2012. július 3-án a Glazer család az Amerikai Értékpapír és Tõzsdefelügyelet (SEC) felé benyújtotta a Manchester United regisztrációs kérelmét, hogy részvénykibocsátást (IPO) végezhessenek a new yorki tõzsdén.

Elõzmények: 2011 nyarán érkeztek az elsõ hírek az IPO tervekrõl. A cél a klub 2005-ös felvásárlásából eredõ adósság (és ennek kamatterheinek) csökkentése, végleges megoldása. Glazerék ezért megbízást adtak különbözõ bankoknak a Credit Suisse és a JP Morgan vezetésével. Elõször Hongkongról szóltak a pletykák, végül a klub a szingapúri tõzsdére nyújtott be listázási kérelmet, ahol kedvezõbb elõírások vannak. A szingapúri megjelenést az õsz és tél folyamán folyamatosan halasztották a tõzsdei helyzet változékonysága, ingadozása és a világgazdaság általános állapota miatt. Pl. az eurózóna jövõje, tanulság más IPO-k alapján, lásd F1 IPO halasztása, Facebook IPO sem hozta a várakozásokat stb. 2012 tavaszán a mértékadó Bloomberg forrásai alapján kiderült, Glazerék inkább az USA felé tekintenek. Valamint, hogy a Morgan Stanley helyét az ügyletben a szintén new yorki székhelyû Jefferies befektetési bank veszi át. A Financial Times szerint a Morgan Stanley kiválásának oka, hogy a bank és Glazerék becslése a klub értékére vonatkozóan eltért. A Jefferies és Glazerék megítélése a klubot illetõen közelebb álltak egymáshoz, így ez a bank vette át a Morgan Stanley helyét. Lehetséges ok lehet még a Morgan Stanley szerepe a várakozásokhoz képest gyenge Facebook IPO-ban.
 
Miért most?

Ami igaz volt a világgazdaságra egy éve, az igaz most is. Sõt. Említhetném a legújabb Barclays botrányt is. De örökké nem lehet halasztani. A kötvénytartozást (és annak kamatait) valamennyire kezelte a klub a készpénz tartalékból visszavásárolt kötvényekkel, ahogy errõl korábban már volt szó. Az igazi megoldást az IPO jelenti.

Mekkora összegrõl van szó? Mekkora lesz az IPO?

A SEC honlapján megtalálható közel 300 oldalas elõzetes prospektus nem ír konkrét összeget. A médiában helytelenül kering egy 100 millió dolláros összeg, ez nem az IPO végleges értéke. Ez csak arra van, hogy felmérjék a keresletet illetve ebbõl tudni fogják mekkora lesz a tõzsdei megjelenés regisztrációs költsége. Egy kalkulációs összeg, hogy legyen mihez viszonyítani. Ez a dokumentumban egyértelmûen le van írva rögtön az elsõ oldalon lábjegyzetben. Érthetetlen, hogy az újságírók miért ejtenek ekkora hibát. Ha nem is nézik meg a prospektust, akkor is józan ésszel: mi értelme lenne egy mindössze 100 millió dolláros (64 millió fontos) IPO-nak egy év elõkészület után, tanácsadási díjakra elköltött milliók után, amikor a cél a 423 millió fontos adósság rendezése? Szóval, ismétlem nem 100 millió dolláros az IPO, még nincs hivatalos célszám. Ahogy az sem ismert hány darab részvényt adnak el. Valószínûleg a tényleges bevétel 0,5 - 1 milliárd dollár közt várható, befektetõi hangulattól függõen. Egy Jefferies munkatárs is elmondta (nem hivatalosan), hogy 500 milliótól 1 milliárdig várható az IPO értéke. Egyelõre nem tudni pontosan mennyire számítanak, hogyan árazzák be a részvényeket.
 
Mikor kezdõdik az egész?

Mostantól a benyújtástól számítva 90 napjuk van elindítani az IPO-t.

Milyen típusú részvények kerülnek forgalomba?

A Glazer család továbbra is megtartja a teljes irányítást a klub felett. Ennek érdekében csak A osztályú részvényeket bocsátanak ki. Ezek szavazati joga tizede a család birtokában lévõ B osztályú részvényeknek. Ez a tízszeres különbség Glazerék javára biztosítja, hogy a hatalom náluk marad, az új részvényesek nem tehetnek semmit. De a befektetõknek sem lesz rossz, sikeres IPO esetén és ahogy a klub növekszik üzletileg, a kereskedéssel haszonra tehetnek szert. Például ilyen A-B struktúrában mûködik a Google is a tõzsdén.

