1986. november 6-án Fergie jött, látott és – ha kellett is pár év hozzá – gyõzött. Azóta is gyõz folyamatosan, õ egy született gyõztes. Menedzserként eddig minden klubját beleszámítva 48 trófeát nyert, ami hihetetlen és felfoghatatlan egyszerre. 

A Manchester United tündérmese, 25 év számokban: 
 

12 bajnoki cím
5 FA kupa
4 ligakupa
10 Charity/Community Shield
2 Bajnokok Ligája gyõzelem
1 KEK trófea
1 Európai Szuperkupa
1 Interkontinentális Kupa
1 klub világbajnoki cím

 
37 trófea. Eddig. :)
 
1991/1992 óta 20 éven át mindig dobogós volt a United, egyedülálló módon.
Beszédes, hogy a United kispadján elért trófeák mellett már szinte csak lábjegyzetnek számítanak Fergie skóciai sikerei. St. Mirren másodosztályú bajnoki cím, majd az Aberdeen sikersztori: 3 bajnokság, 4 kupa, 1 ligakupa, KEK gyõzelem a Real Madrid ellen és az Európai Szuperkupa-gyõzelem a Hamburg ellen. A Rangers és a Celtic mellett ezek kivételes eredmények. Azóta sem sikerült másnak megtörni az Old Firm uralmát. Visszatérve a United számokra, Fergie eddigi mérlege:
 

1410 meccs
837 gyõzelem
323 döntetlen
247 vereség
2580 szerzett gól
1262 kapott gól

 
Az egyéni elismeréseket, kitüntetéseket felsorolni is nehéz lenne. FA, PL, UEFA, LMA (menedzserek szövetsége), FWA (újságírók szövetsége), BBC, World Soccer Magazine, Laureus stb. szervezetek mind-mind ítéltek neki különbözõ díjakat az évek során. A Nemzeti Futball Múzeum alelnöke, az LMA végrehajtó bizottságának és a Hall of Fame tagja. De a labdarúgáson kívül is több elismerést kapott szerte az Egyesült Királyságban és máshol is, legutóbb egy római egyetem avatta Fergusont díszdoktorává. 1984-ben a Brit Birodalom Rendjének Tisztje, 1995-ben Parancsnoka, majd 1999-ben II. Erzsébet lovaggá ütötte.
 
Elképesztõ játékosokat igazolt, nevelt ki az évtizedek során, akikbõl legendák lettek. Világklasszis csapatokat épített, mindig sikerre éhes maradt, mindig állt elébe az újabb kihívásoknak. Tulajdonképpen egyetlen blogbejegyzésben lehetetlen leírni mennyi mindent köszönhetünk neki. Úgyhogy inkább arról írok röviden, milyen körülmények között kezdte meg a munkát annak idején. 1967 óta nem sikerült bajnokságot nyerni, Sir Matt Busby után még a másodosztályt is megjárta a United. Wilf McGuinness, Frank O’Farrell, Tommy Docherty, Dave Sexton és Ron Atkinson alatt „csak” 3 FA kupa és a bajnokságban semmi. Miközben az õsi rivális Liverpool vitt mindent. Ron Atkinson 1986 nyarán felajánlotta lemondását, de Martin Edwards még kitartott mellette. Az új szezon sem kezdõdött jól és õsz vége elõtt végképp elfogyott a szurkolók és az igazgatótanács türelme Big Ron iránt. Mike Edelson (a United igazgatótanácsának tagja) telefonált Aberdeenbe felvett skót akcentussal, aztán átadta Edwards-nak a kagylót. November 5-én északra autóztak, egy benzinkúton találkoztak Fergie-vel és onnan a sógora házához mentek. Másnap hivatalosan bejelentették, Alex Ferguson a Manchester United új menedzsere. Pedig lehetett volna a Rangers, Arsenal, Tottenham menedzsere is. Az ágyúsok például hónapokkal korábban azonnali választ akartak, de Ferguson a válogatott mellett maradt Jock Stein halála után és nem akart a VB elõtt távozni. A Spurs egy évvel korábban ajánlott neki munkát, de Fergie õket is elutasította. Sir Bobby Charlton elmondása szerint tudták, hogy Fergie lesz az igazi. Az Aberdeen csapatával elért sikerek magukért beszéltek. A segítõje, Archie Knox is ment vele Manchesterbe. Igaz, néhány év kellett mire igazán beindultak a változások. Ron Atkinson hagyta elöregedni a csapatot, akik ráadásul szívesen italoztak és többet kergették a nõket, mint a labdát. Whiteside, Robson, McGrath trió volt a keménymag. Az elsõ hairdryer kezelést azonban mégsem a fenegyerekek kapták, hanem szerencsétlen Derek Sutton. A képen Fergie mellett szemüvegben, az új menedzser elsõ meccsén az Oxford ellen:  
 


