Mint tudjuk, egy klub mûködése három fõ pilléren nyugszik. Meccsnapi, média és kereskedelmi bevételek. Ebben a posztban az utóbbiról írnék, mert a kereskedelmi bevételek terén adott a legnagyobb mozgástér.

A Manchester United nem csak futball klubként tartozik az elitbe, hanem mint világmárka is. Ennek oka a hihetetlen népszerûség, ezáltal a globális piacon egyre több cég szeretne kölcsönösen jövedelmezõ szponzori szerzõdést kötni a világ legértékesebb klubjával. Ahogy a Sharp marketing menedzsere Martin Arnold megállapította: „Ha ma azt mondjuk Sharp, az emberek jó részének a Manchester United jut az eszébe és viszont. Amióta nem a mi márkánk szerepel a klub mezén, jelentõs visszaesést tapasztaltunk az Egyesült Királyságban ismertség és népszerûség terén.” A cég 1982-tõl 2000-ig volt a United mezszponzora, az utód a Vodafone lett, amelyet pedig az AIG váltott 2006-ban. Az amerikai pénzügyi cég 4 éves szerzõdése 56,5 millió font értékû volt. Valamint a MU Finance és az AIG további 32,4 millió font értékû megállapodást is kötött pénzügyi szolgáltatásokról 7,5 év futamidõvel. Ha csak a mezszponzori szerzõdést nézzük évi 14,1 milliót jelentett. Abban az idõben ez a 3. helyet jelentette a Real Madrid (évi 16,5 millió font) és a Juventus (évi 14,9 millió font) mögött. Ha a kombinált összeggel számolunk, akkor világrekordot jelentett a klubnak az AIG szerzõdés. Pláne, miután a Calciopoli miatt a Tamoil cég felbontotta a zebrákkal kötött megállapodást. A 2008-ban kitört gazdasági válság után állami mentõcsomaggal megmentett AIG bejelentette, nem újítják meg a 2010-ben lejáró mezszponzori szerzõdést. Hiszen az amerikai adófizetõk joggal kérdezhették az õ pénzükbõl megmentett cég miért támogasson egy angol focicsapatot. Értelemszerûen a MU Finance-szel közös együttmûködést is megszakították.
 
Azonban a klubnak nem kellett aggódnia, mert egy másik biztosító társaság, az Aon lépett a bajba került AIG helyébe. 2009 júniusában aláírták a 2010 nyarán induló 4 éves, 80 millió font értékû mezszponzori szerzõdést. A MU Finance szerzõdés részletei nem ismertek, de hasonló lehet az is, mint az AIG féle volt. Ezért nézzük csak a mezszponzori szerzõdést: évi 20 milliót jelent, de a klub 35,9 milliót tavaly elõre kért. Így a hátra lévõ 4 során az Aontól évi 11 millió fog érkezni. A szerzõdés nem tekinthetõ világrekordnak, ez a cím jelenleg a Bayern Münchené. A bajorok most érvényes Deutsche Telekom szerzõdése kb. évi 25 millió eurót hoz a konyhára. Mai árfolyamon ez 21 250 000 font. Fontos megjegyezni, gazdaság válság idején siker volt a 80 milliós Aon szerzõdés. Ugyanakkor tagadhatatlan, korábban hazai mezõnyben egyeduralkodó volt a United, 2009 nyarának végén azonban a Liverpool is 4 éves, 80 millió fontos szerzõdést jelentett be a Standard Chartered bankkal. Tehát holtversenyben második a United és a Liverpool a Bayern München mögött. Ugyanakkor az összehasonlítás nem teljesen tiszta a font-euró árfolyam miatt valamint a bajorok és Telekom között egyéb kapcsolatok is vannak. Akárcsak az Arsenal és az Emirates Airlines esetében is kombinált szerzõdés él. 8 évre szól a mezszponzori szerzõdés és 15 évre a stadion névjoga, összesen 100 millió font értékben. A Chelsea – Samsung megállapodás kb. 12,5 milliót jelent a kékeknek évente. Ami a Real Madridot illeti, a Bwin kb. 20 millió eurót fizet nekik évente, mai árfolyamon ez 17 millió font. A valós összeg inkább 18 millió font, mert Perez rögtön a megválasztása és a sztárok leigazolása után újratárgyalta a klub fontosabb szerzõdéseit.
 