Miért mégis az Egyesült Államok?

New York mellett szól, hogy ellentétben Londonnal, Szingapúrral az amerikai piacon megszokott az említett A-B osztályú struktúra és hogy nem fizetnek osztalékot. Londonhoz képest a jogi költségek alacsonyabbak, a banki költségek valamivel magasabbak. Glazerék neve is ismert a Tampa Bay Buccaneers és a bevásárlóközpontjaik miatt. Ez a befektetõi hangulat miatt lehet elõny. Piaci nyugalom szempontjából: A szingapúri tõzsde az elmúlt évben esett, az amerikai ha csak kicsit is, de emelkedett. A Nike, Aon (korábban AIG) és legújabban a General Motors - Chevrolet kapcsán jelentõs a klub amerikai cégekkel való kapcsolata, a “soccer” népszerûsége folyamatosan nõ. (Beckham-hatás, USA felkészülési túrák stb.) Az ügyletet bonyolító bankok: Jefferies, Credit Suisse, JP Morgan, Bank of America Merrill Lynch, Deutsche Bank. Az õ költségeik a véglegesítésig nem derülnek ki pontosan.

Lehetséges, hogy ez az amerikai 100 millió dolláros “mini” IPO csak a nyárra kell, hogy legyen cash a klub kasszájában?

2012 harmadik negyedév végén 25,6 millió font volt a számlán, ebbõl 20 millió gyakorlatilag el is ment Kagawa és Powell leigazolására. Amiért mégsem tartom valószínûnek, hogy pusztán a gyors cash az IPO célja, az három ok: Q4 során a menetrend szerint érkezõ PL és UEFA bevételeknek köszönhetõen visszaugrott a bankszámla egyenlege, amibõl lehet üzletelni július-augusztus során. A második ok, hogy a korábban visszavásárolt kötvényeket bármikor újra el lehet adni a piacon, hogy azonnali pénzt szerezzenek, de nem tették. A harmadik rendelkezésre álló lehetõség a JP Morgan 75 millió fontos áthidaló hitelkerete, de ehhez sem nyúltak.
 
Mire fordítják a befolyó bevételt?

Várhatóan 0,5 - 1 milliárd dollár közötti összeghez jut a klub. A teljes összeget a klub kötvénytartozásának rendezésére fogják felhasználni, a Glazer család nem realizál bevételt az IPO-ból. (anno az elsõ IPO során nagyjából fele-fele arányban oszlott el a bevétel a klub kasszája és az akkori tulajdonos Edwards család zsebe között) Egy módon kerülhet pénz a saját zsebükbe: miután véglegesítik az IPO összegét, indulási dátumát a bankoknak megvan az opciójuk a másodlagos piacon további részvények értékesítésére. Ezek már Glazerék eredeti B osztályú papírjai, tehát ha akarnak eladhatnak belõle, de akkor azzal már szavazati jogok is veszítenek. Nem valószínû ez a lépés.
 
{"dataSourceUrl":"//docs.google.com/spreadsheet/tq?key=0Ar2rlF6a7LgvdFNNb2NFMVYzdTFVWGJ2ZlY1bDVSb3c&transpose=0&headers=1&range=A5%3AB12&gid=5&pub=1","options":{"titleTextStyle":{"bold":true,"color":"#980000","fontSize":"15"},"series":{"0":{"errorBars":{"errorType":"none"},"color":"#3366cc"}},"fontName":"Georgia","animation":{"duration":0},"backgroundColor":"#efefef","hAxis":{"titleTextStyle":{"bold":true,"color":"#666666","italic":false,"fontSize":12},"useFormatFromData":true,"title":"\u00fczleti \u00e9v","slantedTextAngle":30,"slantedText":true,"viewWindowMode":"pretty","textStyle":{"bold":true,"color":"#666666","italic":false,"fontSize":12},"viewWindow":{}},"vAxes":[{"titleTextStyle":{"bold":true,"color":"#666666","italic":false,"fontSize":"15"},"minorGridlines":{"count":"2"},"minValue":0,"format":"0.##","logScale":false,"gridlines":{"count":"7"},"useFormatFromData":false,"title":"milli\u00f3 font","formatOptions":{"source":"inline","prefix":"","scaleFactor":null,"suffix":""},"viewWindowMode":"pretty","textStyle":{"bold":true,"color":"#666666","fontSize":12},"viewWindow":{"min":0,"max":500},"maxValue":500},{"useFormatFromData":true,"viewWindowMode":"pretty","viewWindow":{}}],"booleanRole":"certainty","title":"A Manchester United ad\u00f3ss\u00e1ga","domainAxis":{"direction":1},"legend":"none","useFirstColumnAsDomain":true,"isStacked":false,"width":534,"height":342},"state":{},"view":{"columns":[{"calc":"stringify","type":"string","sourceColumn":0},1]},"chartType":"ColumnChart","chartName":"Chart1"}
 
