A ManUtdFanatics.hu exkluzív interjút készített a Manchester Unitednél nemrég egy hetes próbajátékon szereplõ fiatal kapussal, Hutvágner Gergellyel!

Az elõzõ héten nagy figyelmet kapott a hazai futballközegben, hogy a Vasas Kubala Akadémia 16 éves kapusa, Hutvágner Gergely meghívást kapott a Manchester Unitedhez próbajátékra. A Rangado.hu már készített egy általános jellegû interjút a fiatal tehetséggel, mi azonban most inkább a Vörös Ördögökkel kapcsolatos kulisszatitkokról kérdeztük elsõsorban.

ManUtdFanatics.hu: Mikor és hogyan értesültél arról, hogy a Manchester United érdeklõdését felkeltetted?

Hutvágner Gergely: Az egész elõzménye az volt, hogy részt vettem Illyés Dániel (az Egri Kapus Akadémia, Fiatal Labdarúgó Kapusokért Alapítvány  vezetõje ) kapustáborában, ahol a legjobbnak járó fõdíj egy hét angliai edzõtábor lehetõsége volt. Az edzõtábort Billy Stewart, a Lancashire International Football Academy irányítója szervezte tavaly decemberben, aki nem mellesleg a League Twoban [angol negyedosztály – a szerk.] szereplõ Accrington Stanley felnõtt csapatának kapusedzõje is egyben, korábban a Liverpoolnál töltött be hasonló szerepkört. Az egy hét során, amikor az Accringtonnak edzése volt, mi is csatlakozhattunk az edzésekhez, ahol jelen volt a Stanley utánpótláscsapatának kapusedzõje, Kevin Wolfe is. Egy lengyel társammal egyetemben vele is volt lehetõségem együtt dolgozni az egy hét során, de nem is sejtettem, hogy õ a Manchester United akadémiai csapatának kapusedzõje is egyben. Mindez csak az egy hetes edzõtábor végén derült ki, amikor Billy közölte, hogy beszélt Wolfe-vel, akinek megtetszett a mozgásom, látja, hogy megvannak az alapjaim és a magasságom, ezért beajánlott a Manchester Unitednek, akik éppen kapust kerestek. Ezt követõen pedig meghívtak egy hetes próbajátékra a klubhoz.

ManUtdFanatics.hu: Mikor és kivel indultál neki a „nagy kalandnak?”

Hutvágner Gergely: Egyedül utaztam, de egy héttel korábban, mint ahogy a Manchester Unitednél a próbajáték kezdõdött volna. Billy Stewart, aki egy nagyon egyenes ember, és azt is megmondja, ha valaki nagyon jó, és azt is, ha valami nincs rendben, a nála töltött egy hét végén felajánlotta, hogy felkészít arra, mi várhat rám a manchesteri próbajáték során, ugyanis ha egybõl a mély vízbe kerülnék, nem biztos, hogy megtudnám állni a helyemet.

ManUtdFanatics.hu: Korábban adott nyilatkozataidból tudni lehet, hogy nem a Manchester United a kedvenc csapatod, de mégis, mikor realizáltad magadban ténylegesen, hogy a világ egyik legnagyobb klubja hív próbajátékra?

Hutvágner Gergely: Amikor Illyés Dániellel közölték, úgy tûnik, hogy mehetek a Manchester Unitedhez, majd megkaptam tõle errõl az üzenetet, azonnal felhívtam a szüleimet és az összes barátomat, nagyon jó érzés volt. Annyira felpörögtem a hírtõl, hogy aznap este nem is tudtam rendesen aludni. Mindez a hazaérkezésem elõtti utolsó napon történt, és utána még jó egy hétig euforikus hangulatban voltam, mindenkinek meséltem itthon az élményeimrõl, hogy mi történt, és hogy milyen lehetõség kapujában állok. Ezt követõen ülepedtek le bennem a történtek és nem csak fejben kezdtem el készülni, hanem onnantól kezdve, ha nem kapusedzésen voltam, akkor jártam futni, vagy külön edzõ foglalkozott velem, aki lábra edzett, az egész téli szünet során.

