December 18: most már elég az ökörködésből! Március 28: mondtuk, hogy elég az ökörködésből!

Tudom, hogy ha bármilyen Manchester United írást lát az ember, most Solskjaerről szeretne minél több elemzést, de főleg pátoszt olvasni. Szerencsére a honi sportszakma, ha nem magyar érdekeltségű eseményekről ír, akkor képes az objektív és racionális újságírásra; nem születnek már előre megírt tündérmesék. Nem kell izgulni, bőven ki fogok térni a hó végi kinevezésre is, de fontos emlékeznünk, hogy ez egy sűrű hónap volt, ahol savanyú szőlőt is kóstolhattunk a manna mellé.

A jó:

Március 6. - Paris Saint-Germain - Manchester United



Számomra érezhető volt, hogy valójában a United fog továbbmenni a párharcból; figyeljétek meg a jelenséget, amikor egy csapatot ennyire lesajnálnak és leírnak az odavágó után! Természetesen a fogadóirodák bankot robbantanak, majd egy szánalmas csöves szerepében tündökölnek, hogy ki kellett fizetni azt az 5%-át a játékosoknak, akik megtették a "lehetetlent".

Magáról a visszavágóról az a véleményem, hogy a PSG remekül tud veszíteni, ennél tehetségesebb lúzert nem látott még a Bajnokok Ligája mezőnye; két-három évente produkálnak egy drámai, ha épp nem történelmi kiesést (Chelsea, Barcelona {a franciák kedvence} és most MU). A problémám annyi, hogy az első fél óra után úgy állt az eredmény, hogy csak egy gól kell a továbbjutáshoz és nem láttam azt az elánt, hogy habzó szájjal, veszettséggel beoltva, véreres szemekkel hajtott volna a csapat azzal a célzattal, hogy márpedig be kell gyötörni azt a találatot. Sőt, inkább azt láthattuk, ahogy a franciák mindent eltalálnak csak, a gólvonal mögötti területet nem. A VAR jól működött, mi pedig továbbmenetelhetünk a Barcelona ellen. Az meg már csak mellékes, hogy egyébként akadémisták mutatkoztak be a nagyszínpadon ezen a történelmi estén .



A rossz:

Március 10. - Arsenal - Manchester United



Egy dolgot fontos leszögezni: utóbbi évek legjobb PL-idényét látjuk! Véres harc zajlik a trónért és az udvarért (BL-indulás), e szent pillanatban a 'pool-"spurs" meccs után írok és négy csapat vív egymással a harmadik, negyedik helyért nyílt háborút. Nyilván a vereség miatt csalódott voltam, de közhelyesen az ilyet hívják "három esélyes mérkőzésnek", úgy kaptuk a lapokat, hogy az örökítő vessző rosszabbik végén álltunk. Őszintén szólva akkor sem történt volna semmi, ha a "jobb adni, mint kapni" elvet valljuk. Sokan beszélnek 6-pontos meccsről, valójában ebben az idényben ilyen nincs; így is úgy is vékony a jég a három londoni és mi alattunk.



A csúf:

Március 16. - Wolverhampton - Manchester United



Ugye OGS úgy tudta volna megalapozni az egész manchesteri karrierjét, ha az FA-kupában dobbant valamit a csapattal. Így is kezdődött! Két presztízs ellenfélen keresztül (Arsenal, Chelsea) eljutottunk a Wolverhamptonhoz, ahonnan szépen csöndben, feledhető módon (vagy ordító fájdalomban, felejthetetlen vereséggel), angolosan távoztunk. Legalább van ok visszavágni április másodikán!

Ez a meccs igazából azért emlékezetes, mert ez volt Solskjaer első kínosabb veresége és egyben kiesése valamelyik kupából, így érzékenyebben érintheti az egyszeri szurkolót. Nos, aki hosszútávon gondolkodik a személyével kapcsolatban, az gondoljon arra, hogy sok ehhez hasonló vagy fájóbb blama várható a jövőben. Félreértés ne essen, ez velejárója a nagy edzők által irányított csapatoknak, ahol szép lassan hozzászoknak a szurkolók a győzelemhez és a kupákhoz. Ez amolyan fogyasztói hozzáállás.



A hónap csattanója:

Március 28. - Ole Gunnar Solskjaer a végleges menedzser



Nem szeretném túlhúzni, szerintem korai volt még véglegesíteni! Legyünk őszinték, így is úgy is kinevezik a szezon befejeztével, ha nem most lépik ezt meg! Ahhoz, hogy ne ez történjen, egy ténylegesen borzalmas szezonfinálét kellett volna produkálni kilátástalan mérkőzésekkel. A fiúknak és OGS-nek is szüksége lett volna a téttel bíró nyomásra, még nem lett volna itt az ideje a megnyugvásnak, előbb igenis legyen meg a BL-indulás!



Ha már a játékosokat említettem: sajnos olyan futballvilágban élünk, ahol ezeket a kis "hejcinőket" már úgy elkényeztetik, hogy lassan maguk döntik el a taktikát is. Ha ők nagyon szerették volna OGS-t, mint edzőt, akkor még hagyni kellett volna őket a bizonytalanságban, hogy harcoljanak a mesterért (mert, ha a BL-hely nincs meg, akkor is tovább lehet igazolni, nincs gáz). Solskjaernek pedig elsődleges feladata már a saját csapatát felépíteni, bátran lecsapolni a rossz vért (nálam "Pogbuci" is az, de hátha az Öreg mintájára apafigura tud lenni egy hipersztár szemében) és végre hozzányúlni ahhoz az akadémiához, amely néhány csapattársát azért kitermelte "annó '92-ben".



Összefoglalva:



Volt itt dráma, öröm, szomorúság. Egy biztos, az idei szezon MU-ja két rétegnek szolgáltat témát: a médiának és a saját szurkolóinak. Mourinho alatt a United már ilyen "celeb-csapattá" süllyedt, amely az egykori tündöklés árnyékában mindig reflektorfényben van, de már csak paródia szintjén. Ezután meg megcsillant a remény abból a dicső múltból és a paródiából akár a vicc csattanójává varázsolhatja a csapatot. Most jön az utolsó nagy szakasz, a menetelés, akkor most már üssön az a poén!!!



 



 



írta:

Oberfrank Gergő