A Manchester United korábbi vezérigazgatója, David Gill mesélt Sir Alex Fergusonról, a Glazer-családról, Sepp Blatterrõl, David Moyes-ról és kedvenc igazolásáról...

A Manchester Grammar School 500 éves évfordulójának ünnepségén megjelenve Gill több témára kiterjedõ interjút adott, érdekes sztorikat mesélt. Ezek közé tartozott többek között az a történet is, mely a FIFA-hoz való csatlakozásának hátterérõl szólt, vagy hogy hiba volt-e, hogy õ és Sir Alex egyszerre hagyták el a Manchester Unitedet.

Hogyan kezelte a médiát a United vezérigazgatójaként...
A labdarúgás - különösen az elmúlt 5 évben megváltozva - 24 órás hírcsatorna lett. Amikor vezérigazgató lettem, a kommunikációs igazgatónk, Paddy Harveson a királyi családhoz került alkalmazásban, így azonnal meg kellett tanulnom dolgokat. Kritizáltak, amiért nem beszéltem a sajtóval, de volt egy kiváló kommunikációs igazgatóm. Nem mondanám, hogy nem beszélek velük, hanem hogy rendhagyó, szabályozott módon tettem ezt. Elsõ osztályú kommunikációs igazgatóval szûrtem meg a dolgokat, ezt a fickót Phil Townsendnek hívták.

Így foglalkoztam ezzel a dologgal. Amikor szükségét láttuk, elmondtunk információkat, de feleslegesen nem nyilatkozgattunk. Ebben a munkakörben dicséretet is kapsz, így fontos, hogy ugyanúgy kezeld azt, mint a kritikát.

Az utolsó pillanatokban végrehajtott átigazolásokról, és arról, egyes klubok miért várnak az üzletekkel a végsõkig...
Nem tudom, miért teszik olyan késõn. Nehéz ez. Amikot Alex és én együtt voltunk a United élén, a lehetõ leghamarabb le akartuk zárni az ügyeket, de ez nem mindig kivitelezhetõ. Megpróbálod az elején összehozni, különösen ha egy játékos a tengerentúlról érkezik. Hiszen be kell építened a klubba, házat kell intézni neki és lehetõvé kell tenned, hogy beilleszkedjen. Ha gyorsan sikerül lezárni az üzletet, úgy azzal is tudsz számolni, miként alakul a következõ üzleti év pénzügye. 

Vannak bizonyos klubok, amelyek nem így tesznek. Daniel Levy jó példa erre. 2008-ban, miután megnyertük a Bajnokok Ligáját, úgy döntöttünk, nem támaszkodhatunk arra, hogy Tevez, Rooney és Ronaldo lövi majd a gólokat, így kellett egy támadó, aki Berbatov lett. Júniusban beszéltem a Tottenham vezetõjével (Levy), ajánlatot tettem és ez így ment egész nyáron. Egy rémálom volt. A feleségem készített egy képet, Floridában nyaraltunk, a lábam egy tûzcsapra volt feltéve, a fülemen telefon és Levy volt a túlvégen.

Végül azt éreztem, hogy hatott a sok munka a Spurs-re, hiszen az átigazolási ablak utolsó napján, éjfélkor kötöttük meg az üzletet, így a Tottenham nem tudott már szerezni helyette mást. Danielnek tehát csatár kellett és Fraizer Campbellrõl érdeklõdött. Alex ekkor felhívta telefonon a játékost és ezt monda: "...mellesleg Fraizer, tégy meg nekem egy szívességet, most a Tottenhamhez fogsz menni." Így történt mindez.

Azt kell mondjam, Daniel kiszedett belõlünk körülbelül plusz egy millió fontot, mert két héttel korábban 29 millió fontért megszerezhettük volna Dimitart és akkor lett volna ideje a Spurs-nek, hogy csatárt nézzen és okosan elköltse ezt az összeget.

Rengeteg tényezõje van egy átigazolásnak. Ott vannak az ügynökök, a klubok. De egy ideális világban hamar le akarod zárni ezeket. Úgy vélem, van egy gond az átigazolási idõszakkal, mégpedig az, hogy még nyitva van, amikor elkezdõdött az új szezon. Ezt felvetettem már az UEFA-nál. És tudom, hogy egyes menedzserek, mint Roberto Martinez, hasonlóan vélekednek.