250 millió font és 425 millió dollár összetételû kötvénytartozás, ettõl és ennek a kamatjától akar megszabadulni a klub. Hozzávetõlegesen kb. 500 millió font ment el 2005 óta a felvásárláshoz köthetó adósság kezelésére kamatokban, refinanszírozási költségekben, tanácsadási díjakban. 2012 Q3 adatok alapján 423,3 millió font az adósság, miután 92,3 millió font értékben visszavettek kötvényeket. (mindkét fajtából, 72,2 millió font és 32 millió dollár értékben) Egy sikeres IPO végleg megszünteti a problémát.

Mennyi lesz a részvényesek osztaléka?

Az elõzetes prospektus leírja, a Manchester United egyelõre nem szándékozik osztalékot fizetni részvényeseinek. Glazeréknek sem. Mivel finoman szólva érdekesen nézne ki az új részvényesek elõtt, hogy Glazerék menedzsment és tanácsadási jogcímeken milliókat vennének ki a klubból, az IPO után ez a gyakorlat is megszûnik. Összefoglalva: az új részvényeseknek nem lesz hatalma a klub felett, osztalékot nem fognak kapni és a bevétel az adósság rendezésére lesz használva. Ez mind kiváló hír a klubnak. Valószínûleg amint teljesen adósságmentes lesz a klub, szerintem várhatóan fizetnek majd osztalékot, de ennek mértéke kisebb lesz a mostani kötvénytartozás kamatjánál.
 
Mi van, ha nem lesz sikeres az IPO?

Megvan a veszélye, ki tudja ebben a gazdasági környezetben. De alapvetõen a United részvények vonzóak lehetnek. Még úgyis, hogy szavazati jog igazából nem jár hozzájuk, osztalék sem várható kezdetben. Viszont a klub a csapat teljesítményének köszönhetõen, a kereskedelmi bevételek növekedésével, a Premier League TV szerzõdések értékének emelkedésével továbbra is piacvezetõ a saját szektorában, amely szintén folyamatosan bõvül. A folyamatos fejlesztések, a PL legnagyobb stadionja, az olyan úttörõ megoldások, mint a DHL szerzõdés és egyéb szponzorok miatt a klub népszerûsége és értéke nõ, azaz a részvényeké is, így megéri befektetni. A racionális menedzsment kordában tartja a fizetéseket, a carringtoni akadémia a nevelésekkel tízmilliós nagyságrendben csökkenti a transzferköltségeket. Az IPO által befolyó összeg alapján lehet mérni a sikerességet, de igazából egy rosszabb IPO is win-win szituáció a klub számára. Ha akkora összeg jön be, hogy a teljes kötvénytartozás (vagy döntõ többsége) rendezhetõ és megszabadul a klub a kb. 8,5 %-os kamatfizetési kötelezettségtõl? Szuper. Ha a vártnak tegyük fel csak fele jön be, akkor is jelentõsen faragható a tartozás és a kamatteher kezelhetõ szintre csökken. A rosszabbik forgatókönyv sem olyan rossz. Majd kiderül.

Egyéb információk:

Ahogy 2010-ben a kötvénykibocsátáskor a szintén közel 300 oldalas prospektus sok érdekes részletet tartalmazott, most is ez a helyzet. Olyan dolgok, melyek az idõközi mérlegekben nem szerepeltek. Ezek következnek most röviden.

Elõször is, az IPO miatt történt egy kis átszervezés a cégstruktúrában.
 

