Taktikai mágnestábla: A Ralf Rangnick-éra kezdete
Kedves Olvasó! A COVID- 19 miatt meglehetősen sok mérkőzését elhalasztották a Manchester Unitednek, így van egy kis időnk megemészteni az eddig látottakat az új menedzsertől! Gyere tarts velem és nézzük meg közösen mi változott Rangnick érkezésével!
COVID gondok
Sajnos hasít az Omicron variáns Angliában, ezért sorra halasztják el a Premier League mérkőzéseket is a szigetországban. Hőn szeretett csapatunknál is napról-napra több megbetegedést regisztrálnak. A hírek szerint több csapat is amellett kardoskodik, hogy év végéig függesszék fel a bajnokságot, mert ennek így nem sok értelme van. Jól mutatja a probléma mértékét a hétvégi mérkőzés kínálat.
Ezzel kapcsolatban olvastam egy angol értekezést, mely szerint a United szempontjából a lehető legjobbkor jön(ne) a kényszerpihenő. Ugyanis így Rangnicknak több ideje van, legalább elméletben átadnia a filozófiáját a játékosoknak. Mindenki döntse el magában, hogy mit gondol erről. Azonban a futball világában dolgozva, én azt gondolom, hogy akár előnyére is fordíthatja ezt a szituációt a menedzser. Nem kell jelenleg három naponta mérkőzést játszani, arra felkészülni, majd pedig a regenerációval törődni. Nincs média felhajtás, lehet a színfalak mögött dolgozni. Azért a betegség sosem jó senkinek, így minden játékosnak és stábtagnak csak jobbulást és jó egészséget tudunk kívánni! Remélhetőleg komoly baja nem esik senkinek! Első az egészség, nem csak az ő életükben, hanem minden Olvasóéban is!
Stábtagok
Szépen fogalmazva, hullanak a stábtagok, mint a legyek! Solskjaer az utolsó pillanatig kapaszkodott a kispadba, amelyről aztán méltóságteljesen egy végső búcsúinterjúban kiteljesedve távozott. Sajnálom a norvégot, mert látszott rajta, hogy minden tudását, akaratát, a szívét beleadta, azonban ebben ennyi volt. Erről nem tehet, lehet korán jött neki ez a lehetőség. Pallérozódnia kellett volna még valaki mellett, csak úgy, mint Lampardnak, egy másik klub hasonló történetében. Carrick szépen csendben lelépett még Rangnick érkezése előtt. Családi okokra hivatkozott, amelyet megtudunk érteni. Azonban, ha nem kapott fülest, hogy vagy inkább magadtól távozz, mert nem sokáig leszel családtag, akkor annyira mégsem értem. Ha edzőként szeretne dolgozni, akkor talán most tudott volna a legtöbbet tanulni egy vezetőedző mellett. Ellenben első a család és az egészség, remélem tényleg ez volt az igazi ok. Jó régóta benne van már ő is a profi futball körforgásában, szóval kijár a pihenés neki is. McKenna pedig úgy döntött, hogy 35 évesen elkezdi az Ipswich Town csapatánál, az angol harmadosztályban önálló menedzseri karrierjét. Nála ugyanaz igaz, mint Carricknél. Elképzelhető, hogy így szebben tudott távozni, egy állással a zsebében. Mindenesetre kíváncsian követhetjük majd az útját a jövőben. Szerintetek mire lehet képes az ifjú edző? Egyedül Phelan maradt, talán nem véletlenül, hiszen nem sokkal Solskjaer menesztése előtt kapott új szerződést. Meglátjuk hosszútávon számolnak-e vele a klubnál.
Természetesen a távozó nevek mellett találunk érkezőket is a stábba. Így csatlakozott a Unitedhez Chris Armas edző és Sascha Lense sportpszichológus is. Utóbbi személye első hangzásra számomra kissé meglepő volt. Azt gondoltam, hogy egy ekkora klubnál, ahol ilyen nyomással kell megküzdeni hétről-hétre, már rég alkalmaznak sportpszichológust vagy sportpszichológusokat. A közösségi média elterjedése óta különösen megterhelő a világ a profi játékosok számára, elég csak a rasszista támadásokra gondolni a közelmúltból.
