1-4. 0-3. Hét gólt kapott a csapat két mérkõzésen a zajos szomszédoktól. Tegnap a Manchester United, Anglia legrettegettebb, legutáltabb csapata árnyéka volt önmagának, hazai pályán volt idegenben. Mind taktikailag, mind egyénileg, mind csapat szinten felülmúlta a gárdát a City, és aratott teljesen megérdemelt gyõzelmet. Ennek a gyilkos kilencven percnek az elemzése következik illusztrációkkal, képekkel, esetenkét csúnya szavakkal!

Egy perc sem kellet, máris hátrányban volt a United. Nem lehet ezt a gólt túlságosan elemezgetni, szerencsés gólt lõtt a City. Ebbõl a támadásból mindeféleképpen gól született volna, ha Rafael nem megy be az ötösre és szereli Silvát, abból. Hiába ért vissza a kis brazil, elcsúszott és Nasri gyakorlatilag azt csinált amit akart. Ugyan nem õ lõtte a gólt, de a kapufáról kipattanó labda akárki elé pottyanhatott volna, sajnos ez Dzeko volt, és nem Jones vagy Rio. 
 

0-1.

Tizenegyedik percben járunk, támadnak a manchesteri kékek. Egészen érthetetlen okokból, senki nem áll Yaya Touré mellett, legközelebb hozzá Mata van, Fellaini pedig nagyon távolról figyeli az eseményeket, esélye sincs beavatkozni, pedig õ a City motorja, õ osztogatja a labdákat, õ szab fazont a játéknak. Amint Demichelistõl megkapja a labdát, rögtön indul felé Silva, kéri a labdát. Silvára figyel Carrick illetve Cleverley is, de nem állnak oda mellé szorosan, hogy ne tudjon passzolni Touré. Középen látszik, hogy Dzeko egyes egyedül, senkitõl nem zavartatva álldogál a pálya közepén, rá ki figyelt? 
 


 
Tizennyolcadik perc. Ferdinand hazaadott labdáját De Gea tessékeli ki a mezõnybe. Amivel Touré nem vacakol, azonnal adja Silvának. A kép jobb oldalán látható, hogy egyetlen pár van, Evra szorosan Navas mellett áll. Azonban a többiek, Ferdinand, Carrick, Cleverley, Rafael nem fog senkit. Amint Silva átveszi a labdát Nasri, és Dzeko azonnal beindul, az akció végén De Gea parádés védésének köszönhetõn nem lett null kettõ.
 

 
Harmincadik perc. Támad a United. Mata Ferdinandtól kapja a labdát, de képtelenség vele mit kezdeni, a kép tetején sárgával karikázva lásztik, hogy mind Fellaini, mind Welbeck, mind Rooney mellett áll egy-egy City játékos. Cleverley szerepét sajnos az egész mérkõzés alatt nem sikerült megfejtenem. Mata megkapja a labdát, azonnal fordul át vele a másik oldalra, de irtó nagy az üres terület, és senki nem érkezik, az elõl állók pedig nem jönnek vissza labdáért. Továbbá érthetetlen, hogy Fellaini mit keres a bal szárnyon, neki kellett volna mélységbõl érkeznie, vagy Carricknek. Végül Evra volt az aki jött, és kapta a labdát. 
 

 
Nem ugrunk nagyot az idõben. Tökéletes letámadás a City részérõl, Dzeko azonnal agresszívan támadja a labdás embert, Nasri beáll a passzsávra, ezáltal Rafael nem tud hátrafelé passzolni, valamint Cleverleyvel szintén érkezik Silva is. Az egyedüli szabad ember Mata, õ kapta a labdát, azonban Clichy azonnal érkezett, és elvette tõle a játékszert. 
 

 
Az elsõ játékrész tanulságaként levonható, hogy mind csapatjátékban, mind pedig taktikailag felülmúlta a Unitedet a vendégcsapat. Se védekezésben, se támadásban sem volt a helyzet magaslatán a csapat, továbbá rengeteg elszórt labda jellemezte az elsõ félidõt, legnagyobb meglepetésre a tavalyi szezonban legjobban passzoló játékosunk, Carrick volt az, aki számos labdát bántóan könnyen elszórt. És ehhez képest is magasan õ volt a kezdõtizenegy legjobban passzoló játékosa.
 