 
Legalul a különbözõ alvállalatokba beletartozik természetesen a Manchester United Football Club, MUTV (66,7 %-os tulajdonrész), MU Interactive, MU Finance és az Alderley Urban Investments. Utóbbin keresztül a klub a Stretford End mögötti kontérterminál tulajdonosa, ezen van egy jelzáloghitel. 2018-ig kell negyedéves részletekben 2,7 millió fontot fizetni és ugyanabban az évben egyösszegben 4,2 milliót.

Az egyesült királysági cégek felett van az újítás, a Kajmán-szigeteken regisztráltak be egy céget a tõzsdei megjelenés miatt. Adóparadicsom volta miatt valószínûleg a médiában emiatt megint valótlan kritika éri majd a klubot és/vagy Glazeréket, de a tény: nem adóelkerülés a cél, inkább a jogi elõnyök miatt csinálták. A Kajmán-szigeteki törvények alapján Glazerék könnyebben védik a teljes irányítási jogukat, õk határozzák meg az osztalékpolitikát és nem lehetséges egy ellenséges felvásárlás. Adót továbbra is fizet a klub a profitja után, csak nem az Egyesült Királyságban, de nem is a Kajmán-szigeteken, hanem az Egyesült Államokban szeretnének Glazerék. Igyekeznek elkerülni, hogy két helyen adózzanak. Ez az USA-ba való váltás az egy, ami miatt az angol média joggal kritizálhat. A szervezeti felépítésen is látszik, hogy a nyilvános befektetõk csak A osztályú részvényt vehetnek, a hatalmat jelentõ B osztályúakat 100 %-ig Glazerék amerikai cége birtokolja.

A jogászok a leendõ befektetõknek ahogy kell a kockázatokat is bemutatták hosszú oldalakon át. Ez inkább csak formalitás, mert olyan eseményeket kell leírni, amelyekre kevés esély van. Természeti katasztrófa, terrortámadás, FIFA, UEFA, FA eltiltás, PL - Sky csõd, szponzorok elvesztése, kiesés az elsõosztályból, a futball globális népszerûségének csökkenése stb. Vannak persze némivel reálisabb veszélyek is: Sir Alex Ferguson után visszaesés a csapat teljesítményében, a riválisok tulajdonosainak pénze a bajnokságra, Bajnokok Ligája helyezés elvesztése a tabellán, fizetések és transzferköltségek emelkedése, Európai Uniós döntések a közvetítési jogok kapcsán. (Karen Murphy esete, amirõl itt lehet olvasni)

Fontos kockázati tényezõ viszont az árfolyamváltozás hatása, hiszen a mérleg fontban számol, a bevétel egy részét - fõleg a BL pénzt - euróban kapja a klub és a new yorki tõzsdén értelemszerûen amerikai dollárban focizik a United. Átigazolásoknál is gyakran elõfordul, hogy más pénznemben kell fizetnie a klubnak, jellemzõen euróban. Bizonyos szponzorok is euróban vagy dollárban fizetnek. Az árfolyamhatásról bõvebben itt lehet olvasni.

Az üzlet bemutatásánál érdekes részletek is kiderültek. A normál évközi mérlegeknél csak az összessített bevétel adatok szerepelnek, most pl. a kereskedelem ki van bontva.

Az utolsó teljes üzleti év a 2011-es, tehát a példák ez alapján:

A 38 országot lefedõ mobiltelefonos szponzoroktól 17,2 millió font folyt be. Viszonyításként az Arsenal teljes kereskedelmi bevétele 46,2 millió font volt 2011-ben. Jelenleg 44 országban rendelkezik a United telekom partnerrel.

Az MUTV 54 országban 8,7 millió fontot hozott a konyhára. 2010 óta a nemzetközi terjesztés joga is a klub kezében van. A digitális média terén is jelentõs növekedésre számít a klub. A szurkolók közvetlen elérését legújabban Manchester United bankkártyákon (bõvebben itt) keresztül tervezik, eddig ez Ázsiában volt divat, most az Egyesült Királyságban is bevezették.

A klub logisztikai partnere, a DHL az edzõmezekre is szerzõdést kötött 2015-ig, ezzel a klub új kategóriát teremtett. Igaz, megvan a joguk a felmondásra 2013-ban és 2014-ben. Nem hiszem, hogy élnének ezzel, a jelek azt mutatják inkább még szorosabbra fûzik a kapcsolatot, pl. a nyári túrákat is kiemelten támogatják.