Ragnickot is meglepte a klubnál tapasztalt dolog, így nyilatkozott korábban:
,,Valójában nem tudom mi a helyzet itt Angliában, vagy más csapatoknál, de Németországban az elmúlt években a csapatok rendelkeztek sportpszichológusokkal vagy szellemi tanácsadókkal, hívjuk őket akárhogy" - mondta Ralf.
"Számomra ez abszolút logikus. Nem volt ilyen kollégám egészen Hans-Dieter Hermannig, a német válogatott jelenlegi sportpszichológusáig. Valószínűleg a Korb volt az első olyan klub Németországban, ahol sportpszichológust alkalmaztak."
"Az egyetlen logikus kérdés, hogy, ha van egy speciális edzője a kapusoknak, akik a fejlődésüket és fizikumukat figyelik, vagy edzők, akik a csatárok fittségét tartják szem előtt, akkor miért nincs egy szakember, aki a játékosok elméjére, lelkére ügyel?"
"Nem úgy értem, hogy fehér kanapéra fektetjük a játékosokat és fogjuk a kezüket, mert ezt úgysem engednék, de szerintem ez segít nekik abban, hogy a szellemük támogassa a testüket, ne pedig egymás ellen dolgozzon a két terület. Egyszóval, támogatni akarjuk ezzel mind a játékosokat, mind az edzői stábot, mivel a csapatnál mindenkinek a megfelelő módon kell gondolkodnia, mindannyian tudjuk, miről van szó."
Rangnick filozófiája
Megérkezett tehát a gegenpressing (vagy magyarul: visszatámadás) az Old Traffordra. A filozófia alapja, hogy amikor a csapat labdát veszít, akkor a következő 6-8 másodpercben megpróbálja visszaszerezni azt. Eddig azt gondolhatnánk, hogy semmi új nincs a nap alatt, hiszen Guardiola már 2008 óta ezt játssza nagyon is sikeresen Európában. Guardiola filozófiája is a visszatámadáson alapul, azonban alapvető különbség, hogy a spanyol a visszaszerzett labdát megpróbálja kimenteni, hogy újra kezdődhessen a labdajáratás. Éppen ezért látunk jelenleg a Citytől labdaszerzés után nagyon sok hátra felé irányuló passzt a védőknek, védekező középpályásoknak. Minden egyes alkalommal elkezdik hátulról felépíteni a támadásaikat. Rangnick és a gegenpresszing lényege pedig, hogy az azonnali labdaszerzés után nem hátrafelé játsszák meg a labdát, hanem a rendezetlen védelemre rárontanak.
Rangnick korábban a stílusáról:
,,Nem olyan bonyolult a gegenpresszing. A felfogás rendkívül proaktív, hasonló, mint amit Klopp csapatai játszanak. Szeretünk magasan letámadni, nagy intenzitással. Ha a labda nálunk van akkor pedig mindig előre próbálunk meg passzolni. A csapatból mindig a kapus a legkevésbé technikás, így arra kell törekedni, hogy ő érjen a legkevesebbszer a labdába lábbal."
A német szakember idén szeptemberben a ,,The Coaches Voice" pályakezdő edzőknek tartott londoni konferenciáján elmondott beszédét szerencsére a Rangnick láznak köszönhetően idehaza is lefordították. Az eredeti videót és a fordítást a forrásoknál megtalálja mindenki.
Rangnick:
,,Minden arról szól, hogy mi diktáljuk a mérkőzés menetét. Alapvetően öt különböző szituációt különböztetünk meg, ezek egymásutánja dönti el a meccsek alakulását. Első: mi történik, ha mi birtokoljuk a labdát, hogy lépünk fel defenzív csapatok ellen vagy éppen feltolt védelmű, presszingelő riválisokkal szemben? Egy edzőnek határozott elképzelésekkel kell rendelkeznie arról, hogy mit szeretne a csapatától látni labdabirtokláskor. A második: Mit akarunk csinálni rögtön az ellenfél labdaszerzését követően, milyen tervet, elképzelést ad át az edző a játékosoknak arra az esetre, ha elvesztik a labdát? Az én elképzelésem e tekintetben nagyon közel áll barátom, Jürgen Klopp filozófiájához. A Red Bull-foci heavy metal és rock n’ roll, tehát nem a lassú labdajáratásról szól. Gyűlölöm a vízszintes-, és hátra-passzokat, a labda birtoklása pusztán a labdabirtoklás céljából semmit sem ér. A következő két szituáció az átrendeződések esete, hogy mit csinálunk közvetlenül a labda megszerzése vagy elvesztése után. Az ötödik a pontrúgás. A rögzített szituációk az előzőekhez hasonlóan szintén kiemelkedően fontosak, a gólok több mint harminc százaléka pontrúgást követően születik. Ez azt jelenti, hogy elvileg az edzések idejének harminc százalékát a rögzített szituációk gyakorlására kellene fordítanunk. Egymás közt szólva, megvalósul ez? Természetesen nem.
Ha megvizsgáljuk az elmúlt két-három év Bajnokok Ligája-győztes együtteseit, mindegyik csapat mind az öt szituáció terén átlag feletti vagy csúcsteljesítményt nyújtott. Meggyőződésem, hogy a jövőben, ha címeket, Bajnokok Ligáját, világbajnokságot akarsz nyerni, a csapatodat mind az öt játékhelyzetet tekintve a tökéletességig kell csiszolnod.
Abban a pillanatban, amikor az ellenfél megszerezte a labdát (és persze itt rengeteg múlik azon, hogy milyen játékot akarsz játszani), egyből nyomás alá kell helyezned őket. Nem számit, mennyire közel vagyunk az ellenfél kapujához, persze minél közelebb, annál jobb, de bárhol is van a labda, egyből meg kell próbálni visszaszerezni azt. Minél magasabban szerzünk labdát, annál kisebb a terület az akció helye és az ellenfél kapuja között és annál kevesebb védője van a rivális csapatnak a labda mögött, hogy megakadályozza számunkra a helyzetkialakítást. Nem csupán a labdaszerzés helye lehet döntő tényező, hanem az intenzitás is jelentős faktor. Minél lendületesebben és agresszívabban támadjuk le az ellenfelet, annál több intenzitást leszünk képesek belevinni a labdaszerzés utáni ellentámadásba is. A lendület meghatározza az ellentámadás minőségét, a helyzetkialakítás esélyét. A 75 lipcsei gólunkból több mint hatvanat a labdaszerzést követő 10 másodpercben szereztünk. Ugyanez a helyzet a labda nélküli szituációkkal is, a labdavesztést követő nyolc másodpercben a legnagyobb a labda visszaszerzésének esélye. Ezért nincs értelme az időhúzásnak, tehát minden játékosnak a labda körül támadni kell az ellenfelet és meg kell próbálniuk minél hamarabb visszaszerezni a játékszert.
A másik kiemelt fontosságú játékelem a megmaradó védelem. Ha agresszív letámadást alkalmazunk, biztosítani kell, hogy a belső védők (akár ketten, akár hárman vannak) állandóan figyeljenek az ellenfél elől maradó támadóira. A középhátvédek feladata, hogy elfojtsák az ellenfél kontrának lehetőségét, amennyiben a presszing ellenére az ellenfélnek sikerül előre juttatni a labdát. Ez a megmaradó védelem, ezt az edzéseken tökélyre kell fejleszteni és rengeteg múlik a belső védők játékintelligenciáján. Még gyorsnak sem kell lenni, csak jó érzékkel, kellő koncentrációval fel kell mérni a helyzetet, hogy amikor a labda az ellenfél tizenhatosának környékén van, a középhátvédnek akkor sem szabad szem elől téveszteni a rivális csapat elől maradt embereit. Az egyik belső védő a támadó előtt a passzsávot zárja le, a másik, szendvics módjára körbefogva az ellenfél játékosát, a támadó mögött helyezkedik. Ahhoz azonban, hogy ezt a mérkőzéseken hatékonyan alkalmazzuk, nem elég elmagyarázni a játékosoknak a megmaradó védelem lényegét, ezeket a szituációkat az edzéseken rendszeresen gyakorolni kell."
Azt gondolom a német menedzser már az első interjúk alkalmával elég részletesen kielemezte az elvárásait és a filozófiáját. Talán meglepően őszintére is sikerültek a beköszönő interjúk. Mi szurkolók azonban nagyon élvezzük egyelőre, amit a német menedzsertől kapunk a média szobában, biztosan élvezték a fiatal menedzserek is a londoni showt a fent idézett interjú során.
