Csak néhány gondolat az utóbbi sikertelenség okairól.

Elõször is, ami a legjobban hiányzik most a csapatból az a tûz, amivel képesek voltunk az utolsó öt percben is fordítani és megnyerni a meccset. Letört bennünket a második gól? (Newcastle ellen) Még nem is olyan rég képesek voltunk az utolsó percekben 2-0-ról megnyeri a meccset! 
 
Aztán nekem az is nagyon hiányzik, hogy Ferguson nem rohangált ordítozva a pálya szélén, pedig szerintem ez is sokat számított eddig. Igen tudom, hogy 70 éves, de nagyon jól tartja magát és nem a kondíciója az, ami megakadályozza, hogy fel-alá rohangálva üvöltözzön az oldalvonalon. Ez egy nagyon fontos hajtóerõ volt eddig a csapatnál.
 
A következõ amit nagyon keveset láthatunk mostanában, az a labdavezetés. Miért van az, ahogy valaki megkapja a labdát igyekszik a lehetõ leghamarabb túladni rajta még olyan áron is, hogy az ellenfélnek passzolja. Mintha égetné a lábukat a foci. Anno például Giggs képes volt egyedül átszáguldani a pályán és gólt rúgni, most pedig magukra húzva az összes védõt betömörül mindenki a kapu elé, hogy még véletlenül se legyen egy tiszta helyzete bárkinek is.
 
Hol van a híres 4-4-2, a húzzuk szét a pályát, operáljunk a szélsõkkel felállás, visszapasszból bombagólok és a látványos taktikai megoldások? Mindenki megy a saját feje után és ha egyénileg nem tud boldogulni, mint például Berbatov, akkor nincs gól. Káosz van a pályán, nincs vezére a csapatnak. Látványos hiányát érzem Scholesnak.  Az õ helyére nem igazoltunk senkit, bár vannak jó játékosaink az irányító posztra, például Clev aki talán a legjobban hasonlítható Scoholesyhoz, de egy irányító játékosnak kevés, ha jól játszik. Neki meghatározónak kell lennie csapaton belül. Tekintéllyel kell rendelkeznie és fõleg óriási tapasztalattal, hogy megláthassa, mikor milyen taktikai megoldás a legcélravezetõbb az adott pillanatban. És a tapasztalat az, ami nem születik az emberrel, arra meg kell érni. Ezért lenne nagy szüksége most a csapatnak egy tapasztalt, tehetséges, védekezésben és támadásban is egyaránt erõs játékosra, a középpályán.
 
És nem utolsó sorban hiányolom az alázatot. Talán egy kicsit elszállt egy-két játékossal a szekér. Én tudom nagyon jól, hogy mit jelent napi két edzés , önmegtartóztatás az ünnepek alatt, mikor az egész világ bulizik, jókat eszik-iszik, szórakozik - nekik meg csak a munkáról szólnak ilyenkor is a napjaik. De mindennek ára van és aki az élsportból él, az jól tudja mit vállalt. Ha valamelyik játékos ezek alól a kötelezettségek alól kihúzza magát, az nem csak a csapattársaival, az edzõivel, de a rajongótáborával is kiszúr. Ezért maximálisan jogosnak tartom Ferguson haragját, a plusz edzést, a pénzbírságot, csak a meccs eltiltással nem értek egyet. De nem is ez a lényeg, hanem hogy nem tartották be a szabályt, ezzel megbomlott a fegyelem, ami elengedhetetlen feltétele a sikernek.
 
Nagyjából szerintem tehát inkább ilyesmi okai lehetnek a mostani sikertelenségünknek. Persze könnyû így kívülrõl osztani és aki ismer tudja, hogy nagyon nagy tisztelettel tekintek Fergusonra és, hogy mennyire imádom a Unitedet. Tudom, hogy a mi csapatunk a világ legjobb csapata és Ferguson a világ legjobb edzõje, csak muszáj volt elmondanom, hogy nekem ezek a dolgok hiányoznak a régi Unitedhez képest. Remélem, hamarosan visszanyeri a csapat azt a lelkesedést, ami az igazi Vörös Ördögöket jellemezte mindig is, és hamarosan örömét lelheti minden rajongó társam a United csodálatos játékában. Addig is tartsunk ki kedvenc csapatunk mellett! Éltessük, lelkesítsük és buzdítsuk õket és egymást, mert:
Nincs a világon senki olyan, mint a United,
Tiszteld hát a nevét a halálig!
Akár nyersz vagy veszítesz,
a jelszavad legyen mindig,
Glory, glory Man United!