A Manchester Unitednek nincs olyan szponzori szerzõdése, amelynek lenne valamilyen eredményhez köthetõ feltétele. A 13 éves, 2015-ben lejáró Nike üzlet az egyetlen elméleti kivétel, de az is csak PL-bõl való kiesés esetén. Max. 6,35 millió fonttal csökkene az éves összeg. 25,4 millió font min. garantált összeggel még mindig ez a legértékesebb szerzõdés Angliában. A Nike üzemelteti a merchandising értékesítést is egy külön cégen keresztül, amelynek profitját megosztja a klubbal.

Az Aon szerzõdés 4 évre 88 millió fontot ér. (80 a mezért, 8 a MU Finance-en  keresztüli biztosítási üzletért. 34,3 milliót elõre fizettek.

A klub eszközei közt már szerepel a 2011 során megvásárolt Old Trafford környéki ingatlanok, raktárak a csatorna partján. Az Edward Woodward által létrehozott londoni kereskedelmi csapat irodáit (1100 m2) 2021-ig bérli a klub a jelenlegi állapot szerint. Hivatalossá váltak a korábbi pletykák, miszerint Hongkongban is bérelnek irodákat (500 m2) ugyanilyen célból, 2014-ig egyelõre. Egy külön ázsiai kereskedelmi iroda jelentõsen segíti a régióban az új szponzori üzleteket. Ennek élére egy új embert is kineveztek igazgatónak, Jamieson Reigle mint az ázsiai tevékenységekért felelõs fejlesztési igazgató. (Woodwardhoz hasonlóan õ is a JP Morgantól érkezett a klubhoz) A dokumentumban szerepel egy amerikai kereskedelmi iroda megnyitásának terve is. (vélhetõen New York esetleg Chicago)

A PIK tartozás 2010 novemberi visszafizetéséhez Glazerék egy penny-t sem használtak fel a klubból.

2008 decemberében mind a hat Glazer testvér kölcsönt vett fel a klubtól egyenlõ arányban, összesen 10 millió fontot évi 5,5 %-os kamatra. Onnan számítva öt évig nem volt esedékes a visszafizetés, de most a tervezett IPO miatt áprilisban megtették. Más kérdés, hogy 2009 óta nagyjából ugyanekkora összeget menedzsment és tanácsadási költségek címén kivettek a klubból, de ahogy feljebb írtam az IPO miatt ez a gyakorlat megszûnik.

2011-ben a teljes meccsnapi bevétel 110,8 millió font volt, ez eddig is ismert adat, de a kibontásnál új információ látszik: ebbõl az összegbõl 30,4 milliót a prémium boxok és vendéglátás üzlet hozott. Az összeg nagyságából látszik megéri folyamatosan milliókat költeni az Old Trafford felújítására és a prémium székek bõvítésére. Külön jó hír, hogy a 2009-es válság kitörése utáni gyengébb év után, az elmúlt 1-2 évben ezek a helyek újra 100 %-os kihasználtak és bõvíteni kell a kapacitást.

A carringtoni edzõközpont fejlesztésére 2012-ben és 2013-ban is 5-5 millió fontot terveztek be.

211 országban 4 milliárdos összesített nézettséget hoztak a Manchester United meccsek. Az Old Traffordon 1997 óta 99 %-os az átlagnézõszám, magyarul folyamatos a teltház.

130 országban több mint 200 liszensz megállapodáson keresztül 5 millió darab feletti United címeres terméket adtak el. Ebbõl 2 millió darab feletti a mezeladás.

A 7 nyelven elérhetõ manutd.com havi 60 milliós oldalletöltést ért el. A klub Facebook oldalát jelenleg 26 millió fõ like-olja, az indulás óta történt növekedésrõl még külön grafikont is készítettek a prospektusba, kiemelve az online média fontosságát. Hogy az amerikai befektetõk tudják mihez mérni a United népszerûségét, hozzátették a New York Yankees 5,8 millió fõs és a Dallas Cowboys 4,9 millió fõs adatát.

Az elemzéshez felhasznált adatok forrása a hivatalos mérlegek illetve az IPO terv kapcsán nyilvánosságra került elõzetes prospektus. További részletek folyamatosan az idõ múlásával itt.