Az én hõsöm, a legnagyobb harcos

A futballpályán, ha úgy tetszik a harcmezõn mindig vannak hõsök. És mi más is tehetne fanatikussá egy rajongót, mint amikor saját hõse pályafutását végig követheti évrõl évre.

Tudom, hogy a futballban vannak nagy igazságtalanságok is és gyakran divat egy két nagy nevet imádni, de az igazi hõsök tetteikkel érdemlik ki a hírnevet. Kedvenceinket nem csak eredményeik alapján választjuk, hanem személyiségük is nagy mértékben meghatározó. Ha azonosulni tudunk hõsünkkel, kicsit magunkénak érezzük a sikereit is és ez az, amitõl fanatikussá vállunk. Ezért az én hõsöm Wayne Rooney a legnagyobb harcos a futballpályán.
 
Rooneyt 18 évesen ismerhette meg a világ, a 2004-es Európa-bajnokság alkalmával, amikor is négy gólt szerzett hazája színeiben. Legnagyobb örömünkre Sir Alex hamarosan le is igazolta és megkapta a 8-as mezt az Old Traffordon. Nem is sokáig vesztegette idejét, mesterhármassal debütált a Vörös Ördögök csapatában az emlékezetes ​​Fenerbahce elleni  6-2 gyõzelem során. 
 

 
Rooney aztán szerves részévé vált a Vörös Ördögök csapatának, A 2006-2009-es szezonban három bajnoki cím begyûjtésében is segédkezett, majd a 2007-08-as Bajnokok Ligája trófea következett. Ronaldoval  és Tevezzel, olyan lüktetõ triót alkottak, mely egy igazán gyors, látványos technikai futballt eredményezett. Az ifjú Rooney nyers, de izgalmas játékos volt, aki mindig robbanásra készen lépett pályára.
 
Ez, a kívülrõl gyakran dühösnek látszó fiatal csatár, úgy várta a következõ lehetõséget mint egy gyerek. Edzés után is edzeni akart és meccs után is meccset játszani. Féktelen erõ tört fel benne amikor megkapta az esélyt a játékra. Még a dühébõl is profitálni tuott, és amikor a Newcastle elleni találkozón felbõszítette a bíró, egy hatalmas bomba volt a válasza. A gyõzelem utáni vágya, állandó harcra késztette, ha kellett hason kúszva is, de megszerezte a gólt és ezzel a mentalitásával  hamar rengeteg rajongót szerzett. 
 

 
A 2009-10 szezonbanl Rooney ténylegesen megmutathatta önmagát. Remek új partnerséget alakított Valenciával, 34 gólt szerzett 44 játék során. Ekkor már gyakran szerepelt magányos farkasként a élen, ami nagyobb önfegyelmet követelt meg tõle. Gyõzelem utáni szenvedélye viszont nem torpant meg ekkor sem, de az ösztönös vad Rooney, kezdet megfontoltabbá válni. Persze ez nem jelenti azt, hogy féktelen energiája alábbhagyott volna, csak egyre okosabban használta fel azokat.
 
A bajok a Bayern München elleni, BL-negyeddöntõ utolsó percében szerzett sérülését követõen kezdõdtek. A United lemaradt a bajnoki címrõl  is és Rooneynak a válogatottban sem ment jól a játék. A sajtó azonnal kíméletlenül lecsapott rá kiteregették magánéleti problémáit is. Amikor pedig napvilágot látott a hír, hogy nem  szándékozik meghosszabbítani szerzõdését a Vörös Örögöknél, hihetetlen hadjárat indult ellene.
 
Tény, hogy hatalmas pofon volt ez rajongótáborának, a United mindenki által egyik legkedveltebb játékosától. Természetesen távozásának okáról számtalan sztori jelent meg. Késõbb Rooney elnézést kért mindenkitõl. Elmondta, hogy teljesen össze volt zavarodva és nagyon megbánta amit tett. Sokan viszont a mai napig nem tudnak megbocsájtani neki. Lehet õk azok a tökéletes emberek, akik még soha életükben nem hibáztak.
 
Én viszont nem tartozom közéjük és amikor látom, hogy estében már szinte négykézláb fut, de nem képes addig megadni magát amíg nem gyõzõdik meg róla, hogy a Welbecknek adott labda betalál, amikor az ellenfél lába elõl fejeli el a labdát, hogy mentsen, vagy amikor visszarohan védekezni és beletaposnak a combjába, akkor mindent megbocsájtok neki mert õ az én hõsöm, aki félelmet nem ismerve küzd a Manchester Unitedért. Az én szememben és még nagyon sok rajongója elõtt bõségesen rászolgált a bocsánatunkra, és bebizonyította, hogy nagy egyénisége a Vörös Ördögöknek, aki Sir Bobby Charlton gólrekordjára törve, innen fog majd visszavonulni.  
 

 
Természetesen nem ugyanazzal a lélegzetvétellel mondom ki a nevét, mint Cantonának, Keane-nek, Giggsnek, Scholesy-nak vagy számos nagy hõsünknek, mert mindannyian más és más egyéniségek és mindannyian másképpen hõsei a Vörös Ördögöknek, de nekem Wayne a legnagyobb harcos, aki mostanra egy igazán önfeláldozó, igazi csapatjátékosa lett a Unitednek. A hatalmas energia ami a fiatal gólgyáros Rooneyban volt jelen, mostanra szerteágazott és egyéni teljesítményén túl, társai segítségében is megnyilvánul. Remélem idõvel mindenkit meggyõz arról, hogy egy újabb névvel gyarapszik az Old Trafford hõseinek névsora általa.
 
 
Istenéltesse 27. születése napján a mi hõsünket, a legnagyobb harcost, Wayne Rooneyt!  

Támogatás

Támogasd adományoddal
a ManUtdFanatics.hu működését!