A 2006/2007 (másképp 2007-es üzleti év) szezonnal kezdõdött idõszakot joggal lehet sikerkorszaknak nevezni. Mit mesélnek a számok? Grafikonerdõ.

A klubra vonatkozó adatok a United hivatalos, auditált mérlegeibõl származnak a 2007-es pénzügyi évtõl kezdve 2011-ig. A Premier League TV bevételek forrása a PL éves jelentéseibõl, a Bajnokok Ligája bevételek az UEFA-tól származnak.

 
 
Az elsõ grafikon a talán három legfontosabb mutatót ábrázolja. A bevétel (meccsnap, média, kereskedelem) a 200 milliós sávból szépen felkúszott a 300-as határ fölé, nem is kicsivel. Az utolsó meredek emelkedés lényegében az Aon és az új TV szerzõdést tükrözi. A fizetések kategória a bérek mellett a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékokat, valamint a sikerek után kifizetett jutalmak összegét is tartalmazza. Emiatt van az egyes játékosok heti fizetése kapcsán sokszor eltérés. Attól függ, a sajtó milyen fülest szerez, csak alapfizetés? A jutalmakkal számolt összeg? Nem mindegy. Egy példán keresztül részletesen: Vegyük a legsikeresebb 2008-as évet, amikor bajnok és BL gyõztes lett a csapat. A 121,1 millióból bérekre 94,5 millió ment el, a társadalombiztosítás 12,1 millióba került, nyugdíj 1,1 millió és bónuszok 13,4 millió. (szemben az elõzõ évi 8,6-tal amikor „csak” bajnokságot nyert a United) Természetesen ez a vörös vonal minden alkalmazottat jelképez, az edzõi stáb, igazgatók, pályamunkások, titkárnõk stb. nyilván a túlnyomó többségét a játékosok fizetése teszi ki. Az átlagos létszám az öt év során: 448 -- 544 -- 591-- 592 -- 628 fõ. (csak a teljes munkaidõs dolgozók) A 2008-as és 2011-es évnél látható ugrás magyarázata majd a következõ grafikonnál lesz. 
A fizetések aránya a bevételhez képest az öt év alatt rendkívül egészséges szinten mozgott, a PL-ben a United rendelkezik a legalacsonyabb mutatóval. (az UEFA ajánlás max. 70 %) A klub bevallottan is törekszik arra, hogy az a zöld szaggatott vonal 50% alatt vagy ahhoz közel maradjon. Összegben sem durva a keret és a szakmai stáb létszámát tekintve, fõleg ha azt nézzük, más klubok mennyit költenek fizetésekre és mit érnek el a pályán. Az idõszakot a United dominálta, egyedül 2010-ben nem sikerült bajnokságot nyerni. Ezt az üzleti évet nézve a riválisok fizetési kiadásai: Arsenal 110,4 -- Liverpool 114,3 -- Chelsea 172,5 -- City 133,3 Az Arsenal és a Liverpool relatíve közel vannak bérekben, ehhez képest az egyik hat éve nem nyert semmit, a másik már nincs is a Top Fourban. És ez csak a hazai mezõny, 2010-ben a két spanyol és a két milánói klub, illetve a Bayern München is többet költött bérekre. Egyik sokkal, másik kevéssel. Általánosan kijelenthetõ, hogy akár egy kiragadott év vagy közép- és hosszútáv alapján a United fizetési kiadásai alacsonyabbak nem egy európai klubhoz képest. Bár úgy fair, ha megjegyezzük a futballban világrekord fizetéseket adó Barcelona, Real Madrid párosnál más szakosztályok is vannak, illetve több klub súlyos milliókat fizetett ki a kirúgott edzõk végkielégítésére. (pl. Benítez, Hodgson, Mourinho, Scolari, Ancelotti) 

 
2008-2010 három év azért van a nyíllal egy csoportba foglalva a média kategória színével, mert a kategória jelentõs részét kitevõ PL TV szerzõdések mindig 3 szezonra szólnak. 07/08 szezonnal kezdõdött egy új 3 éves szerzõdés (jókora ugrás a 06/07-es összeghez képest) és a 10/11 szezon volt a legújabb 3 éves periódus elsõ éve, majd 11/12 és 12/13 és majd 13/14 szezonnal egy újabb periódus kezdõdik. Trend a futballban, ahogy megugrik a TV bevétel egy új szerzõdés elején, ezt lekövetik a bérek is. Ezért van az elsõ grafikonon a bérek 07/08-as és 10/11-es megugrása. Együtt emelkedett a TV bevétel emelkedésével. A média bevétel tartalmazza a PL és BL TV bevételeket, ami a két nagy falat és pár milliót a Ligakupa, FA kupa közvetítésekbõl valamint a MUTV bevételét. Meccsnapnál számít a jegyáremelkedés, a hazai meccsek darabszáma és a VIP boxok bõvítésével járó plusz bevétel. A legnagyobb változás az öt év alatt a kereskedelmi bevételek terén történt, sikerült átlépni a 100 milliós határt. Aon > AIG, illetve több kisebb szponzor, Nike ütemes növekedés. (ebben még nincs benne a plusz DHL összeg az edzõmezért, ez a 2012-es üzleti évben fog megjelenni)

A TV és szponzori szerzõdések fejlõdésével egyre kisebb arányban függ a klub a jegybevételtõl.

