Ez lehetne a legtalálóbb jelzõ erre a szezonra nekünk. Eléggé fáradtan és csalódottan írok most. A rangadókat eddig hoztuk, (korábban errõl írtam) az évnyitó newcastle-i borzalmas 3-0 óta pedig mindent hoztunk, a Chelsea otthonában 3-0-ról lehoztuk a meccset, hosszú idõ után vezetjük a tabellát, 5 meccsen keresztül nem kapott gólt a csapat, elhúzunk a Citytõl, és javitjuk a gólarányt. Egyre kevesebb a sérült. Már majdnem a fellegekben járunk a boldogságtól. De a 2. kiesõjelölt is borsot tört az orrunk alá. Miért van ez, hogy nyerünk egyszer totál magabiztosan, de utána megérdemelten kikapunk?

Tegnap megint Phil Dowd volt a bíró és hogy belenyúl a meccsbe, ezt már megszoktam. Borzalmas egy bíró, nem is értem, miért vezethet meccseket. Tegnap 3 oltári nagy baklövése is volt legalább. De nem csak róla szólt az este.
A Wigan történelmi gyõzelmet aratott. Elõszõr (!) nyert az MU ellen. Ez pedig a lehetõ legrosszabbkor jött, a szezon hajrájában. Ráadásul, hát ki a fene gondolta volna, hogy pont itt vesztünk (de álljuk csak meg, ki gondolta volna, hogy szilveszter napján egy másik kiesõjelölt az Old Traffordon veri meg a Unitedet)? Hogy mi az összefüggés a 2 csapat, mármint a Blackburn és a Wigan gyõzelme között?
 
Elõször is, mindkét csapat hajtott, és nem ilyedt meg, hogy a címvédõ ellen kell kiállnia. Bátrak voltak, és volt egy jó elképzelésük. Szemben mi, a "hát úgyis egy kiscsapat, ezeket fél lábbal is legyûrjûk" hozzáállással álltunk ki. Vagy talán a megnyugtató statisztikákra hagyatkoztunk? Elvégre a Wigan ezelõtt 2009-óta gólt se lõtt, nem hogy meccset nyert volna.... A Blackburnt meg 2010-ben 7-1-re aláztuk. Na és itt kapcsolódik a 2. ok. A másik dolog Berbatov volt. A Blackburn ellen nem kezdett, de csere volt, és meg is hálálta hogy játszhatott. A Wigan ellen arra sem volt méltó, hogy csereként játszhasson. És hogy miért, ez rejtély. Kérdem én, hogy mikor a napnál is világosabb, miért nem játszik õ, és miért mindig Hernandez és Welbeck van erõltetve, mikor hát.... mostanság egyik se elragadó. Hernandez tavaly nagyon alakított, idén kevésbé, Welbeck a szezon elején majdhogynem "parádézott", de ez is letünt.
Elvileg hamarosan visszajön (?) Owen. Sérülékeny igaz, de KEGYETLENÜL JÓ befejezõ csatár. A szezon hátralevõ részében vagy õ vagy Berba jusson végre szerephez, mert a két tehetséges fiatalunk a szezon hajrájában már igencsak elfáradt.
Valamint a harmadik (de talán a legfontosabb) ok az abszolút 0 közeli játékkép. Engedtük, hogy az ellenfél irányítson. Elképzelés - ami a lényeg - sehol sincs, de pontatlanság mindenhol, és hogy a támadószekció (ahogy elõbb irtam) becsõdölt. Mindkét esetben ez igaz volt.
Amikor nyertünk, legalábbis a esetek döntõ többségében mi irányítunk, nem szórjuk el a labdákat. Kb 1 hónapja milyen örvendezés volt, hogy a Wolvest iskolajátékkal vertük meg. Az a csapatszellem, az a játék hova tünt?
 
Habár a 8 pontos elõnyre sosem számoltam, az 5 pontost illene megtartani. Legyen ez a meccs egy figyelmeztetõ jel. Hazai meccsek jönnek (Aston Villa, Everton), mindkét vendégcsapat tradicionálisan nehéz ellenfél. Nem szabad megismétlõdnie a tegnap estének. És ne legyen az, mint tavaly, amikor sokáig vezettük a tabellát, szép kis elõnnyel, majd a Chelsea feltámadt, és ha nem nyerünk hazai pályán, akkor a 19. bajnoki cím veszélybe került volna.
 
Egyszer fent vagyunk: nyerünk mindent, szépen menetelünk, daráljuk az ellefeleket, Egyszer lent: kínosabbnál kínosabb vereségeket szenvedünk. Csak úgy, mint Spanyolországban, az elõny könnyen elolvadhat, és a biztos cím, könnyen elúszhat.
Mi viszont tudjuk és hisszük (legalábbis reméljük), hogy  Manchester United nem fogja elherdálni az értékes pontokat, és bebiztosítja a végsõ diadalt. GGMU továbbra is!