Nézzük meg mit mondott a Crystal Palace ellen:
"Számomra logikusnak tűnt, hogy az Arsenal elleni győzelmet követően ne változtassak sokat. A kérdés csak az volt, hogy miként tudjuk megszerezni a labdát. Megfelelő mennyiségű helye volt Jadonnek és Brunonak a 10-es pozícióban, hogy hátulról megjátszhatóak legyenek, ez volt az oka annak, hogy a 4-2-2-2 mellett döntöttem. Az én véleményem szerint ebben a felállásban a 10-es szerepkör a legfontosabb és Jadon, valamint Bruno is remekül teljesítettek ezeken a posztokon, még védekezésben is. Nyilvánvalóan az volt a cél, hogy távol tartsuk őket a kapunktól úgy, hogy nyomást helyezünk rájuk. Letámadtuk őket és labdákat szereztünk. A döntés, hogy más formációt választunk bejött. Két csatárral játszottunk, mivel Marcus és Cristiano voltak elöl. Jadon és Bruno a 10-es pozíciójában, a többiek pedig a megszokott helyükön. Úgy gondolom, hogy jól sikerült."
Unitednél az első edzések után:
"Nem a passzok minőségére kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni, mert már az első edzésen láttam, hogy ezek a játékosok képesek arra, amit ebben várok, képesek élesen és megfelelő minőségben játszani. Ha összehasonlítom őket a német csapatokkal, akkor nyugodtan mondhatom, hogy magas szintet képviselnek. A kérdés inkább az és azzal kell foglalkoznunk, hogy mikor és hol játszák meg előre a labdát.
Számomra még túl sok a hátrafelé való játék, nekem viszont az a fontos, hogy előre játszunk amikor csak lehetséges. Azt gondolom, hogy ehhez megvannak a megfelelő játékosaink akik kellően gyorsak is, mint például Marcus, vagy Cristiano.
Ezért kicsit változtatnunk kell a gondolkodásmódunkon és ezért mondom, hogy nem csak a technikai képességek fontosak a labda megjátszása szempontjából, hanem az is, hogy fejben tudjuk, hogy előre kell mennünk. Kicsit ki kell törölni azt, amit megszoktak a játékosok és ez az, amin próbálok változtatni."
Szóval jelenleg a COVID kényszerszünet alatt, ezeket az alapelveket igyekeznek a játékosokat elsajátítani.
Mit kaptunk eddig tőle?
Három mérkőzésen vezette eddig csatába csapatát Rangnick. 1-0-ra diadalmaskodott a Crystal Palace és a Norwich ellen, míg a csikó United 1-1-s döntetlent ért el a Bajnokok Ligája csoportkör záró fordulójában a Young Boys csapatával szemben. Első ránézésre azt mondhatná az ember, hogy azért ezeket a csapatokat jobban is el lehetett volna kalapálni. Találtam egy érdekes statisztikát: Rangnicknak annyi kapott gól nélküli mérkőzése van idén a Premier League-ben, mint amennyi Solskjaernak volt a távozása során. Első körben ha kineveznek év közben egy új edzőt bármelyik csapatnál, akkor az esetek 90%-ban a védekezést, a védelmet rakják össze. Ezen a csapatrészen már Carrick is dolgozott, azonban a Chelsea és az Arsenal is be tudta venni a United kapuját. Természetesen a Palace és a Norwich nem említhető egy szinten egyik londoni együtessel sem.
Solskjaer irányítása alatt látványosan szenvedett a United a pálya közepén. Első mérkőzésén a német szakember máris egy érdekes megoldással állt elő. A 4-2-3-1-s formációt felváltotta a 4-2-2-2. Sancho és Fernandes kapta meg a két szélső szerepét, míg Fred - McTominay páros a pálya közepén felelt a stabilitásért. Az első 30 percben nagyon látványos fejlődésen ment át a csapat játéka. Azonban a mérkőzés további részében érződött, hogy még nem tudják az egész mérkőzés során fenntartani az érezhetően nagyobb ritmust a játékosok. De végre megkomponáltan, csapatként támadták le az ellenfél labdás játékosát, már a támadóharmadban.