A PL TV bevétel 2008-as és 2011-es megugrására az új szerzõdések a magyarázat, ahogy feljebb említettem. A BL-ben pedig kiemelkedik a 3 év, amikor a csapat döntõs volt. Figyelem, ez az egyetlen eurós grafikon, hiszen az UEFA euróban fizet.


 
EBITDA: earnings before interest, taxes, depreciation and amortization azaz adózás, kamatfizetés, tárgyi eszközök értékcsökkenése (ez nem készpénzes tétel) és a játékos amortizáció elõtti eredmény
Alapvetõen EBITDA = bevétel – (fizetések + mûködési költségek) A mûködési költség tartalmaz minden ilyesmit: meccsnapokon a rendezés, ideiglenes személyzet, utazási költségek, nyári túrák, közüzemi számlák, az üzlet bõvítésével járó költségek pl. a londoni kereskedelmi csapat felállítása, MUTV bõvítés. A 2008-as üzleti évben vette meg a klub az ITV 33,3 %-os MUTV-beli részvénycsomagját, ami 3,4 millióba került. Ezzel az MUTV 2/3-a a klub kezébe került, a maradék harmadot pedig a Sky birtokolja és mûködteti a csatornát. A tulajdonosi többség megszerzésével Glazerék célja az MUTV elõfizetések hatékonyabb nemzetközi terjesztése volt, jellemzõen a távol-keleti térségben. Az EBITDA a legutolsó évre elérte a 111 millió fontot. Ebbõl jön le a játékosokra és tárgyi eszközökre költött összegek, kamat és adó, kivételes költségek, esetleges osztalék, szóval hangsúlyozom az EBITDA egy jó fokmérõ a futballhoz szorosan köthetõ költségekhez, de nem mutatja a teljes képet. Errõl bõvebben a következõ grafikon mesél a 2011-es pénzáramlás (cash flow) adataival:


A 2011-es üzleti év ugye 2010. július 1-jétõl 2011. június 30-ig tartott. Így a 2011-es nyitó egyenleg a 2010-es záró egyenleg, ekkor 163,8 millió volt a klub bankszámláján. Ehhez megtermelt a 10/11 szezon során 110,9 milliót, volt némi forgótõke (working capital, lényegében a szponzorok elõre fizetnek, így összesen a harmadik pontnál 289 milliónál járunk pluszban, innen a vörös oszlopok már levonások. 289-bõl lejön 51,7 millió, ami az adósságszolgálatra ment el, minimális adó, aztán a játékosokra és tárgyi eszközökre (fõként az Old Trafford VIP boxok fejlesztésére) költött összegek, végül a klub 68 millióval csökkentette a klub adósságát. (63,8 millió értékben kötvényvásárlás, plusz némi nyereség a dollár-font árfolyamon, mivel a kötvénytartozás fele dollárban van) A levonásokkal tehát kialakul a készpénz állomány 2011. június 30-i állapota, az üzleti év záró egyenlege 150,6 millió font.

 
Ez angolul a „net spend” mutató, a játékos kereskedést tükrözi. 2009 példáján keresztül: A klub 99,2 millió font értékben adott el játékosokat és 55,2 millióért vett, tehát 44 milliós pluszban zárt. Természetesen a Ronaldo-Real Madrid világrekord 80 milliós üzlet alakította így ezt az évet. Fontos megjegyzés: 2011 nem tartalmazza De Gea, Jones és Young transzfereket, ezek a következõ üzleti évre lesznek elkönyvelve. Másik dolog, hogy nem mindig egy összegben történik a tranzakció, tehát egy-egy játékos árának részletei akár 2-3 üzleti évet is lefedhetnek. Az összegek pedig változhatnak a klubok közti megállapodás szerint, ilyen-olyan feltételek teljesülése esetén. A diagram tehát mindig az aktuális cash kiadást tükrözi, kivéve 2009 amikor plusz volt. A sajátnevelések miatt sok millió fontot megspórol a klub, és akik a Unitednél nem futnak be, õk is hoznak a konyhára eladáskor. Fergie nagyon tud csapatot építeni, így nem is kell sokat költenie.

