A szezon alatt minden hétfõn új blogbejegyzéssel jelentkezik Mata, melyben a héten történtekrõl ír. Szezonzáró posztjában az Európa-liga siker elemzése mellett vissza- és elõre is tekint a spanyol középpályás.

Üdv mindenkinek,

Ez a szezon utolsó posztja, itt az ideje egy kis pihenõnek és a várakozásnak, hogy kezdõdjön az új szezon. Én már megkezdtem a szabadságomat és elégedett vagyok; köszönhetõen annak, hogy a szezon végén trófeát tudtunk nyerni, különösen úgy, hogy mindezt az Európa-ligában tudtuk megtenni, amely sorozatot egyébként nagyon kedvelem.

Nagyszerû volt veletek osztozni Stockholmban egy nagyszerû mérkõzés élményében, illetve abban az örömben, hogy egy újabb trófea került a klub gyûjteményébe. Az odáig vezetõ út se nem volt rövid, se nem volt könnyû, de végül elértük a célunkat, úgyhogy a következõ szezonban a Bajnokok Ligájában szerepelhetünk, abban a sorozatban, amelybe a klub tartozik és ahol megérdemelten játszik majd. Kemény ellenfélnek bizonyult az Ajax (amely nagy bátran és nagy önbizalommal nyúlt a fiatal játékosokhoz, akik közül rengetegen ott voltak a csapatban, úgyhogy ezért minden elismerésem az övék), azonban szerintem megérdemelten gyõztünk, mert a döntõ elsõ percétõl kezdve egyértelmû volt, hogy mit akarunk és úgy teljesítettünk, ahogy az egy nagyon tapasztalt és egyben jól felkészített csapattól elvárható. Természetesen a hangulat nagyon különleges volt a két nappal korábbi, Manchestert ért borzalmas terrortámadás miatt, de ez a körülmény ahelyett, hogy gyengített volna minket, még több biztatást és erõt adott számunkra ahhoz, hogy megnyerjük a döntõt a városért és legalább néhány órára némi örömet biztosítsunk az ott lakók lelkében. Soha nem fogom elfelejteni azokat a reakciókat, amiket városszerte egész nap láttam (egység, szolidaritás, tisztelet és még nagyon sok érték, amely Manchestert olyan különleges hellyé teszi), és az, hogy a futball képes az embereket összehozni, segíteni és hozzájárulni az életükhöz, a rivalizálásokon és az ellentéteken túllépve. 

Amikor visszatekintek erre a szezonra, akkor számos közösen átélt sikeres pillanat jut eszembe. Rögtön a felkészülési szezon után megnyertük a Community Shieldet, egy számomra különleges mérkõzésen magasba emelhettük a Ligakupa trófeáját Londonban és természetesen ott van a svédországi finálé is. Azonba tisztában vagyunk azzal a kiegyensúlyozatlansággal is, amelyet a Premier League-ben mutattunk, és amely megakadályozott minket abban, hogy harcban lehessünk a bajnoki címért, pedig a Manchester Unitednek ezt kellene tennie. Személy szerint én ismételten több, mint 40 mérkõzésen léptem pályára. Az igaz, hogy másfél hónapig sérült voltam, amely korábban még soha nem fordult elõ velem karrierem során, de a végén kiélvezhettem a szezon utolsó pillanatait és boldogan fejezhettem be erre az idényre a dolgomat. Természetesen ennél is többet szeretnék, de boldog és büszke vagyok arra, amit elértünk. Remélem ti bennetek is hasonló érzések uralkodnak és ti is ugyanolyan izgatottak vagytok és várjátok már a következõ szezont, mint mi. 

Szeretnék gratulálni a Barcelona Spanyol kupa gyõzelméhez. Ez volt a Vicente Calderonban rendezett utolsó meccs, amely egy olyan történelmi stadion, amihez számos pozitív emlék köt. Például megnyerhettem a Spanyol kupát a Valenciaval, a döntõben pedig én is gólt szereztem. Az Alaves méltó ellenfél volt szombaton: több, mint boldogok lehetnek a szezonjuk alakulásával.

Gratulálni szeretnék az Arsenalnak is FA-kupa gyõzelmük okán, így az utolsó angliai cím sorsa is eldõlt a szezonban, amikor egy nagy iramú találkozón végül letudták gyõzni a városi rivális Chelsea-t a döntõben. Ez egy csodálatos sorozat, amelyet tavaly volt szerencsénk megnyerni és remélem, hogy egy éven belül újra az utolsó mérkõzésig harcban leszünk majd. És ugyanez igaz minden olyan sorozatra, amelyben elindulunk a következõ idényben, kezdve a skopjei UEFA Szuperkupával, ahol a szombati Bajnokok Ligája döntõ gyõztesével csapunk majd össze: a Real Madriddal vagy a Juventusszal.

Nagy reményekkel várjuk a következõ szezont, de most itt az idõ egy kis szusszanásra, a futballból való kikapcsolódásra és a pihenésre a felkészülési idõszak elsõ edzéséig. A közösségi médiában továbbra is tartani fogom veletek a kapcsolatot, így olvasom majd a kommentjeiteket és értesülök a gondolataitokról. Mellettem voltatok jóban-rosszban, ezért pedig külön köszönetet szeretnék nektek mondani.

Ti vagytok azok, akikért napról-napra erõfeszítést teszünk és a katalizátorai vagytok a fejlõdésünknek illetve akikkel együtt ünneplünk sikerek esetén. Ezért is élveztem annyira a stockholmi gyõzelmet: mert azt nektek tudtuk ajánlani egy mindenki számára nehéz pillanatban.

Legyen szép nyaratok. Élvezzétek! Ölelés,

Juan

UI: Ezen a héten olyan dolog történt, amelyet nem könnyû megélni, ha valaki aktívan követi a futballt, esetemben pedig ez áll fenn: egy nagyszerû futballista, Francesco Totti visszavonulására gondolok. Az ember azt hihetné, egy olyan játékos, mint õ, soha nem hagy fel a futballal, ami bizonyos szempontból igaz is, mert biztos vagyok benne, hogy Totti miután szögre akasztja stoplisait is ugyanúgy kezeli majd a labdát, ad gólpasszt, lõ gólt és ünnepli majd meg azokat, ahogy csak a kiválasztottak képesek. Gyerekként sokat néztem és csodáltam Francescot, majd évekkel késõbb volt szerencsém játszani is ellene néhány alkalommal. Mindig lenyûgözött engem. Köszönöm Totti. Nagybetûs LEGENDA.

juanmata8.com

Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!

Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!