 
Második félidõ. Újra támadásban a United. Kagawa kapja a labdát a szélen, ahol Matával és Rafaellel kialakítják a háromszöget, azonban Demichelis azonnal kilép a labdás emberre, és szereli. Középen Rooney és Welbeck szinte egymást fogja, két City védõvel megspékelve. Fellaini ismét a bal oldalon van, vár egy esetleges beadásra, azonban amiatt, hogy Carrick rendre visszahúzódott, Fellaini pedig beívelésre várt, ismét senki nem volt, aki egy esetlegs kipattanót össze tudott volna gyûjteni. Az akció vége természetesen labdavesztés.
 

 
0-2. Elképzelhetetlennek tartom, hogy ez a szöglet nem egy begyakorolt pontrúgás szituáció a vendégek részérõl. Dzeko érkezik a rövid sarok felé, Ferdinand hathatós közremûködésével bekapjuk a mérkõzés második gólját. Shit happens, szokták volt mondani. De érdemes vetni egy pillantást arra, hogy három játékos áll a gólvonalon, mint már fentebb említettem, ez minden bizonnyal egy jól begyakorolt szöglet szituáció, a rövid sarok felé jön a labda, amit az érkezõ vagy a kapuba, vagy az hosszúra érkezõ három játékostárs valamelyikének továbbít. Vagy akár egy potenciális kipattanó labdát is azonnal gólra tudnak váltani.
 

 
Hatvanhatodik perc. Ismét támad a csapat, ismét egészen elképesztõ módon. Fellaini megint a tizenhatos elõterébe tartózkodik, Kompany pedig szorosan õrzi õt. Mivel Welbeck elõre nem tud passzolni, inkább passzol egyet hátra Carricknek, de mivel Fellaini gyakorlatilag csatár pozícióban van, nincs társa a középpályán Carricknek. Újfent meg vagyunk lõve. Végül Kagawa jön vissza labdáért, ami aztán egész Ferdinandig vándorol hátra. 
 

 
Tipikus United támadás, az egyik legszebb hazai támadásnak mondható a meccsen. Rafael Valencia passzából beindul, majd némi hezitálás után beteszi Welbecknek, aki a forduló gólját lõhette volna, ha Hart nincs résen. Érdemes megnézni, hogy a City védelme abszolút nincs a helyzet magaslatán, Mata mellett hárman konkrétan egymást fogják, Zabaleta sem figyel Rooneyra. Talán jobb megoldás lett volna, ha Rafael valakinek visszateszi lövésre, de amint látszik, ismét nem érkezett senki második hullámba. Miért?
 

 
Touré labda átvétele után 0-3. Teljes katasztrófa, mind az eredmény, mind a védekezés. Egyébként ezt a gólt rossz kimondani, de egy zseniális City támadás elõzte meg, gyönyörû passzokkal, sok mozgással. Navas a jobb szélrõl adta be a labdát, ami Joneson megpattant, és igy kerülhetett Touré elé, aki egy testcselt követõen betette a lasztit a hosszúba. Ebben az egészben csak az az érthetetlen, hogy miért nem jött vissza vele senki. A képen bekarikáztam Carricket, neki kellett volna Touréval visszajönnie, ehelyett megállt, és várta mi fog történni. 
 

 
 
Ilyen védekezéssel mit várunk? Alapvetõ, gyermeteg hiábakat követ el a csapat mind a pályán, mind az edzõ az öltözõben. Egyszerûen ilyen gyenge taktikával, ami egyébként jól mûködhetett volna, nem lehet kiküldeni egy ilyen rangadóra egy csapatot sem. Cleverley szerepe az amíg pályán volt, végig talány volt számomra. Jobb szélsõ? Mivan? Egyetlen egy feladatot adtam volna neki. Tom, menj oda Yaya mellé, fogd meg a kis kezét, és ne engedd el, pióca módjára tapadj rá. Egy ilyen kvalitású játékost nem lehet ennyire egyedül hagyni a pályán. A City, Touré vezérletével azt csinált a pályán amit akart, egy csapatnak se lenne szabad akkora luxust megengednie magának, hogy ilyen szellõsen, és átgondolatlanul védekezik ilyen képeségekkel rendelkezõ játékosok ellen.