Senkinek nem egészséges ez. Világbajnoki, vagy EB évben nem mindig könnyû ezt megoldani, de megvalósítható lenne, hogy bezárjon az ablak, mielõtt a szezon elrajtol. Szeretném látni, hogy mindez megtörténik.

Hogyan zajlik egy átigazolás...
Az év minden napján szeretnénk felmérni a dolgokat. Figyelni játékosokat a világ minden táján, és azokat, akik az akadémiánkról kerülhetnek fel. De a jelenlegi játékosokat is fel kell mérni; korukat, formájukat, erõnléti állapotukat, szerzõdésük hosszát. Januárban és nyáron köthetõ üzlet. A végsõ döntés Sir Alexé volt. Amint meghozta a döntést, én megpróbáltam nyélbe ütni az üzletet. Rendszeresen beszéltünk, naponta egyszer, olykor kétszer és minden pénteken korán összeültünk megbeszélni mindent.

Voltak vitáink játékosokról. Voltak bizonyos prioritásai egy játékos esetében, mint például az, hogy harmónikus személyiség legyen. Ám az, hogy a Manchester United éveken át trófeákat nyert Sir Alex vezérletével, azért volt, mert a játékosok ide akartak igazolni és nála akartak játszani.

A tényleges eladásaink - Ronaldót leszámítva - nem voltak óriási összegek. A játékosok nem hülyék. Nyilvánvaló, hogy ha nem játszik rendszeresen, akkor ideje továbbállni. Ritkán kapod a megfelelõ árat egy játékosért.

Fergusonnal való kapcsolatáról...
Õ volt a klub legfontosabb alkalmazottja. Ugyanakkor tudta, hogy nem tudja elérni a kitûzött célokat, ha a klub egyéb területei nem mûködnek jól. A kereskedelmi oldal, a stadion oldal, vagy épp az edzõpályába fektetett pénzek. Ravasz volt, ám emellett az is megvolt benne, hogy hosszú távra tudott elõre tekinteni. Azt gondolom, tisztelte a véleményemet.

Volt, amikor köröket kellett futnunk egymással. Úgy vélem, ha ezek nem lettek volna, nem lett volna ennyire eredményes. A nap végére mindketten ugyanazt akartuk, hogy a klub sikeres legyen.

Ha a csapatnak megy, akkor sok pénz bejön és extra bevételek is lesznek. Ezeket vissza kell forgatni a csapatba, ez a legfontosabb.

Egyszer kimentem az irodájából. Kemény szavak hangzottak el. Ám pár órával késõbb felhívott, beszéltünk valamirõl, mintha az egész meg sem történt volna elõtte. Nagyon gyorsan túl tudott lépni dolgokon, ezt megtanultam tõle, bár nem vagyok ebben túl jó.

Még amikor Carlos Queiroz volt az asszisztense és egy szombaton vereséget szenvedtünk, õ szomorúan lépett be az irodába, de aztán jött Alex és már a következõ találkozóra figyelt és jobb lett mindenki kedve. Könnyûnek gondolhatod ezt, ám nem könnyû megtenni. Nagyon jó volt ebben.

Glazerékrõl...
Érdekes idõszak volt, amikor átvették a klubot. Sokan vannak, akik nem szeretik a tulajdonosváltásokat. Engem is bíráltak, amiért ott maradtam. De Alex is és én is úgy gondoltuk, együtt kell mûködnünk velük és vinni tovább az elkezdetteket. A tapasztalatunk az volt, hogy soha nem akadályoztak meg minket a pénzköltésben. Csak egy telefonba került, hogy rábólintsanak egy vásárlásra. Lehet, hogy egyesek ezt nem hiszik el, látva azt, ahogyan most költekezik a United.

Mindig azt éreztem, nagyon könnyen lehet kezelni az egészet és hosszú távon gondolkoztak. Jó példa erre az MUTV esete, amiben anno a United csak 1/3-ad részt birtokolt. Mellette a Sky-nak és a Granada/ITV-nek is volt 1-1 harmada. Glazerék azonban 100%-ot akartak, így elõször megvették a Granada részét, majd a Sky-ét is.

Akik ellenzik, hogy õk a tulajdonosok, azok mindig is ellenezni fogják, de amikor megy a klubnak, azt kell tenned, amivel elõsegíted a további sikereket.

