A 6 részes trilógia 3. része

Mint a címbõl kiderült, ez egy rendhagyó (6 részes) trilógia lesz, aminek ti most a 3. részét olvashatjátok. Kezdjünk is bele, remélem ez is tetszeni fog :)

 Január
 
Ha jól emlékszem a Blackburn elleni meccsel fejeztem be, ha nem emlékszem jól, akkor meg amnéziám van mióta megfejeltem a monitort a City gyõztes gólja után. 
Eljött 2012, amit nem tudom a játékosok hogy ünnepeltek meg, de még január 4-én is erõsen másnaposnak tûntek Newcastle-ben. Hogy újra lélektelen játékkal sikerült a vörös címerhez méltatlan meccset összehozni, azt talán már megszoktuk. De ez azért már mindennek az alja. A City meccsen a dekoncentráltság volt a döntõ tényezõ (szerintem) és jóval kevesebbel is megúszhattuk volna, ha nem rontunk nekik 3-1-nél, de ezt már kiveséztem egyszer. Ezen az estén viszont a játszani nem akarás és a mérkõzés magas szintû leszarása jellemezte a csapatot. Egy BL helyért küzdõ Newcastle ellen nem lehet ilyet megengednünk. Persze itt is lehet bûnbakot keresni, például Jones személyében, aki azt hitte, hogy Lindegaard a Newcastle-be igazolt és õ itt most márpedig gólt fog lõni, nincs apelláta. De nem, ezt az egész csapat szúrta el.
Ezek után semmi jóra nem számíthattunk a City ellen. Viszont most õk vettél fel a szopóálarcot és az elõzõ meccs képe megfordult, most nálunk van a korbács (vagy bármilyen kínzóeszköz, ami tetszik). Ami viszont nem tetszik és ami szintén jellemezte az idei játékunkat, hogy az elõny birtokában kiadjuk a kezünkbõl a meccset. Kolarov és Agüero gólja után már én is gyakorta ba....oltam. Nem hittem, hogy ismét szívroham közeli állapotba hoznak a játékosok a pályán, de ezt bezzeg sikerült megvalósítaniuk. A 3. ajándék gólt legalább nem adtuk oda Citynek és mi jutottunk tovább. Mondjuk így meg az Anfielden estünk ki, asse' jobb.

 

(You put it down like New York City, I Never sleep! Wild like Los Angeles, my fantasy! Hotter than Miami, I feel the heet! Ooooh oooh giiiiirl yes INTERNATIONAL LOVE! Oooooh ooooooh girl yes INTERNATIONAL LOVE!)
 
Egy újabb fontos gyõzelem a Bolton ellen (3:0), amivel jól hangoltunk az Arsenal elleni "rangadóra". Igazából ez csak formalitásnak tûnt nekem - úgyis nyerünk az Emiratesben is. Bevallom a 8-2 után kicsit elszaladt velem a paripa ha az Arsenalról van szó. Ezen a meccsen sem játszottunk rosszul, Nani, Vale és Rooney játéka különösen tetszett az elsõ félidõben és Welbeck is biztató volt. Valencia meg is szerezte nekünk a vezetõ gólt és ezzel az eredménnyel vonultunk szünetre. Az egyszemélyes hadsereg, Robin van Persie egyenlített ki, ami valóságos sokk volt számomra. De tudtam, ezt most nem bukhatjuk el, ez az Arsenal nem verhet meg minket. És igen, Welbeck gólt lõ, Welbeck pár percre hernandezi félistenné vált a pályán! 1-2, újra gyõztesen távoztunk az Emiratesbõl és Wenger papa egy újabb könnycseppet morzsolhatott el a United elleni meccsek miatt kialakult ráncai között.
A csapatnak ezután az FA Kupában kellett megmérettetni magát az õsi rivális, de évek óta az Everton árnyékában játszó Liverpool ellen. A meccs az elmúlt évek egyik legunalmasabb rangadóját hozta és az 1-2 nem is meglepõ. Ilyenkor szokták mondani, hogy igazságosabb lett volna a döntetlen, de mivel a Liverpool sem volt sokkal jobb, mi is nyerhettünk volna. Persze ehhez el kell találnia a kaput egy életerõs labdának, ami nem volt az erõsségünk. A hab a tortán, hogy 'Patkányképû' Suarez nem játszott, azaz egy gonddal kevesebb (legalább patkánymérget nem kellet vinnie Fergie papának 'Púlba).
2-0 a Stoke ellen nem hangzik valami nagyszámnak de 2-0 és 2-0 között nagy tud lenni a különbség. Lehet úgy nyerni, mint a QPR ellen, de ez a játék sokkal jobban tetszett a csapattól, mint amit a londoni gárda ellen láttunk. Itt volt bennünk akarás, mertünk lõni és a favágók nem is okoztak komolyabb kárt bennünk.
Hónap képe:

(2 legenda, nem kell semmit hozzáfûzni. Talán annyit, hogy ÜDVÖZLÜNK ÚJRA PAUL!)
 
Február
 
Az Andres-Villás Bolhás által a pokol legmélyebb bugyrait megjáró Chelsea ellen léptünk pályára Londonban. Egy City szintû alázás volt kilátásban, amikor a kékek már 3-0-ra mentek. A csapat azon a napon inkább "bambult oszt nézett, há mit éééédekel engem hogy a feka ottan gót lõ, he"? Kaptunk 2 büntetõt ajándékba, ami visszahozott minket a meccsbe (Thank you, sporiiii). Most a Chelsea-sek élték azt, mint mi a City ellen az FA kupában, de az a különbség, hogy õk nem tudták 3-2-n tartani a meccset, mert nekik nincs Chicharitojuk :) A 2 kanos kék oszlopok között felugró apróság a 3. gólunkat fejelte Csecs kapujába. Az év egyik legizgalmasabb meccsén 3-3, a Chelsea már 5 meccse nem tudja legyõzni a Unitedet + az utolsó 7 meccsbõl is csak 1-szer nyert a Dinamo London becenévre keresztelt, Szovjet-Elefántcsontpart közremûködéssel létrejött csapat. Kétségtelen a szezon legnagyobb comebackje (nem is volt belõle sok a szezonban).
Alig 1 hónappal késõbb itt volt az ideje visszavágni az FA-kupa vereség miatt a Liverpoolnak. Taktikai harc a pályán, nomeg két õsi rivális és egy elefántbébi. És mivel az elefántbébi ekkoriban kettesével lõtte a gólokat, most is kettõt rámolt be Reina kapuja elé. Sajnos patkányképû Suarez belerondított a mérkõzésbe, kezdve azzal, hogy nem fogott kezet Evrával. Ráadásul az uruguayi gólt lõtt, s ezután a szurkolók nagy része az édesanyja foglalkozását kezdte emlegetni, illetve hevesen felszólították patkányképû Suarezt arra, hogy természetes nemi úton termékenyítse meg a fent említett asszonyt – természetesen ezzel kihasználva az angol nyelv szépségeit.
A Nagyonfontos-Kupában szeretett csapatunk az odavágón igazi megerõltetés nélkül gyõzött 2-0-ra. A visszavágón viszont látszott, hogy ezt inkább jól leszarják a játékosaink, 3-0-nál összesítésrõl majdnem eladtuk.... De csak majdnem, így mi mentünk tovább és mi figyelhettük érdektelen arccal a Story 4 TV-t csütörtök esténként.
Giggs pályafutása egyik legfontosabb meccséhez közeledett, ugyanis elérte a 900 meccses határt. Méltóan ünnepelte meg, egy hosszabbításban lõtt góllal megnyerte nekünk a meccset. He is a legend.
 
Hónap képe:

(A Liverpool FC a 2011/2012-es alternatív mezében pózol. A mez a tavalyihoz képest nem igen változott, csak a hátulján a Suarez Is Innocent felirat látható, illetve az ujjakon a KKK rövidítés díszeleg. A fent látható reklámtáblákon lévõ We're not racist mondat a mezgyártó szerint már nem fért volna el a mezen, illetve nem is illene a szellemiségéhez)
 
A blog természetesen hamarosan folytatódik a 4. epizóddal!
 

Támogatás

Támogasd adományoddal
a ManUtdFanatics.hu működését!