A Manchester United kiszállt a Bajnokok Ligája küzdelmeibõl köszönhetõen az elképzeléstelen, nagyképû, és lelketlen játékának. Hozzáteszem: megérdemelten.

A futball játék. A játékot játszani kell. A futball sport, a sportban pedig küzdeni, hajtani. A csapatból ezek hiányoznak. Nem ez az elsõ ilyen gyenge mérkõzés. Eddig lehetett magyarázkodni a fiatalokkal, a szerencsétlenséggel, a tartalékolással. Eddig. Én is úgy voltam vele, hogy ezek állhatnak a háttérben, de kérem szépen, ha már zsinórban az x-edik mérkõzés ilyen azt már hullámvölgynek hívjuk. Reméljük, hogy ez volt a holtpont és kint vagyunk belõle, mert tovább ez nem mehet. A csapaton változtatni kell. Nem elsõsorban a kereten, a játékosállományon, hanem a felfogáson.
 
A keret:
A védelemmel kell kezdeni, mert mindennek az az alapja. Még a támadó focinak is. Talán annak a legjobban. A Manchester mindig 4 védõvel állt fel. Angliában ezen nem is szabad változtatni.
Középre van Vidic és Ferdinand. Most rossz kedvem van és azt mondom Ferdinandot el kell felejteni. (Persze ebben 50%-ig benne van a feldúlt idegállapotom.) Öreg, lassú, körülményes, sérülékeny. Helyette van 3 fiatal, elszánt védõnk. Legyen 2, mert Vidicet is pótolni kell. Közülük nem tudok választani.
Evans: a legtapasztaltabb, magabiztos védõ, aki pár rossz megmozdulása miatt a "nem kívánatos személyek" listán elõkelõ helyen szerepel. 
Jones: õ egy darab nyers acél, profin viselkedik, de még tapasztalatlan. A megindulásait imádom, és benne érzem a legjobban azt, hogy éveken belül világsztár lesz.
Smalling: viszonylag tapasztalt, magas, de nagyon könnyen fejelik le vagy rossz helyen várja a labdát.
Szélek: Evra az elsõ számú opció a bal oldalon, a jobbon pedig elvileg az ikrek. Ha egészségesek. A bal oldalra szerintem kell még egy játékos, mert a francia kritikán aluli teljesítményt nyújt. Rá se ismerek. Még azt is megkockáztatnám, hogy Bale-t hozzuk el a Spursbõl, õ is védõ volt, ráadásul fiatal. De ez elég perverz gondolat.:)
 
Középpálya: Nem is tudom, hogy bele merjek-e kezdeni.:) Megpróbálom. Általában 4 középpályást játszat Ferguson. Én is 4 játékost fogok kiválasztani.
Szélek: Nani, Valencia, Young. Õk az igazi szélsõk. Ha kirobbanó formában vannak mind a hárman, akkor talán a Nani-Young szél tûnik a legjobbnak. DE: Nani szökõévente, teliholdkor van jó formában, védekezni nem tud, a passzai szörnyûek, pontosan lõni sem képes. És hülye is. (Már bocs, az idegállapotom...)
Youngról pedig nem is tudom, hogy milyen. Nem láttam még elégszer játszani ahhoz, hogy azt megtudjam, hogy az Arsenal elleni meccs volt-e a maximum amit tud.
Valencia: gyors, fizikálisan erõs, jól védekezik. Elvileg jól ad be, de olyan rég láttam tõle pontos beadást... Én nem kifejezetten szeretem a latin futballistákat, de õ inkább európai stílusban játszik. És a Manchester angol csapat. Így hát Young-Valencia.
 
Közép-közép. Hát igen. Hiába számolok fejben, írásban, számológéppel, 4-bõl 2 az 2. Nem 3. És a szigetországban kell, hogy védekezzenek a középpályások. Védekezés mellett szerintem támadhatnak is,  persze ez nem azt jelenti, hogy az ellenfél kapujától 10 méterre pörgetik a labdát az orrukon, hanem azt, hogy a kipattanó labdákat begyûjtik és továbbítják a csatároknak/szélsõknek, ha tudnak, akkor lõhetnek távolról is kapura.
Hogy kik is lehetnének õk? Inkább kik nem: Anderson, Giggs, Park. Andersonról nem szeretnék sokat írni, a lényeg az, hogy szerintem nem ide való. Õ támadó kp. Giggs, Park: õk nem a képességeik miatt maradtak ki, hanem azért, mert nem annyira szélsõk, és inkább epizódszereplõk. Egy-egy meccset képesek eldönteni, de én most általánosságban keresem az ideális kezdõt. A kérdõjel: Gibson. Én látok benne fantáziát, de még nem mutatott sokat, remélem most fog. Sajnos õ sem valami okos.
A "maradékok" közül Carrick és Fletcher tûnik a legmagabiztosabbnak, Cleverley pedig adhatja azt a pluszt, ami hiányzik. Cleverley szerintem kicsit túl lett sztárolva. Játszott pár meccset, azokon tényleg jól nyomta, aztán megsérült és mindenki õt hiányolja. Lehet, hogy nekik van igazuk, de akár véletlen egybeesés is lehet az, hogy akkor kezdtünk el szörnyen játszani, amikor lesérült. Nem tudom. A lehetõséget meg kell neki adni, mert nagy játékos lehet, mellé pedig Carricket raknám a csapatba, mert õ tapasztaltabb Fletchernél.
 
