Ismét tõzsdén a Manchester United - NYSE IPO
New York, 2012. július 30. Egy kajmán-szigeteki rendszámú Chevrolet hajt be a Wall Streetre. A sofõr Joel Glazer, az utas David Gill, a csomagtartóban a United és a végleges IPO prospektus. 333 millió dollárért mentek a New York Stock Exchange épületéhez. Az összeg egyik felét Gill hazaviszi Manchesterbe, a másik fele Glazerék zsebébe kerül.
Röviden így lehet összefoglalni a new yorki részvénykibocsátást.
Az elõzményekrõl itt lehet olvasni, többször vissza fogok utalni az elõzetes prospektusra. A végleges dokumentum jelentõs változásokat tartalmaz. Idõrendben haladva: július 3-án jelent meg az elõzetes prospektus (magyarul piszkozat), amiben még nem szerepeltek számok, hány darab részvény, milyen áron stb. Névtelen Jefferies források szerint 0,5-1 milliárd dollár az IPO értéke. A célja világos: minden tõzsdén befolyó összeget a klub 663 millió dolláros adósságára fordítanak. A következõ hetekben sok hír keringett, hogy a piaci körülmények és a befektetõk érdeklõdésének hiánya miatt csúszhat illetve el is maradhat az IPO, ezt a Financial Times is megjelentette. A Reuters viszont a saját forrására hivatkozva úgy tudósított - bár lehet halasztás - a terv él, és augusztusban megtörténik az IPO. A tõzsde honlapján továbbra is a várakozó kategóriában szerepelt a klub és egyéb jelek azt mutatták a Reuters-nek lesz igaza. Július 16-án már egy módosított prospektus jelent meg a SEC (amerikai tõzsdefelügyelet) honlapján, de a lényegen nem változtattak. A Reuters ekkor 300 millió dollárra tippelte az IPO értékét. Én ezt az akkori információk alapján kevésnek tartottam, mert a legjobb forgatókönyv szerint azt vártam akár végleg rendezhetõ az adósság. De ahogy a múltkori blogomban is írtam, egy kisebb (300 milliós) összeg is jó: “Ha a vártnak tegyük fel csak fele jön be, akkor is jelentõsen faragható a tartozás és a kamatteher kezelhetõ szintre csökken. A rosszabbik forgatókönyv sem olyan rossz. Majd kiderül. Igazából egy rosszabb IPO is win-win szituáció a klub számára.” (és Glazeréknek is)
Július 30-án kiderült az igazság, a SEC megjelentette a végleges, kitöltött, hivatalos prospektust. A Reuters információi bizonyultak helyesnek, az IPO értéke maximum 333 millió dollár lehet. 16,7 millió darab részvényrõl van szó, 16 és 20 dollár közti árat határoztak meg. A középárfolyam szerintem magabiztosan kalkulálható, 18 dolláros áron 300 millió az IPO értéke, ha a piac a maximumon is veszi a papírokat, akkor 333 millió. Ami nagyjából az adósság fele. A Glazer család részén a hat testvér osztozik egyenlõ mértékben, 300 milliós IPO esetén fejenként 25 millió dollár. Menedzsment és tanácsadási költségek címén többé nem vesznek ki pénzt a klub kasszájából. (7 év alatt 28 millió font + 10 millió osztalék) Lehet úgy nézni, amiért az IPO eredmény felét elteszik maguknak, azzal pénzt vesznek ki a klubból. De a klub az övék, azt csinálnak amit akarnak. Az ajánlat feltételei változatlanok, csak A osztályú részvényeket dobnak piacra, a szavazati jog szerint tízszer erõsebb B részvényeket (ezáltal a hatalmat) megtartják Glazerék, osztalék egyelõre nem várható. Amiért a végleges prospektus nem annyira kedvezõ a klub számára, mint a piszkozat:
Fele-fele arányban dob piacra részvényeket a klub és a Glazer család. A klub újakat, Glazerék a régi sajátjukat. Csak a United része, tehát az IPO fele megy az adósság csökkentésére. Ami még mindig jó hír, de az elõzetes prospektus alapján nem errõl volt szó. Ahogy mondani szokás reklamációnak helye nincs, én is kiemeltem múltkor is, hogy a feltételek változhatnak, ezért piszkozat a neve.
