Jonny Evans az egész életében Vörös Ördögvolt. Felmászott a ranglétrán és 181 meccsen lépett pályára a United színeiben. Most elmagyarázza, milyen hatással volt rá a klub.

Az elsõ, unitedes emlékeimhez a valószínûleg vissza kell mennem a nagymamám házáig, ahol kicsi, United játékosokról készült figurák voltak. Még azelõtt kaptam Karácsonyra egy United posztert, amikor 5 éves voltam. A szobám már tele volt Unitedes cuccokkal: ágytakarók, poszterek… szóval gyerekkoromig kell visszamenni.

A klubhoz történõ csatlakozás több évre rá történt. Amikor 9 éves voltam, egy felderítõ megnézte a játékomat Észak-Írországban és megkérdezett, hogy szeretnék-e a Manchester United tehetségkutató központjának tagja lenni (Belfastban - a szerk.). Szóval, ez egy nagy dolog volt számomra.

Szerencsés voltam, hogy az édesapám a Chelsea-ben volt fiatalabb korában. Londonba költözött 16 éves korában, szóval õ is átment ugyanezen a folyamaton és tudta, hogy egy picit távol voltam tõle, de én akkor még csak 9 éves voltam és egyre izgatottabb lettem. Azt mondta nekem, még mindig nagy az út, amit meg kell tenni.

Utána, amikor talán 10 éves voltam, megtettem elsõ utamat Manchesterbe. Minden iskolai szünetben elmentem oda, nagyszerûek voltak ezek az utak. A családommal 15 éves koromban költöztünk át, és azt gondolom, az volt mindennek a kezdete, amikor elköltöztünk Angliába. Ezt 11 éve történt, de még mindig úgy érzem, mintha tegnap történt volna.

Amikor elõször sétálsz a stadionban, úgy érzel, mintha álmodnál. Soha nem voltam gyerekként az Old Traffordon, habár már akkor Manchester United fanatikus voltam. A szüleim soha nem intézték, hogy kimenjek egy meccsre, amíg részt nem vettem a próbajátékon, a klub pedig elvitt engem és pár másik játékost, hogy megnézhessünk egy mérkõzést, ekkor mentem el tényleg az Old Traffordra.

Jó élmény volt, akkor is, amikor tudtam, hogy még nagy utat kell megtennem, hogy én magam játszhassak ott, ez adta meg az inspirációt, hogy egyszer ott akarjak játszani.

Ha visszanézel a játékosokra, akik képviselték a Unitedet, sok nagyszerû játékos, és ez odavezet téged, hogy azt akard, ugyanezen a szinten említsenek téged is. Ebben az is segít, ha tagja vagy egy jó csapatnak. Azon nõttem fel, ahogy Sir Alex Ferguson építette a csapatát több éven keresztül, és hogy ennek a tagja legyek, az egy óriási érzés. Ez persze a trófeák nyerésérõl is szól, mert a történelemben is a gyõzelmekre emlékeznek.

Minden alkalommal, amikor felhúzod magadra a mezt, érzed a felelõsséget. Ez egy kicsit fura is, mert úgy nõsz fel, mint egy rajongó, de ahogy játékos leszel, egybõl a másik oldalon érzed magad. A klubot képviseled a pályán, még mindig egy rajongó vagy, de ezt teljesen más szemszögbõl nézed. Meg kell próbálnod boldoggá tenni a szurkolókat, akárcsak a menedzsert és el kell végezned a munkádat a csapatért. Egy labdarúgóként azon a napon, amikor visszavonulsz, azt hiszem visszatérsz szurkolónak lenni csakúgy, mint mindenki más.

Nehéz szavakba önteni, hogy pontosan mit jelent nekem a Manchester United. Fiatalon fanatikusan éreztem a United iránt, és sírtam, amikor a United vesztett. Ennyit jelentett gyerekként. Most nagyon kiváltságosnak érzem magam, azért, mert felhúzhatom magamra a mezt és kimenjek oda, hatással legyek a csapatra és a pályán képviseljem a szurkolókat.

manutd.com

Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!

Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!