Csatársor: Rooney. Fölösleges vele foglalkozni, mert bárhogy játszhat, a következõ meccsen kezdõ. A párja pedig Berbatov. Neki egyelõre Hernandez a konkurenciája (nálam) és annyiban jobb a mexikóinál (hopp, még egy latin, akit kedvelek:)) hogy kezdõként jól tud játszani, mezõnyben is. De õ ellentettje Rooneynak: bárhogy játszhat, a következõ meccsen csere. Maximum. Cserének pedig Borsó a legjobb. Welbeck pedig folyamatosan meg fogja kapni a lehetõséget, de a kezdõbe nálam még nem fér be.
 
Így nekünk van egy:
Rábió-Vidic-Jones-Evra
Young-Carrick-Cleverley-Valencia
Rooney-Berbatov
Kezdõnk mezõnyben, ami mögött a kapus áll. Hogy melyik, azt a Mester és a csapattársak döntik el, mert az a poszt a bizalom posztja.
 
Lássuk be: ez nem egy Madrid-keret, de ez a csapat olyan játékosokból áll, akik a szívüket-lelküket kiteszik a klubért. Ezt becsülni kell. De akkor miért ^]|ðg@$ ki velünk?
 
Azért, mert nagyképûek. Azt hiszik, hogy õk bekerültek a klubba, akkor csak a pályára kell kimenniük és a gyengébb ellenfeleket meg is verték. Ez a dolog egyik része. A másik a Mester. Szerintem õ tehet az idei szörnyû BL-szereplésrõl. Úgy küldte ki õket a pályára a Benfica ellen idegenben, hogy jó az X. Nem volt jó. A Galati ellen is szenvedtünk, mert nem tüzelte fel õket. A Basel elleni meccsek pedig... WTF kategória. Fõleg a mai (tegnapi). Az OT-n a játékosok szúrták el, mert (érthetõ okok miatt) ráültek a vezetésre. De idegenben?! Vagy a Benfica ellen otthon?! A sajtónak lehet nyomatni a "minden okés, jók vagyunk" szöveget, meg is értem, de akkor a játékosok is próbálják elhitetni a szurkolóval a pályán, hogy minden rendben.
 
Az ember szereti a változatosságot. A kedvenc dolgait is lecseréli, ezt a folyamatot természetesnek veszi. De nem egy csapatnál. Ezért szerintem a szurkoló és kedvenc klubja között van egy gondolati szerzõdés: a rajongó támogatja a csapatot (anyagilag, lelkileg) a csapat viszont igyekszik nyújtani is valamit cserébe. Megpróbálja minimum azt a szintet hozni, amit akkor hozott, amikr a nézõ beleszeretett. Mert valamiért megszerette. Ebbõl semmit sem láttunk. Nem csak a BL-rõl beszélek, hanem a PL-rõl is. Értem, hogy hozni kell a meccseket, jó a gyõzelem, de amikor az ember tudja, hogy az ellenfelet meg lehetne verni nagyobb különbséggel, de a játékosok csak állnak, az dühítõ. Megszegték a játékosok a szerzõdést. Amit én tennék velük: Szibériában a semmi közepén felsorakoztatnám õket vizes hajjal, amit a Mester "szárít". Amit elvárok: érezzék magukat rosszul, legyen lelkiismeret-furdalásuk, a bajnokságban hajtsanak, hozzák a meccseket, tegyék jóvá a hibákat, mert semmi sem jóvátehetetlen, és verjék le a köcsög szitit. A Mester pedig álljon ki az újságírók elé, és férfiasan vallja be, hogy valami nincs rendben, de ígéri, hogy meg fognak változni a dolgok. A szurkolóktól várom: szeresség továbbra is a csapatot, legyenek büszkék arra, amire lehetnek. Van sok ilyen a klub történetében.
 
Ez volt az elsõ blogom, elég hosszúra sikeredett, az esetleges hibákért elnézést, de ma még suli is lesz, házim pedig nincs:P