ManUtdFanatics.hu: A próbajáték lehetõségének felmerülését követõen mi volt a következõ lépés?

Hutvágner Gergely: Egybõl értesítettem a Vasasnál a kapusedzõmet, akivel nagyon jó viszonyt ápolok, és õ elmondta, hogy a Manchester Unitednek hivatalos kikérõt kell küldenie a klubnak. Mindez nem ment éppenséggel gyorsan, volt kalamajka a repülõjegy körül is, sok szervezõmunka volt benne. A Vasasnál sok sikert kívántak, korrekt módon álltak hozzá ehhez a dologhoz.

ManUtdFanatics.hu: Pontosan mettõl-meddig voltál kint Angliában, és mikor kezdõdött a próbajáték?

Hutvágner Gergely: Január 3-án indultam, január 17-én jöttem vissza Magyarországra. A próbajáték a Manchester Unitednél január 11-én kezdõdött. Amikor kiértem, Billy Stewart várt rám, és elvitt a szállásra, majd együtt végigdolgoztuk az elsõ hetet.

ManUtdFanatics.hu: A próbajáték kezdetén ki fogadott a klubtól?

Hutvágner Gergely: Mindennap Billy vitt, és jött értem Carringtonba, ahol a klub edzõközpontja, az AON Training Complex található. Mikor az elsõ napon kiszálltam a kocsiból, pont begördült az U18-as csapat játékosait szállító busz. Bemutatkoztam nekik, õk már tudták, hogy jönni fog hozzájuk egy új kapus.

ManUtdFanatics.hu: Hogyan zajlott az elsõ napod, milyenek voltak az elsõ benyomásaid a klubról?

Hutvágner Gergely: Az elsõ programpontunk a reggeli volt, ahol a társaim megmutatták, hogy ki-kicsoda, a kapusedzõk, és a csapat edzõje odajöttek hozzám bemutatkozni, beszélgetni, elmondták, hogy mi a napirend, mire számíthatok. A konyhásoktól a takarítókon át az edzõkig már mindenki tudta, hogy én vagyok az új kapus. Reggeli után az U18-as csapat másik kapusa [a belga Ilias Moutha-Sebtaoui – a szerk.] bekísért az öltözõbe, és megmutatta hol a helyem, a szekrényem, ahol már ki volt készítve minden felszerelésem. Ezután pedig következett a munka. Azt már távolról láttam, hogy mekkora edzõközpontba érkezek, a világ egyik legnagyobb csapatához, és az, hogy itt lehetek próbajátékon, hihetetlen érzés volt. Amikor beléptem, nagyon megvoltam illetõdve, talán remegtem is, elgondolkodtam azon is, hogy egyáltalán mit keresek itt.

ManUtdFanatics.hu: Kikkel edzhettél együtt, milyen viszonyba kerültél velük, milyenek voltak az edzések? Hogyan sikerült megfelelned a kinti követelményeknek?

