"A csapatjáték felépítése, a taktika számomra szent. Ezen áll vagy bukik a mérkõzés sorsa. Alapelvem: játsszuk be a pálya egész területét. A támadójáték híve vagyok, amelyet elsõsorban a játéktér széleinek kihasználásával igyekszem megoldani. Kockázatos „széthúzni” a játékteret, de ha „labdabiztos” játékosaid vannak, akkor ez technikailag és taktikailag megoldható."  

"Az a tapasztalatom, hogy a labdát többet birtokló csapat akarata érvényesül a mérkõzéseken, erre igyekszem is felkészíteni a játékosaimat. Játszó hátvédsor, szélsõkkel operáló agresszív, ritmusváltásos támadó játékfilozófia."
Az UEFA szakmai lapjában a The Technician-ban nyilatkozta SAF.

 
Gondolatai azt illusztrálják, hogy Sir Alex hogyan építi fel vonzó, támadásközpontú és gondolkodású csapat játékát. Ez a filozófiai megközelítés visszatükrözi azt a játékfelfogást, amelyet tradicionálisan hosszú évek óta játszik a MU. Ebbe beletartozik az is, hogy a szélsõk mellett támadó felfogású hátvédek is játszanak a csapatban. De ez a gondolatsor több, mint egy játékszerkezet mellett történõ kiállás.
Legyeszerûsítve a hétköznapi ember számára is érthetõvé téve,Sir Alex Ferguson:„Forward thinking” címmel megjelent publikációjában olvashatunk játék filozófiájáról. Nem szabad nagy dolgokra gondolni.
Hogyan is mondta?
 
„A játék egyszerû, csak egymáshoz kell passzolni megfelelõ ritmusban, gyorsasággal és pontossággal. Ehhez már csak a megfelelõ egyéni és csapatmotivációt kell „hozzászervezni” és kész a gyõztes csapatod !" 
(Ez tényleg nem hangzik túl bonyolultnak, csak annyi a gond, hogy eddig még senki sem tudta utánacsinálni.)
 
Az alapok:
Támadás a szélen és befejezés lövéssel./Három játékhelyzetet emel ki Ferguson./
 
Az elsõben a védelmi fal elõtt helyezkedõ játékosra passz, aki visszaadja a mélybõl érkezõ felé a labdát, lövés. Tökéletes példa ennek a megoldásnak az alkalmazására Paul Scholes gólja a Fulham ellen, amikor egy visszapasszolt labdával lõtte ki a MU játékosa a jobb alsó sarkot.
 
                   
                                         
 
A másodikban a két belsõ ék helycseréje és érkezése a szélrõl történõ beadásokra.
 
A harmadiknál, a beadó játékos az alapvonalnál van és innen lövi be a labdát erõvel a rövidre, vagy ívelten a hosszúra, a lényeg, hogy az elkerülje a kapus beavatkozásának lehetõségét.
 
Ferguson csapatai évek óta két belsõ ékkel játszanak. Ezért is mondja, hogy számára „a két ékjátékosomnak középen mozgékonynak és sokoldalúnak kell lenniük”. 
 
Az utóbbi idõben annyi változás történt, hogy Rooney-t több alkalommal – kicsit mélyebben -  félkörívben a másik éktársa környékén mozgatta , ezáltal jobban felhasználta kivételes játéktudását és gólérzékenységét. Rooney többször tudott szembõl a kapu elé kerülni, érkezni a beadásokra. Ráadásul fejjátéka nagyon sokat javult.
 
Ferguson 25 éve szakmai vezetõje a Manchester Unitednek Ezen idõ alatt alapvetõen nem változott a játékfelépítési stratégiája. 
A 4-4-2-es rendszer „végigvezeti” szakmai munkáját. Ebben a rendszerben hisz, ezt építi, ehhez igazol, ebben gyakorol és ebben sikeres.
Csapatainál igyekszik labdabirtoklásra felépíteni a taktikáját és ezen belül kiemelt szerepet tulajdonított a szélsõ területek kihasználásának. Így volt ez 1978-ban, és így van ez manapság is.
 
A szakmai következetesség a sikereinek az alapja, ehhez keresi és neveli a játékosait. 
Azt kell hogy mondjuk, elõnyére változtatta meg az angol stílust. Az ívelgetés és a párharcok kihangsúlyozása mellett elsõsorban a -JÁTÉKNAK- tulajdonít elsõrendû szerepet.
 
Sokszor olvastam a hozzászólásokban, hogy nagy viták folynak a mester játékfilozófiájával, a Manchester United játékstílusával kapcsolatban, ezért úgy éreztem, muszáj utána járni és magától Sir Alex Fergusontól megtudni a pontos meghatározást. Bár tudom, hogy közösségünkben sok hozzáértõ van, de remélem van olyan, akinek sikerült segíteni abban, hogy jobban átlássa és megértse ( köztük jó magam is) a United tradicionális játékstratégiáját.