Sir Matt Busby emlékére

Sir Alexander Matthew 'Matt' Busby egy 2 szobás bányászházban Észak-Lanarkshireben, Orbiston bányászfalucskában látta meg a napvilágot. Mikor megszületett az orvos úgy adta édesanyja kezébe: 'Tessék itt egy kis focista.'


A jóslat bevált. Érdekes, hogy a fiatal Busby a United két nagy riválisánál, a Citynél és a Liverpoolnál töltötte játékos évei nagy részét. Amikor felhagyott a profi pályafutásával 1945 februárjában a Manchester United szolgálatába állt, bár hivatalosan csak októberben nevezték ki.

 

Busby égett a munkavágytól. A posztra lépve azonnal megkezdett egy igazi nagy csapat építést. Attól a pillanattól kezdve csak a Manchester Unitednek élt. Pedig akkoriban nem volt könnyû dolga: közepes volt a játékosanyag, ráadásul német bombatámadások áldozatául esett az Old Trafford.

 

Egy olaszországi út alkalmával találkozott Jim Murphyvel 1946-ban, aki Angliába visszatérve azonnal a United alkalmazottja lett. Matt Busby késõbb így emlékezett a nála másfél évvel fiatalabb Murphy igenjére: "Elsõ és talán legfontosabb igazolásom volt!"

 

 

 

Busby szívfájdalom nélkül a jövõ érdekében nagytakarítást végzett az öltözõben. Az ifi csapatból töltötte fel a keretet és leigazolta Tommy Taylort is. A Barnsley harmincezer fontot kért középcsatáráért. Busby azonban a csapat nehéz anyagi helyzetére tekintettel nem volt hajlandó megadni az akkoriban igen magasnak számító vételárat a játékosért, mivel úgy érezte, a klub nem engedheti meg magának, hogy elérje a harmincezres csúcs kiadást, ezért jelképesen 1 fontot lealkudott az árból és végül 29.999 fontot fizetett a játékosért, holott Taylor minden pénzt megért. Abban a szezonban hét gólt lõtt tizenegy ligameccsén.

 

A következõ két évben a negyedik, illetve az ötödik helyen végzett a csapat. Busbyt ez kevésbé érdekelte, minthogy folyamatosan építette be a tinédzsereket a gárdába. Akkoriban a Manchester United talán Európa legfiatalabb csapata volt. Az ötvenes évek közepén, pontosan 1952 és 1957 között ötször is megnyerte a szövetség ifjúsági kupáját, az FA Youth Cup-ot.

 

"Ha nem teszel meg minden tõled telhetõt a gyõzelem érdekében, soha sem fogod megtudni, hogy mire vagy képes."

 

Ebben a csapatban olyan késõbb híres játékosok szerepeltek, mint Albert Scanlon, David Pegg, Billy Whelan, Mark Jones, Eddie Colman és Duncan Edwards. Na és persze Bobby Charton, aki 1954-ben, 1955-ben és 1956-ban is játszott a gyõztesek között.

 

Már akkor is nagy hagyománya és jelentõsége volt annak, hogy a klub által felkért tehetségkutatók szinte az egész Egyesült Királyság területén keresték a tehetségeket, s a legjobbakat igyekeztek az Old Traffordra csábítani.

 

A következõ évtizedek legjobb játékosait is ilyen tehetségvadászok fedezték fel. Ennek a nagyszerû fiatal generációnak legjobb erõi szerepeltek az 1956-os és az 1957-es bajnokcsapatban, az 1957-es FA-kupa gyõztes csapatban. Európa egyik legjobb ifjúsági együttesébõl, Európa egyik legjobb együttese lett. A Manchester United 1956-ban 11 pontos elõnnyel nyerte meg a ligát, ekkora fölénnyel a 20. században egyetlen angol csapat sem tudott gyõzni. Ráadásul a leggyakoribb kezdõ tizenegy átlagéletkora még a huszonkettõt sem érte el!

 

A walesi Melvyn Griffith, a kor egyik legprímább játékvezetõje azt mondta, hogy "nem lehetne olyan brit csapatot találni, amelyik megállíthatná a Manchester Unitedet."

 

És valóban nem is akadt olyan csapat, ami megállíthatta volna Busby csodálatos fiait. Sajnos a sors keze szólt közbe. Az ötvenes évek derekán Matt Busby irányításával a Manchester United Európa, sõt a világ egyik legkitûnõbb tizenegyévé formálódott. Olyan csapattá, amely már az elért eredményeire is büszke lehetett, olyanná, amely a belgrádi továbbjutás után okkal álmodhatott Európa trónjáról. Busby szentül hitte, hogy azt a minõséget és mennyiséget tekintve is elsõrangú munka, amellyel olyan "széndarabokból" csiszolt gyémántok, mint Duncan Edwards vagy éppen Bobby Charlton, a futballvilág trónjára emeli csapatát. Ezt az álmot tépte szét 1958. február 6-a, a futballtörténelem legsötétebb napja. Vannak olyan nevek, fogalmak, amelyek nem szorulnak magyarázatra. "The Munich Disaster"...

 

Mindannyian tudjuk mi történt azon a szörnyû napon.

