Sokáig figyeltem, hogy sok fórumozó milyen jó blogokat írt és nekem is meghozta hozzá a kedvem, csak nem tudtam, hogy mirõl írhatnék, amirõl nem volt szó. Így tehát egy korábbi kedvencemrõl írnék pár sort, aki igaz már nem tagja a csapatnak.
A becenévbõl gondolom már sokan sejtik, hogy Alan Smith-rõl van szó.

 

 
2004-ben igazolt a Unitedbe, akkor még csatárként ismerte az egész világ. Az elsõ szezonjában mondható, hogy csatárt játszott, mivel 9 gólt szerzett.
A Norwich City ellen szerezte az elsõ Premier League gólját, ami nem is volt akármilyen:
 

 
A második szezonjában aztán átkerült, a középpályára, mivel Roy Keane-nel a klub szerzõdést bontott, miután pár játékos teljesítményét, illetve hozzáállást kritizálta.
Meglepõ módon Smithy nem okozott csalódást a produkciójával. Védekezõ, labdaszerzõ szerepe volt, amit nagyon is jól végzett el. Sokan már Roy Keane utódját látták benne, mivel hasonló vehemenciával játszott, mint Keano:
 

 
De aztán bekövetkezett, amire senki sem számított. Az FA Kupa negyeddöntõben, amit nem mellesleg a Liverpool ellen játszodtunk (és kaptunk ki, 1-0-ra), Smudge egy Riise lövést blokkolt, amibe finom fogalmazva csúnyán belesérült:
 

 
Akkor láttam elõször, hogy mekkora játékos és személyiség. Nem nyivákolt, ahogy abban a helyzetben sok játékos tette volna, hanem csendben tûrte az embert próbáló fájdalmat.
 
Az utolsó szezonja a Manchester Unitedben a 2006/07-es volt, ahol kevesett lépett pályára, de így is volt egy momentum, ami mindenki számára emlékezetes marad. Mint bizonyára tudjátok, ez a Róma elleni gólja volt:
 

 
Ferguson azon a meccsen nagyott húzott, mert senki sem számított, hogy épp Smith lesz a kezdõben Rooney társa elõl, de Fergie bizalmat szavazott Alannek és õ meghálálta, igaz utoljára.
 
2007/08-as felkészülést még az Unitednél csinálta végig, de aztán eligazolt a Newcastle Unitedhez, mivel érezte, hogy neki itt már nem jutna sok szerep, persze nagy szívfájdalmamra.
 
Merõben megváltoztatta a focihoz való hozzáállásomat játék közben. Miatta a kedvenc számom a 14-es.
 
Ennyi lenne az én bejegyzésem az egyik példaképemrõl, ha lehet így nevezni Smudge-ról.
Nem a legjobb blog, amit valaha írtak, lehet, hogy vannak bennek helyesírási hibák és/vagy elírások, amik nem pontosan úgy vannak, de azt hozzászólásban lehet jelezni.
 
Végül egy összeállítás Smithy manchesteri pályafutásáról: