertonnál elért sikereit, bár trófeák nélkül, de folyamatosan elõkelõ helyen tartotta csapatát, minimális anyagi háttérrel, kemény munkával és elhivatottsággal végezve a dolgát. Sok közös vonást fedezhetünk fel közötte Fergusont között. Így a United rajongóinak, nem kell mást tenniük, csak a volt menedzser kérésének eleget téve, türelmet tanúsítani és bizalmat szavazni David Moyesnak, aki karrierje legelsõ és legnagyobb próbatétele a United élén, a szurkolók bizalmának elnyerése lesz.
Ne feledjük Sir Alex Ferguson a szurkolókhoz intézett utolsó mondatait a United menedzsereként, melyet megfogadva mi is hozzájárulhatunk pszichológiailag a United további sikereihez!
"Szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy amikor rossz idõk jártak rám, akkor a klub mellettem állt, a vezetés, a személyzet mellettem álltak, a játékosok mellettem álltak. Most a ti feladatotok az, hogy az új menedzser mellé álljatok!" (SAF)
Források: foxsports.com,shoot.co.uk,ibrany.hu
ManUtdFanatics.hu
Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!
Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!
Hozzászólások
Támogatás
Kapcsolódó hírek
TV műsor
Manchester United - Burnley
Premier League, 35. forduló
Crystal Palace - Manchester United
Premier League, 36. forduló