Kedvenc igazolásáról...
Nem fogok egy nevet mondani, de kedvelem az olyanokat, mint Patrice Evra vagy Nemanja Vidic. Patrice megtestesítette magát a Manchester Unitedet. Mindig úgy érzem, hogy azok, akik Manchesterbe, Angliába igazoltak és megtanulták a nyelvet, jobbak voltak. Régebben nagyon idegtépõ volt, amikor leigazoltunk valakit és 2-3 év múlva az anyanyelvén adott interjút a brit sajtónak.

Mindig nagy nyüzsgést okoz egy új játékos, volt valami benne, fõleg ha azonosult a csapattal, vagy gyõztes gólt szerzett.

Amikor elhagyta a Manchester Unitedet...
2013-ban hoztam meg azt a döntést, hogy a klubnál eltöltött 10 évnyi munka után lemondok a Manchester United vezérigazgatói posztjáról. Ez volt a megfelelõ idõ számomra. Könnyen meg lehet ragadni valahol a szavatossági idõt követõen is. Folyamatosan jöttek a hívások ügynököktõl és azt vettem észre, ezektõl kicsit idegesebb lettem. Itt volt az ideje a távozásnak. Azt gondoltam: 'fantasztikus idõszakot töltöttem el a labdarúgásban, rengeteget tanultam, sok embert megismertem'. Megtiszteltetés és kiváltság volt a Manchester Unitednél dolgozni, annál a klubnál, amelynek gyerekként szurkoltam.

Arról, hogy csatlakozott a FIFA-hoz...
Még mindig azt éreztem, tehetek valamit a labdarúgásért. Akkor még benne voltam az FA bizottságában. Majd jött az UEFA, mely 54 országot foglal magában, melynek a végrehajtó bizottságába kerültem. Innen a FIFA következett. Több meggyõzés kellett, hogy elfogadjam ezt a feladatot, amiatt, ahogy az egész szervezet múködött Blatterrel. Nem volt kellemes. De az volt a benyomásom, hogy az új személyek változásokat akarnak, szóval elvállaltam.

Épp egy svájci hotel edzõtermében voltam - nem abban, amelyben a letartóztatások történtek -, ültem egy biciklin, amikor odajött egy srác és mesélt a letartóztatásokról. Visszamentem a szobámba és láttam az egészet. Nehéz volt, mert másnap volt esedékes a kinevezésem.

Másnap mondtam az illetékeseknek, hogy nem fogadom el a posztot és már a hivatalos lemondásomat fogalmaztam, amikor valaki odajött és mondta, Blatter minden bizonnyal lemond. És februárban jön helyette más.

A FIFA egy elég egyszerû termék. Egy dolog van, amit elad - a világbajnokságot. Ne érts félre, ez egy hatalmas termék! Ott a felelõsség, hogyan adja el, mire használja fel a befolyó pénzt. Sok hibás dolog van benne, amit jobban is lehet szervezni.

Arról, hiba volt-e, hogy Sir Alex Fergusonnal egyszerre távoztak a Vörös Ördögöktõl...
Sokan mondták ezt. Egyetértek azzal, hogy nagyon nehéz, ha Sir Alex távozik. Ha sok éven át ilyen sikereket érsz el, mindig azt lehet érezni, hogy az átmenet nehézkes lesz. Mindennek õ volt a tartópillére. Nekem pedig már rendelkezésemre állt az utódom, Ed Woodward.

Ha megnézzük, 13 ponttal nyertük a bajnokságot, jó keretünk volt, de mint minden jó csapatnak, a miénknek is fejlõdnie kellett. A stabilitás kéznél volt. De a döntések is megszülettek. Elõbb nekem, majd két hétre rá Sir Alex is elmondta. Megbeszéltük a tulajdonosokkal. Tisztában voltam az okaimmal, ahogyan Alex is a sajátjaival.

Sir Alex Ferguson utódjának mindig nehezebb dolga lesz, mint az enyémnek.

David Moyes-ról...
A labdarúgás szezompontjából bizonyos személyeket talán megtarthatott volna, de ez soha nem könnyû. Nagyon kiábrándító egy hetedik hely azután, hogy elõzõ szezonban 13 pontos elõnnyel lettünk bajnokok.

Nagyon keményen dolgozott, nagyon szorgalmas, kedves ember, de nem volt szerencséje.

Manchester Evening News

Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!

Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!