Általánosságban kijelenthetõ, a United kereskedelmi bevételének 50 %-át a Nike és a mezszponzor jelenti. A jelenleg érvényes Nike szerzõdés 303 millió font értékû, 13 év a futamidõ, 2015-ben fog lejárni. Évi összeget ki lehetne számolni, de nem érdemes, mert különbözõ ütemben és mértékben kapja a klub a pénzt. A Nike és Aon mellett sokkal érdekesebb, mibõl áll össze a kereskedelmi bevétel másik 50 %-a. Ha valaki ellátogat a manutd.com Club\Sponsors menüpontjára, két oldalon láthatja a hivatalos partnereket. A következõ lista a Nike – Aon pároson kívüli támogatókat mutatja:
 
Cég neve, becsült évi összeg, lejárat ideje (adott év júniusa)
 

Turkish Airlines – 2,6 m£ – 2013
Betfair – 1,5 m£ – 2012
Hublot - 1,5 m£ – 2012
Kumho Tires - 1,5 m£ – 2011
Audi – 1,5 m£ – hosszútávú, folyamatosan megújuló együttmûködés
Singha Beer - 1,5 m£ – 2013
Thomas Cook - 1,5 m£ - 2014
Hi Seoul - 1,3 m£ – 2011
Concha y Toro - 1,25 m£ – 2013
Globacom – 3 m£ – 2015
Aigo – 3 m£ - 2014 (jelenleg függõben, valószínûleg felmondva)
Bharti Airtel - 2 m£ – 2014
Saudi Telecom – 2 m£ – 2013
Telekom Malaysia - 1,5 m£ – 2015
MTN – 1,5 m£ – 2013
Epson – 1,5 m£ – 2014
Tri Indonesia – 1 m£ – 2012
Viva Bahrain – 1,5 m£
PCCW – 1,5 m£ – 2013
Arctic Ice – 0,75 m£
Smirnoff – 0,75 m£
Viagogo – nem ismert, hosszútávú jegyeladó partner
Key 103 – nem ismert, hosszútávú partner, manchesteri rádióállomás
DHL – nem ismert, ez a legújabb, a poszt írásakor hivatalosan nincs is még bejelentve

Ezenkívül ott van még az Aon – MU Finance szerzõdés, mely kb. évi 5 milliót ér. (AIG ennyi volt, feltételezve az Aon is van ennyi. Ide sorolható még a múzeum és nem meccsnapi vendéglátás bevétele is. Számít még a PL-tõl kapott névszponzor díj Unitedre esõ része is, a Barclays jelenleg futó szerzõdése a ligával 2013-ban jár le, az összege 82,5 millió font. (elõzõ 65,8 volt) A klubok ebbõl egyenlõ arányban részesülnek, attól függõen, hogy a szerzõdés 3 szezonja alatt hány klub szerepel a PL-ben. Ha mindig ugyanaz a 20 csapat lenne: (82,5/3) / 20 = 1,375 millió lenne évente, de értelemszerûen ennél kevesebb. Az FA kupa szponzorától, az EON-tól nem kapnak pénzt a klubok. A Ligakupa szponzorától, a Carlingtól sem kapnak pénzt a klubok. A BL szponzorai (Heineken, Sony, UniCredit, Ford, Mastercard) a TV jogokkal kombinált formában fizetnek az UEFA market pool keretében, így ezek a pénzek a kluboknál a média bevételeknél jelentkeznek, nem a kereskedelminél.
 
A listán látszik, tekintélyesnek mondható a szponzorok száma, sok kicsi sokra megy elven jelentõs pénzt jelentenek a klubnak. A világ minden részérõl vannak cégek, de kitûnik az ázsiai szerzõdések aránya (kínai, maláj, indiai stb.). Ezek többnyire telekom cégek, Unitedes tartalmakkal népszerûsíthetik magukat a saját hazai piacukon. Minden bizonnyal több is lesz a következõ évek során, mert a klub fontosnak tartja az ázsiai piacot, tervben van már egy indiai túra is. Igaz, ott a krikett az elsõszámú sport, de egyre népszerûbb a foci is, azon belül volt brit gyarmati státusza miatt az indiaiak a Premier Leauge-ért érdeklõdnek legjobban. Nem is lehet figyelmen kívül hagyni a világ második legnépesebb országát.
A klub tesz is a globális népszerûségért: nyári túrák, rendezvények, jótékonykodás az alapítvány és a UNICEF útján, a manutd.com angol mellett olvasható már arab, kínai, japán, koreai és spanyol nyelven is. Fontos megjegyezni, hogy a partnerek egy része nyilvánvalóan csak az elõzõ cseréje. Pl. Air Asia helyett már a Turkish Airlines szállítja a csapatot. Viszont az új megállapodások általában a régiekhez hasonló vagy jobb feltételekkel rendelkeznek.