Hutvágner Gergely: Az U18-as csapat edzéseit látogathattam, ahol a társak, ahogy megtudták, hogy tudok angolul, elkezdtek velem beszélni, és szinte azonnal befogadtak. A hétfõi, és a keddi (elsõ és második napi – a szerk.) teljesítményem alapján egész héten úgy bántak velem, mintha már régóta velük együtt játszanék, együtt viccelõdtünk, az öltözõben lábtengóztunk, hívtak uszodába, kapcsolatot építettek. Nagyon jól éreztem magam, mindenkivel összebarátkoztam, külön köszönésünk volt, sokat nevettünk. Az öltözõi hangulat csodálatos volt, rengeteg barátot szereztem. Naponta szigorúan egy edzés volt, 2-3 órás idõtartamú. Az elsõ napon átöltözés után mindenki elment a konditerembe, ahol 30-35 perc nagyon intenzív és fárasztó erõsítõedzés volt. Ez az U18-as szint számomra megerõltetõ volt, nagyon elfáradtam, de végig bírtam csinálni. Ezt követõen mindenki újra átöltözött a kinti gyakorlásokhoz, ahol mûfüves, palánkkal körbevett pályán 11 játékos a 11 ellen „kisjátékozott”, 20-20 perces félidõkben. Itt a játék hihetetlenül gyors és pörgõs volt. Ezután visszatértünk az öltözõbe, mindenki magához vett némi izotóniás italt, fehérje szeletet, és a mezõnyjátékosok számára véget is ért az edzés. Mi viszont még folytattuk kapusedzéssel, így éles cipõben kimentünk a fûre, és még 50 percet melegítettünk. A többi napon a reggeli és átöltözés után egy fedett csarnoka mentünk, ahol 20-30 perces szabadfoglalkozás volt, mindenki gyakorolt, majd utána kimentünk a fûre, és „cicáztunk” 4-a-2 ellen. Ezt itthon inkább szórakozásból csináljuk, ott viszont mindenki nagyon komolyan vette, szinte egy erõnléti edzéssel ért fel. Itt is kiütközött, hogy a kinti közeg számára a legfontosabb a játékos mentalitása volt. Nem számított, hogy valaki hibázott, azt figyelték, hogy erre miként reagálunk, küzdünk-e, csináljuk-e tovább a feladatunkat. A kinti edzésmódszerek ismerõsek voltak, Magyarországon is csináltam a feladatokat, viszont a kinti játékosok izmosabbak, atletikusabbak, gyorsabbak, fejben is összeszedettek voltak. Itt érezhetõ volt a különbség szerintem a magyar és az angol U18-as szint között. Egy napot volt lehetõségem az U16-os csapattal is együtt edzeni, illetve egy meccset is játszani, ott még ez nem igazán volt megfigyelhetõ.

ManUtdFanatics.hu: Milyen volt a kapcsolatod az edzõkkel, miként vélekedtek a teljesítményedrõl?

Hutvágner Gergely: Az edzések során minden játékos kapott visszajelzéseket az edzõktõl, amelyek egytõl-egyig nagyon hasznosak voltak. Kétszer is volt olyan, hogy az edzéseket felügyelõ két edzõ is odajött hozzám a gyakorlások végén, és elmondták, hogy jól védtem, tetszett, amit láttak tõlem. Folyamatosan kommunikáltak velem, hogy jó az, amit csinálok, de szerintem azt is megmondták volna, ha valamit nem, és nem telt el úgy nap, hogy ne beszéltek volna velem. A játékostársaim is hasonlóképpen bíztattak, az edzés közben például felkiáltottak, hogy mekkora védés volt, vagy szép volt. Úgy érzem, jól ment, a vártnál is jobban a munka.

ManUtdFanatics.hu: Nyilván sokakat foglalkoztató kérdés, hogy kikkel találkoztál a felnõtt csapat sztárjai közül. Õk hogyan viszonyultak a fiatalabb játékosokhoz, netán egy teljesen új sráchoz, mit Te?

Hutvágner Gergely: Nagyon érdekes volt. Az edzés után volt egy helyiség, ahol le lehetett ülni, és Depay, illetve Sergio Romero úgy jött oda beszélgetni az U18-asokkal, mintha a legjobb barátok lennének. Egyáltalán nem éreztették, hogy õk a felnõtt csapat sztárjai. Lepacsiztak mindenkivel, megkérdezték, ki hogy van, milyen volt az edzés. A medencénél is gyakran összefutottunk velük, az egyik alkalommal például Michael Carrick amíg úszott, végig az U18-as kapustársammal beszélgetett, folyamatosan viccelõdtek. Volt egy olyan eset is, hogy éppen ültem az edzõközpont portáján, ahol mellettem ült Ashley Young. Kértem tõle aláírást, majd ettõl felbátorodva, amikor megláttam, hogy érkezik Louis van Gaal, hozzá is odamentem. Megkérdeztem tõle, hogy kaphatok-e aláírást, elkérte a lapot és aláírta, majd megkérdezte, hogy ki vagyok. Mielõtt válaszoltam volna, a recepciós közbevágott, és elmondta, hogy hívnak, hány éves vagyok, és hogy kapusként próbajátékon vagyok a klubnál. Összességében azt szûrtem le, hogy hiába gondoljuk azt, a tv-ben látva õket, hogy mekkora sztárok, õk is csak emberek, és ugyanolyan közvetlenek, mint bárki más volt a klubnál.

