Találgatás az esetleges távol-keleti tõzsdei megjelenésrõl.

Az elmúlt hetekben két tervrõl érkeztek hírek, az egyik hír %-ban fejezi ki az üzletet, a másik pénzben:
 
A) Hongkong (HK), a részvények max. 25-30 %-át vinnék tõzsdére
 
B) Szingapúr (SG), 1 milliárd USD értékben kínálnának részvényeket eladásra
 
Glazerék nagyjából 1,8-2 milliárd fontra becsülik a klub értékét és ha (nagy HA) a piaci befektetõk is így gondolják, akkor A és B esetben is durván 600 millió font folyhat be az értékesítés során.
 
Még egy rövidítés: IPO - Initial Public Offering, a részvények nyilvános forgalomba hozatala, a folyamat amikor egy addig zárt cég tõzsdére megy
 
Mindkét esetben természetesen az irányítás maradna a Glazer család kezében. Valamikor még ebben a naptári évben, feltehetõen inkább télen kerülhetne sor rá. A Credit Suisse, Morgan Stanley és más bankok szervezhetik az ügyletet, de nincs még végsõ döntés. Mint ilyen ügyekben mindig, a klub sem és pl. a svájci bank sem kommentálták a híreket. De egy ilyen ügyön (ha lesz), sok bankár, jogász dolgozik hónapokon keresztül és névtelenül mondhatnak pár dolgot a sajtónak, ezért lehetséges, hogy van alapja a dolognak. Végül is 2009 õszén is már keringtek hírek a kötvénykibocsátásról, hogy Glazerék jobbkezének, Ed Woodwardnak régi munkahelye a JP Morgan szervezi más bankokkal együtt és így is történt 2010 elején. Persze az is lehet, most nincs semmi, vagy csak feltérképezik a terepet, de mégsem lesz üzlet. Viszont ez a pletyka jóval értelmesebb és reálisabb mint a katari hülyeség, így nem felesleges foglalkozni az üggyel.
 
Miért Ázsia?
 
Ott van pénz, a United rendkívül népszerû a régióban, az ázsiai TV jogok értéke egyre csak nõ, kedvezõbb feltételek a listázásra, az elmúlt évben több IPO történt az ázsiai tõzsdéken, mint az amerikaikon és európaikon együttvéve. A HK és SG tõzsde versenyben állnak egymással is és a nyugati tõzsdékkel is, hogy minél több nemzetközi cég részvényeit listázzák náluk. A nyáron a HK tõzsdén megjelent cégek nem rossz pénzt kerestek, pl. a Prada (2 milliárd USD felett), Samsonite debütálása a vártnál gyengébben alakult, de így is 1,25 milliárd USD-t értek el. HK elõnye, hogy a HK dollár rögzítve van az amerikai dollárhoz, nincs árfolyam probléma. De lehet SG más miatt kedvezõbb, az SG dollár elég stabil pénznem. SG tõzsdén a HK-nál elvileg lazább szabályok vonatkoznak az éves veszteségekre a mérlegben, ami egy futball klub esetében nem elhanyagolható. Igazából errõl a tõzsdehelyzetrõl nulla ismeretem van, így csak a Bloomberg, WSJ, Guardian források alapján írom ezeket. Mellesleg egyelõre mindenki csak találgat, annyira nincsenek még részletek, de a fenti körülményekbõl látszik, miért nem a londoni tõzsdén gondolkodnak.
 
Mi lenne az IPO elõnye?
 
Újra nyilvános lenne a klub, jobban belelátnánk a pénzügyekbe, éves közgyûlés stb...(most csak szurkolói fórum van), bár nagy változást nem jelentene, hiszen a kontroll maradna Glazerék kezében, így a kisebbségi részvényesek hiába akarnának pl. jegyárcsökkentést vagy beleszólni a szakmai dolgokba. Másrészt valószínûleg a leendõ részvényvásárlók célja csupán az anyagi érdek, hiszen a világ egyik legnépszerûbb klubjának részvényeivel kereskedni nem rossz üzlet. Éppen mert a konstrukcióban a kontroll maradna Glazerék kezében, inkább a közepes játékosok vennék a részvényeket, akiknek nem céljuk a teljes birtoklás és nem United drukkerek, hanem csak mint jól futó cég érdekes számukra a klub.
 
Mire használnák Glazerék a pénzt?
 
1. A részvényeladásból rendezni lehetne a kötvénytartozást, egy ismét adósságmentes klub sokat javítana Glazerék imidzsén. Ha nincs adósság, akkor a rendszeres évi kétszeri kamatot sem kell fizetni, a részvényeseknek járó osztalék jobban szabályozható az üzleti teljesítménytõl függõen, mivel a kötvényekkel ellentétben a részvényekkel tulajdonjog is jár. Ha esetleg valamiért rosszul menne a klub szekere, a közgyûlésen megegyeznének oké, most nincs osztalék, a részvényesek érdeke, hogy jól menjen az üzlet. Aztán ha jól megy az üzlet, a részvényesek profitja is nagyobb. Lényeg, hogy nem feltétlenül jelenti a tõzsdei jelenlét, hogy muszáj osztalékot fizetni. Idõvel, ha Glazeréknek a klub még több pénzt termelne ki, vissza is vehetik az eladott részvényeket és akkor megint õk lennének a kizárólagos tulajdonosok immáron adósság nélkül. 
 