 
A hatékonyság érdekében Joel Glazer jobbkeze, Edward Woodward 2007-ben létrehozott Londonban egy 45-50 fõs csapatot, õk intézik a szponzori megállapodásokat. Csak 2010-ben legalább 5-6 teljesen új partnert szereztek. A legutóbbi hivatalos bejelentést az Epsonnal, a Blackburn Rovers elleni 7:1-es meccs elõtt tette meg David Gill és Richard Arnold kereskedelmi igazgató. Szintén friss az Arctic Ice energiaital gyártóval kötött megállapodás és a következõ bejelentés várhatóan a DHL lesz, melynek reklámjai már szerepelnek a pálya körül lévõ LED hirdetõsávokon. A kereskedelmi bevételek alakulása:



 
2005* megjegyzés: A csökkenés annak tudható be, hogy akkor tértek át a július helyett június végi üzleti év szerinti könyvelésre, valamint pár szerzõdés ütemezése változott és átcsúszott a következõ évre.
 
A grafikonon jól látszik, hogy a növekedés mértéke 2007-tõl jelentõsen javult, 2010-ben már meghaladta a 80 millió fontot, 2011-ben szinte biztosan eléri a 90 milliót. Ha belekalkuláljuk, hogy a Nike szerzõdés õsszel lépett új fázisba…
A United Angliában simán elsõ, viszonyításképp a 81 millió mellé tegyük a negyedik Arsenal 44 millióját. A második és harmadik a Liverpool és a Chelsea. Mi a helyzet, ha nem csak Angliát nézzük? A következõ táblázat a 08/09 szezon alapján rangsorolja a klubokat kereskedelmi bevétel tekintetében. (a 09/10 szezonon alapuló összesítés még nem készült el) Összegek millió euróban, a United eredménye mint az elõzõ diagram mutatta, 2009-ben fontban 70 millió volt:

 

 
A United nincs a Top 3-ban, mint látszik a Bayern toronymagasan vezet. Mi ennek az oka? Elképesztõen sikeres a kereskedelmi csapatuk, olyan világcégek találhatók a prémium partnereik között mint: Coca-Cola, Burger King, Lego, Samsung. De még fontosabb, hogy nagy német cégek mint Deutsche Telekom, Audi, Lufthansa, EON, Allianz kiemelkedõ mértékben támogatják az ország legnagyobb klubját, pl. az Audi tavaly 90 millió eurós egyezséget kötött a csapattal. Angol vállalatok és a United esetében ez nincs így. Az utolsó nagy angol cég, mely jelentõsen támogatta a csapatot, a Vodafone volt. Az Audi szerzõdésre utalva pedig a német és angol autógyártást ugye értelmetlen összehasonlítani. Továbbá Bajorország a leggazdagabb német tartomány, gazdasági ereje kiemelkedõ, a csapat rendkívül népszerû és az emberek vásárlóereje magas. A Real Madrid és a Barcelona esetében szintén azt kell kiemelni, hogy a saját régiójuk kiemelkedõ csapatai. Nyilván vannak Atletico/Espanyol/1860 München szurkolók is szép számmal, de pl. Katalóniában a Barcelona gyakorlatilag egy intézmény, állam az államban.
A Unitednek a saját Bajorország, Katalónia méretû területén nincs ilyen hangsúlyos szerepe, hiszen az embereknek (és cégeknek) megvan a saját helyi csapatuk mint Liverpool, Man City, Leeds, Bolton, Wigan, tágabb területre vetítve északon Middlesbrough, Newcastle és Sunderland.

A Manchester Unitednek tehát a globális piacon kell összehozni a kereskedelmi bevételeket, ez viszont lassabban zajlik. A jó hír, hogy a lehetõségek szinte korlátlanok, a növekedés folyamatos. Nyilván egyszer be fog állni egy szintre, de egyelõre a trend a növekedés. A következõ években érdekes lesz majd az új Nike szerzõdés értéke, ki tudja hogyan alakul az Internet és a TV jövõje.