 

Matt Busby is súlyosan megsérült.  A müncheni Isaar Rechts kórház orvos csapata hetvenkét napos elkeseredett harcot vívott az életéért. De Matt Busby nem adta fel és csodával határos módon túlélte a katasztrófát. Bár tudatára ébredve, "fiai" elvesztésének hírére azt mondta, hogy inkább halt volna meg õ is. De nem halhatott meg úgy, hogy ne ültesse Európa futballtrónjára a Manchester Unitedet.

 

Jimmy Murphy, az edzõ asszisztens azonnal a helyszínre sietett. Amikor Busby kinyitotta a szemét, látta rajta, hogy megismerte. Murphy megfogta a lélegezni alig tudó Busby kezét, amikor a Fõnök ránézett és azt mondta: "Tartsd magasra a zászlót!" Abban a pillanatban dõlt el, hogy a Manchester United pótolhatatlan veszteségek ellenére is újra nagy csapat lesz. Erre a pillantásra és kézszorításra emlékezett, amikor a Manchester United tíz évvel késõbb a Wembleyben a Benfica elleni BEK-döntõben elnyerte Európa legrangosabb klubtrófeáját.

 

 

"Manchester az én mennyországom."

 

Busby az 1960-as évek elején megkezdte az újjáépítést, leigazolta többek között Denis Law-t és Pat Crerandot. Az utánpótlás-nevelés nagy szerepet kapott. Ekkoriban került fel a profik közé a legendássá vált George Best is. A megújult csapat 1963-ban elhódította az FA Kupát, de a Division One-ban csak a 19. helyen zárt.

 

"Nem aggódnom és nem adom fel a céljaim, mert tudom, hogy a következõ évben megduplázódik majd a munkánk eredménye."

 

1965-ben és 1967-ben viszont bajnokok lettek. Az 1968-as BEK-szereplés remekül sikerült, bejutottak a döntõbe. Keretüknek az volt a fõ érdekessége, hogy három aranylabdás játékos is volt benne (George Best, Denis Law és Bobby Charlton). És a hosszabbítás után 4-1-re verték az Eusébio-féle Benficát.

 

A Wembleyben volt a döntõ, így gyakorlatilag hazai pályán játszhattak... Az elsõ félidõ meglehetõsen unalmas játékot hozott. A másodikban sem csillogtak a csapatok, de nagyon izgalmasan alakultak az események. Az 55. percben Dave Sadler és Tony Dunne összjátéka után elõbbi beívelte a labdát balról, Bobby Charlton pedig fejesgóllal vezetést szerzett. Tíz perccel a rendes játékidõ letelte elõtt azonban Graca egyenlített, majd a 90. percben Eusebio került helyzetbe. Matt Busbyt a szívinfarktus kerülgette, miközben a portugálok sztárja átgyötörte magát a védelmen. Az volt a United szerencséje, hogy nagy gólt akart rúgni, és hatalmas lövését Alex Stepney kivédte. Nobby Stiles velõsen mondta a különben általa õrzött Eusébióról a meccs után: "Az volt a szerencse, hogy szét akarta szakítani a hálót..."

 

A hosszabbításban azonban már nem ismert kegyelmet a Manchester United. A 97. percben George Best kígyózott át a védelmen, hogy gólt lõjön... Egy perccel késõbb a 19. születésnapját ünneplõ Brian Kidd talált a kapuba, majd a 100. percben Bobby Charlton is gólt rúgott. A Vörös Ördögök négy perc alatt kivégezték a Benficát. A hármas sípszó után Bobby Charlton a gyepen guggolva sírt, az 59 éves Fõnök pedig hangosan zokogva rohangált a gyepen játékosai nyakába csimpaszkodva.

 

 

"Életem álma teljesült. Az a pillanat, amelyben Bobby átvette a serleget, meggyógyított. Évtizedes átok alól szabadultunk meg. Megmutattuk, hogy mégis Európa tetejére tudjuk vezetni a Manchester Unitedet. Ez volt az én igazságom napja."

 

Sir Matt Busby 1994. január 20-án rövid betegséget követõen távozott az élõk sorából. Temetésén több ezren kísérték el utolsó útjára. Az iránta érzett tisztelet jeléül a világ minden tájáról, több klub szurkolói küldtek mezeket, koszorúkat, képeket és sálakat, hogy sokszínû emlékmûvel, méltó módon búcsúzzanak tõle.

 

Sir Matt bronzszobrát 1996. április 27-én mutatták be az Old Traffordon, amivel a Manchester United arra az emberre emlékezik, aki felvirágoztatta a klubot. Öt évvel halálát követõen a United megismételte Busby bravúrját, amikor a Vörös Ördögök újra meghódították Európát. Szívszorító módon a Bajnokok Ligája döntõjére május 26-án került sor, pont azon a napon, amikor Sir Matt Busby 90. születésnapját ünnepelhette volna.

 

 

"A gyõzelem mindent jelent, kivéve önteltséget. A vereség pedig nem jelenthet soha kétségbeesést."

 

A Manchester United legendás vezetõjének születése 104. évfordulóján a ManUtdFanatics.hu közössége ezzel az összeállítással tiszteleg Sir Matt Busby emléke elõtt.


ManUtdFanatics.hu

Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!



Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!

Hozzászólások

Támogatás

Támogasd adományoddal
a ManUtdFanatics.hu működését!