 

Ez a korábban kevésbé fontos sor a mérlegben hirtelen nagyon fontossá vált, méghozzá a Financial Fair Play miatt. A klubok nem úgy könyvelnek, hogy „leigazoltunk egy játékost 24 millióért 4 éves szerzõdéssel, tehát a kiadásunk idén 24 millió.” Hanem: az összeget elosztják a futamidõre, azaz a játékos regisztrációjának birtoklása évi 6 millióba kerül a 4 év során, így az idei kiadás csak 6 millió. Ha három év után újabb 4 évre aláír a játékos, akkor ugye amortizációban eddig elment 18 millió, a maradék 6 milliót pedig újrakalkulálják az új szerzõdés futamideje alapján. Ha nem hosszabbít, a klubnak legkésõbb a szerzõdésének lejárta elõtti utolsó átigazolási idõszakban el kell adnia, ha pénzt akar látni különben a Bosman-szabály értelmében ingyen távozhat. Innen az amortizáció név, a klub számára a lejáratkor eltûnik a játékos értéke. Egy futó szerzõdés közben eladott játékos még hátralévõ amortizációs összege eltûnik, így kompenzálja az újonnan érkezõkét. A racionális igazolásokkal és szerzõdéshosszabbításokkal, sok sajátneveléssel (nekik nincs ilyen költségük) teljesen normálisak ezek a 40 millió font körüli értékek. Viszonyításként két költekezõ klub adata: Real Madrid (2011) 90 millió font, City (2010) 71 millió. A nem költekezõ Arsenal (2010) 25 millió, (2011) 22 millió. Elõbbiek nem álltak le a vásárlással, sõt. A 11/12 szezon az elsõ UEFA által vizsgált év, a jelenlegi játékos amortizációs adatok számítani fognak a Financial Fair Play kiadási rovatánál. (fizetések, mûködési költségek, kamatfizetés, osztalék mellett) A United részérõl már eddig is lehetett volna FFP, és csak a 11/12 szezon lesz ez elsõ vizsgált év, de a rend kedvéért a legfrissebb 10/11 adatokkal így néz ki a „break-even” kalkuláció: Az adózás elõtti profit a kiindulási pont, ez 29,7 millió. Tárgyi eszközök 7 milliós értékcsökkenése kizárható. Jóváírható az utánpótlásra és közösségi beruházásra költött összeg, ez becsült 13 millió. A break-even eddig 49,7 millió, ebbõl le kell vonni a játékosok távozásából származó profitot. Ez 2011-ben 4,5 millió volt, így a United végsõ FFP break-even mutatója egy kényelmes kb. 45 millió fontos összeg.
 
Az FFP szigorúnak van beharangozva, valójában elég rugalmas. 45 millió eurós FFP szerinti éves veszteség belefér az elsõ idõszakban, és ha összességében javuló trendet lát az UEFA, akkor nincs szankció. Aztán a 2010. június 1-je elõtt igazolt játékosok (pl. City-nél Tevez) fizetése nem esik számításba. A break-even számításoknál az utánpótlásra és közösségi beruházásokra fordított összegek leírhatók lesznek, utóbbinál a földrajzi elhelyezkedés számít. Így pl. az Arsenalnál a Highbury lakópark kiesik, mert nem közvetlenül az Emirates Stadium mellett van. Ellenben a Chelsea Stamford Bridge melletti szállodája és a City „Etihad Campus” fejlesztése leírható lesz. 10 éves 400 millió értékû az Etihad szerzõdés, melynek része a stadion névjoga, a mez és a stadion szomszédságában felhúznak egy új edzõközpontot orvosi részleggel, 15 teljes méretû pályával, plusz egy 7 ezres stadiont az ifi meccsekre. Ezzel évente tízmilliókat írhat le a City az FFP-ben. Persze a semminél több az UEFA próbálkozása, meglátjuk majd a gyakorlatban hogyan fog mûködni. Egyelõre a piaci árnál minimum kétszer nagyobb értékû Etihad Stadium névjog üzlet kapcsán sem történt semmi a szövetség részérõl, pedig a „fair value” szabály is része az FFP-nek...
 
Ennyi kitérõ után vissza a Unitedhez. Az utolsó grafikon a klub adósságának változását mutatja. Ennél nem az elmúlt öt évet ábrázoltam, hanem hatot, a teljes Glazer-korszakot.


 
Az idõszak elején 271 millió font volt az adósság, a 2006-os refinanszírozás során még annyi hitelt terheltek a klubra Glazerék, hogy 500 millió fölé került a tartozás mértéke. 2009-ben Ronaldo 80 milliója és az Aon 35,9 milliós elõlege egy jelentõs egyszeri doppingot jelentett a klub bankszámlájának, így a nettó adósság már kedvezõbb képet mutatott. Figyelembe véve, hogy az évek során a United értéke is minimum megduplázódott, így még kevésbé kell aggódni. A banktartozást a 2010-es kötvénykibocsátásból befolyt pénzbõl visszafizették, persze a cserének megvolt az ára. Emiatt nõtt 540 millióra az adósság, de a banki kamatokhoz képest a kötvények utáni kamat tervezhetõbb, mert fix. Így végül megérte a csere. 2011 során 63,8 millió font értékben vásárolt vissza kötvényeket a klub, ennek és a dollár-font árfolyamnak köszönhetõen az adósság lement 460 millió alá. Az igazi megoldást a szingapúri részvényeladás jelentheti, azzal a lépéssel rövidtávon is jelentõsen csökkenthetõ az adósság és a kamatfizetési kötelezettség, hosszútávon pedig végleg megszabadulhat tõle a klub.