A United letámadása szinte minden esetben a 4-2-2-2-s formációból indult ki. A Palace megpróbálta kihozni a United ellen a labdát, a Norwich-ra már kevésbé volt ez jellemző. A csatárok már a mozgásukkal passzárnyékba tudtak helyezni játékosokat az ellenfél középpályáján. Ez számomra mindenképp a fejlődés jele volt, mert eddig nem történt ilyen, vagy ha igen, akkor többnyire nem tudatosan. A következő képen éppen Rashford zárja ki a Palace középpályását, ezzel megkönnyítve Fermandes döntését a letámadásnál.
A Solskjaer- és Rangnick-féle letámadás között alapvető különbség, hogy Solskjaer regnálása alatt a United játékosok szinte akkor indultak csak el nyomást helyezni az ellenfelek védőire a labdakihozataloknál, amikor odaért hozzájuk a labda. Ezzel szemben Rangnick azt kéri a játékosaitól, hogy mire odaér a labda az ellenfél játékosához, már a United játékos is érjen oda. Egyszerűen vegye el az ellenfél játékosának az idejét a döntések során. Ezáltal kényszerítse bele őket egy rosszabb, kapkodósabb döntésbe. Ezt a fajta szemléletet láthattuk a Palace ellen az első félórában nagyon látványosan. Ez egy szemmel is érzékelhető változás lehet már rövid távon a csapatjátékot nézve.
Rangnick a szélső védőknek is több lehetőséget adott a támadásba való belépésre. McTominay és Fred feladata volt a mögöttük keletkező üres területek betöltése. Láthatóan Telles és Dalot is lubickolt ebben a szerepkörben a Crystal Palace ellen. Nem véletlen, hogy a német szakember eddigi három mérkőzése során is a szélről való támadásépítés dominált.
A támadó harmadban is nagyon gyakran beléptek a szélső védők. Az azonos oldali csatár nyitott felé, míg az ellentétes oldali még egy opcióként kiugrásra készen várta az üres területbe való indítást.
A Norwich csapata már jobban megizzasztotta Rangnickot második Premier League mérkőzésén, bár az xG mutató alapján megérdemelt volt a siker.
Míg a Crystal Palace labda nélkül 4-4-2-s formációt játszott, addig a Norwich már sokkal jobban, 4-5-1-ben zárta le a United elől a területeket. Köszönhetően annak, hogy a pálya széle irányába terelte a kreatív játékosokat Rangnick, ráadásul a fellépő szélső védők is veszélyt jelentettek az ellenfél védekezésére nézve.
Ezt az ötös falat kellett a Unitednak átjátszania ahhoz, hogy sikeres legyen a felállt fal ellen. Fernandes sokkal szabadabban játszott a Norwich ellen. Azonban a kulcs az volt, hogyan tudja a csapat mélységi passzokkal vagy a szélen áttörni az ötös láncot középen.
Jó látni azonban, hogy a felállt fal ellen is több mindennel próbálkozik a United. Lehet, hogy nem volt tökéletes a Norwich elleni mérkőzés, azonban a Rangnick-féle alapelvek ezúttal is felfedezhetők voltak a mérkőzés során, a három pont pedig a United zsebében landolt!
Remélem sikerült az alapelveit a filozófiáját kicsit közelebb hozni az Olvasókhoz a német edzőnek! Bízzunk benne, hogy hamarosan újra láthatunk United mérkőzést a televízióban.
Addig is Kellemes Ünnepeket kívánok mindenkinek!
források:
https://www.facebook.com/FBM-besztl%C3%ADges-hobbielemz%C5%91-109046450926178/
https://www.youtube.com/watch?v=mZskzUKsNwU&t=308s
https://www.facebook.com/ManUtdMEN/photos/a.455087881279678/4648042161984208/
https://www.eurosport.hu/labdarugas/bundesliga/2020-2021/ralf-rangnick-a-gegenpressing-keresztapja_sto8226223/story.shtml
https://www.youtube.com/watch?v=t4K_qSqk0NU
https://www.youtube.com/watch?v=lcpfqFQHZiA
https://www.whoscored.com/Teams/32/Show/England-Manchester-United
https://www.youtube.com/watch?v=zfDusnqcuYY
Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!
Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!