ManUtdFanatics.hu: Volt valamilyen érdekes, vagy vicces történet ebben a pár napban?

Hutvágner Gergely: Egyik nap eltévedtem az edzõközpontban, így odamentem Depayhoz, mert õ volt a legközelebb, hogy nem tudja-e, merre találom onnan az U18-asok öltözõjét. Õ meg eljött velem egy folyosó végéig, majd útbaigazított, hogy merre kell mennem.

ManUtdFanatics.hu: Az utóbbi idõben sokat lehetett arról hallani, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben Louis van Gaalnál már nem együtt étkeznek a különbözõ korosztályok csapatai a felnõtt csapattal. Ez valóban így van?

Hutvágner Gergely: Nem volt meghatározott étkezés a különbözõ csapatok számára. Edzés után volt, aki elment még fürdeni, úszni, de volt, aki rögtön ebédelni ment, nem kellett megvárnunk egymást. Ebbõl kifolyólag például elsõ nap Rooney és Giggs tõlem két asztalra evett és beszélgetett, el sem akartam hinni, hogy velük egy légtérben lehetek. Olyan nem volt, hogy az egész felnõtt csapat együtt evett, meg külön az egész U18-as csapat együtt evett. Vegyültünk, az alapján, hogy kinek mikor volt ideje odamenni.

ManUtdFanatics.hu: Volt arra lehetõségetek, hogy a felnõtt csapat edzésébe betekintést nyerjetek? Volt esetleg olyan ismert edzõ, aki a ti gyakorlásotokat megnézte?

Hutvágner Gergely: Rengeteg pálya van az edzõközpontban, és egymástól nagyon messze edzettünk, így nem volt rá lehetõségünk, olyan nagy távolságok vannak. Mindig ugyanazon a 2-3 pályán edzettünk, csak az épületben találkoztunk velük. Azt gondolom, hogy ez nem arra irányult, hogy esetleg ne zavarjuk õket, valószínûleg más okai lehetnek. Az edzéseinken ismerõs arcot nem véltem felfedezni, de minden edzésünket rögzítették a lámpákban lévõ kamerákkal, így például mi is visszatudtuk nézni a saját meccsünket egyik délután.

ManUtdFanatics.hu: A klubnál töltött egy heted során két bajnoki mérkõzést is játszott a csapat idegenben, ezek közül az egyik az õsi rivális Liverpool elleni rangadó volt. Lehetett érzékelni a csapat háza táján, hogy éppen egy közeli mérkõzésre készülnek? Felfokozódott a hangulat a Liverpool elleni meccs elõtt a játékosok, a stáb, vagy a klub alkalmazottjai körében, netán a stadionnál?

Hutvágner Gergely: Kedden a Newcastle, vasárnap pedig a Liverpool ellen játszottak. A csapaton egyáltalán nem lehetett érezni, hogy idegesek lettek volna az adott mérkõzések elõtt. A saját öltözõnkben ez nem volt beszédtéma, és máshol se éreztem. A felnõtt csapat játékosaival csak a hét elején, és a közepén találkoztam, az adott mérkõzést megelõzõ idõben nem. A stadionhoz sajnos nem volt lehetõségem kijutni, az egész napomat az oda-vissza utazás, illetve az edzésmunka tette ki.

A ManUtdFanatics.hu hatalmas köszönettel tartozik Hutvágner Gergelynek az interjúért, és szurkolunk egy esetleges Manchester Unitedes pályafutáshoz!

ManUtdFanatics.hu

Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!

Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!