fotó: PA, Daily Telegraph
 
Hogy kicsoda õ? Hát ez az, Fergie sem tudta. Az illetõ a buszsofõr! Aki fuvarozta mindkét manchesteri csapatot és jóbarátja volt Ron Atkinsonnak. Így aztán Big Ron megengedte neki, ha van hely a kispadon, nyugodtan leülhet oda a meccseken. Nos, a derék Derek úgy gondolta hiába menesztették Big Ront, az õ kiváltsága még érvényes. Fergie ránézett és csak ennyit mondott: „Who the fuck are you?” A buszsofõr utoljára ült a kispadon, cserébe Fergie sem akart a volán mögé ülni hazafele. Szerintem ez így fair. Ez a sztori is mutatja, hogy mennyire szervezetlen volt akkoriban a klub. Fergie nekilátott az utánpótlás feltámasztásához: „Milyen utánpótlás? Nincs semmi.” Sir Bobby Charltonnal elutaztak Barcelonába, hogy visszaszerezzék a sajátnevelés Hughest. Fergie lassan kicserélte az Atkinsontól örökölt keretet, utoljára McGrath és a már sérülékeny Whiteside távoztak. A Stretford End kedvenceinek eladása nagy döntésnek számított. De Fergie alapfilozófiája, hogy soha nem szabad félni meghozni a nagy döntéseket, így késõbb sem félt eladni nagy neveket. Természetesen a csapatkapitány Robson Fergie terveiben is nagy szerepet játszott. Az erõsítések mint McClair, Bruce, Anderson és a többiek mint Pallister, Phelan, Wallace, Ince, Parker sokat javítottak a csapaton. Új edzésmódszereket vezetett be, szigorú étrendet írt elõ a játékosoknak és a kémhálózatával visszafogta az italozásokat is. Mondják, hogy az 1989/1990 telén a rossz eredmények miatt veszélyben forgott Fergie állása. A szurkolók vagy a média körében lehet, de Edwards, Charlton, Busby és a többi igazgató fejében nem voltak ilyen gondolatok. A többi már történelem, az FA kupával, KEK gyõzelemmel és fõleg az 1967 óta elsõ bajnoki címmel és aztán sorban az újabb sikerekkel. És micsoda játékosokkal! Nem is kezdek bele a nevek sorolásába, tudja mindenki. Közben bõvült, fejlõdött az Old Trafford, felépült Carringtonban a modern edzõközpont, új riválisok, új kihívások hazai és európai fronton, minden más lett 25 évvel ezelõtthöz képest. (média, milliomos huszonévesek kordában tartása, új kihívók, futball mint üzlet stb.) Fergie leütötte a Liverpoolt a trónról. Hosszú utat tett meg a csapat Fergie irányításával, hogy azzá váljon, ami most a klub. A világ egyik legnagyobb, legsikeresebb, legnépszerûbb, legértékesebb klubja. Fergie tette vissza a klubot a helyes útra és szerencsére Busby láthatta mindezt.
 
A legnagyobb lelátó, a North Stand neve mostantól Sir Alex Ferguson Stand és ugyanaz a mûvész, aki a Busby és a Holy Trinity szobrot is készítette, majd a Boss-ról is készít egy alkotást, amit várhatóan 2012 augusztusában adnak át. Fergie semmit sem tudott Gill és az igazgatótanács tervérõl, viccelõdött is: „Mike Phelan tudta, de nem mondta el, hát ennyi ki van rúgva!”
 
A legnagyszerûbb Fergie-ben, hogy képtelen abbahagyni. 2002-ben közel állt hozzá, de a felesége rábeszélte a folytatásra. (köszi Lady Cathy) Edwards is megkönnyebbült, egyébként Sven-Göran Eriksson lett volna akkor az utód. Az elmúlt 10 évben hány edzõ neve merült fel, mint utód, aztán tessék: nem egy elõbb hagyta abba vagy régóta nincs állása! Fergie korábban hiába nyilatkozta, nincs esély rá, hogy addig dolgozzon mint Sir Bobby Robson, aztán mégis itt vagyunk Fergie lassan betölti a 70-et, de jobban tele van energiával mint valaha. Reggel hatkor kel, õ az elsõ Carringtonban. Idegenbeli BL meccsrõl éjjel 2-3 körül keveredik haza a csapat? Fergie akkor is az elsõ korán reggel az edzõközpontban. Újabb és újabb csapatokat épít, több játékosa nem is élt, amikor 25 éve megkezdte a munkát a United kispadján. Sok játékosa közben menedzser lett, vagy a klubnál dolgozik. Több jelenlegi játékosa nem is élt, amikor leült a United kispadjára. A másik nagyszerû dolog, ahogy kezeli a játékosokat. Van tekintélye, félelemmel vegyes tisztelet? De egyszerre apa figura a játékosok számára, ha kell szigorú, máskor a remek humorával oldja meg a helyzeteket. Mivel õ is játékos volt, nem is rossz csatár, hiszen statisztikailag közel minden 2. meccsén gólt szerzett. Így ismeri a focisták lelkivilágát. Egyszerûen hihetetlenül szerencsések vagyunk, hogy láthatjuk õt történelmet írni! Ha az egészsége engedi, még 80 évesen is õ lehet a menedzser. Egy intézmény a klubon belül. Köszönjük az emlékeket Fergie!