2. A másik valószínûbb lehetõség: Glazerék 2010 novemberében rendezték a 250 millió fontos (durván 400 millió dolláros) PIK tartozásukat. Valószínûleg másik hitellel, ezt lehetne a részvények eladásából rendezni. A maradékot pedig fordíthatnák a klub kötvénytartozásának egy részére, jelentõsen csökkenne a klub adóssága és az éves kamat összege. 
 
Azért valószínûbb a kötvénytartozás részleges megoldása az 1-es pontban szereplõ teljes változatnál, mert ha a 2017-es lejárat elõtt akarná a klub rendezni a kötvénytartozást az felárba kerülne. Az elmúlt negyedévekben a klub 29,5 millió font értékben vásárolt vissza kötvényeket a piacról, amelyeket azonban bármikor visszadobhatnak. Õsszel derül ki, hogy vettek-e még vagy sem. De ezzel a módszerrel inkább csak az éves kamatfizetési kötelezettségen lehet minimálisan segíteni, magának az adósságnak végleges megoldására ez drága módszer az idõ elõtti felár miatt. Viszont IPO esetén a kötvényprospektus alapján elvileg a kötvények harmadát a kibocsátási árhoz közelebbi áron lehetne rendezni, ami nyilván még mindig felár, de még mindig kedvezõbb mint a jelenlegi piaci ár. (általános szabály: az nem jó adós, aki idõ elõtt akarja rendezni a tartozást, a hitelezõknek ez nem érdeke) A United kötvények az akciós kibocsátási ár és a remek hozam miatt népszerûek a piacon, ha jól emlékszem legalább kétszeres feliratkozás volt a kibocsátáskor. A luxemburgi és frankfurti börzén meg lehet tekinteni, hogyan teljesít a papír: 
 

 
98-as (2 volt a kedvezmény) kötvényenkénti árat szabott meg a United a kibocsátáskor, 94 körül debütált a papír a piacon, ekkor elemzõk azt hitték a klub túlárazta, de aztán beállt a 100 feletti szintre. Egy ponton a rekord 110-es értéket is elérte. Utóbbi idõszakban stabilan a 105 környéki sávban volt az értéke, az érdeklõdés magas. A meghatározott ütemtervek alapján 2013 februárjában 108-on tudná a klub visszavenni, 2014-ben 104-ért, 2015-ben 102-ért...tehát minél korábban akarná a klub rendezni a teljes kötvénytartozást, annál magasabb lenne a felár.
Ha az IPO által befolyt pénzbõl Glazerék a saját PIK eredetû tartozásuk rendezése mellett döntenének, harmadával csökkentenék a kötvénytartozást, jelentõsen enyhítenének az éves kamaton is, így a 2017 környékén várható bevételek, klub növekvõ értéke alapján jóval egyszerûbb lenne refinanszírozni a tartozást. Látszólag win-win szituáció Glazerék és a klub számára is, éppen ezért lehetünk kíváncsiak az esetleges fejleményekre.
 
Milyen hátrányok merülhetnek fel?
 
Egy IPO jelentõs jogi, banki stb. költségekkel járna, hasonlóan tízmilliókban mérhetõ, mint amikor a kötvénykibocsátás zajlott. Igaz, ezek egyszeri költségek lennének és mindent összevetve megérné. Emlékeztetõül, a kötvények után fizetendõ kamat magasabb mint a régi banki tartozás kamata volt, de az egyre nõtt mert csak kamatfizetési periódus volt 2006-tól és pl. 2009-ra már évi 62 millióra emelkedett. Így mindent összevetve a kötvénykibocsátás is jó lépés volt, még akkor is, ha megvolt az ára. Mert a kötvények utáni kamat fix kb. évi 44-45 millió. Éves költségvetésben jól tervezhetõ, nincs olyan probléma, hogy elszáll mint a régi adósságstruktúrában.
 
Egyéb: A hírre a MUST rögtön közleményt adott ki, hogy figyelik a fejleményeket és reményeik szerint a lépés a folyamat kezdete lenne, miszerint Glazerék kiszállnak a klubból. A MUST ún. Phoenix alapjában mintegy 2 millió font van. Ezzel az összeggel ugyan a tõzsdén a nagyfiúk játszóterén labdába sem rúghatnak a nagy céljaikhoz viszonyítva, és gyorsnak is kell lenni, de nem lepõdnék meg, ha az újbóli nyilvános forma miatt a sajtó megint felkapná a Red Knights sztorit. Bár én nem tudom mi értelme lenne, hiszen a kontroll ugyanúgy maradna Glazerék kezében, mivel maximum 25-30 % részvény eladásáról van szó.
 
A téma jellege miatt fontos megjegyezni: Nem kõbe vésett dolgok ezek, hanem találgatások, spekulációk, nagyon sok a „ha” és ez egy nagyon friss sztori. Ha lesz fejlemény, a „Pénzügyek” topikban beszámolok róla. Õsszel a friss pénzügyi jelentésekben és a szokásos konferenciahívásán várható, hogy beszél a klub az ügyrõl vagy cáfolja. Egyelõre csak a „no comment” megy. 
 
(források: Bloomberg, Reuters, Guardian, Telegraph, BBC, Wall Street Journal)