Elvileg augusztus 9-én indulhat a kereskedés, akkor kiderül a piaci befektetõk mit gondolnak, milyen lesz az IPO fogadtatása.
A konstrukció:
8 333 334 db A osztályú részvényt a klub, 8 333 333 db A osztályú részvényt pedig Glazerék kínálnak. Továbbá az aláíró bankok számára adott egy 30 napig érvényes vételi opció 2 500 000 db részvényig.
Ami megmarad:
A osztályú: 39 685 700 db
B osztályú: 124 000 000 db
A tõzsdén a szimbólum MANU lesz, ezen a néven történik a kereskedés.
A klub értéke: valódi értéken nehéz megbecsülni, mert az irányítói hatalmat jelentõ B részvények nem kerülnek piacra, így áruk sincs. Ha a becslés kedvéért eltekintünk a szavazati jog kapcsán erõsebb B részvények értékre vonatkozó befolyásától és egy az egy alapon számolunk: együtt az A és B részvények darabszámra 163 685 700. A 16-20 dollár/db áron a klub értéke valahol 2,62 - 3,27 milliárd dollár közt lenne. 1,67 - 2,08 milliárd font körül. 18 dollárral számolva durván 1,9 milliárd font, ehhez még hozzá kell adni az adósságot, durván 2,3 milliárd fontért lehetne megvenni a klubot. Akármelyik verziót nézzük, mindenképpen Glazerék optimista becsléséhez áll közel, hiszen jelentõsen magasabb a Red Knights és katari pletykák összegeinél. (1,2 - 1,5 milliárd font)
Az ajánlatból látható, hogy a klubnak gyakorlatilag csak 10%-a kerül piacra. Az IPO után Glazerék csak 90%-os tulajok lesznek. (de a szavazati jog az övék marad) Gyakorlatilag az történik, mint az elsõ IPO során 1991-ben, amikor a befolyó pénz fele a klubhoz, fele Edwards zsebébe került.
Azért nem kell aggódni, hogy nem tudják eladni a részvényeket, mert a megállapodás szerint az aláíró bankok mindenképp megveszik a kibocsátott részvényeket. Az elõzetes prospektushoz képest a bankok száma is változott. A Jefferies, Bank of America Merrill Lynch, J.P. Morgan, Deutsche Bank, Credit Suisse ötös mellett további intézetek: Aon, BNP Paribas, Banco Santander, Nomura, BOCI Asia, CIMB Singapore, DBS Bank és Raymond James. Népszerû IPO, nagy kereslet esetén Glazerék további részvényeket adhatnak el 45 millió dollár értékben. 180 napig a bankok engedélye nélkül még nem adhatnak el.
A prospektus egyértelmûen közli, hogy Glazerék részébõl a klub nem részesül, ezért csak a klubra esõ rész alapján számolok:
Ha a köztes 18 dolláros árat tekintjük, akkor az IPO költségek levonása után a klub 141 millió dollár (90 millió font) bevételre számíthat. 20 dolláros áron 166,7 millió dollár folyik be, ebbõl is lejön még a költség, marad úgy 155 millió dollár. A befolyó pénzbõl 116,8 millió dollár értékû dollár alapú kötvényt vesznek vissza és törölnek, és 8,3 millió fontot költenek font alapú kötvények vásárlására és törlésére. Az összegek tartalmazzák a fizetendõ prémiumot is, tehát egy egységért 1,08-szoros árat kell fizetni. Az adósság kb. 345-350 millió fontra fog csökkenni. (a jelenlegi 423 millióról) A korábbi negyedéves jelentések idején többször említettem, hogy a klub eddig 93 millió font értékben vásárolt vissza kötvényeket, de nem törölték õket. Bármikor újra értékesíthették volna a piacon. (ez nem volt igazán valószínû) Most az IPO dokumentumban szerepel, hogy a már eddig visszavásárolt kötvényeket törlik, tehát az adósságtörlesztés végleges. Ez és az IPO eredményezte adósságcsökkentés miatt a maradék kötvénytartozás éves kamatfizetési kötelezettsége kb. 27-30 millió font lesz. Ez kevesebb, mint az éves bevétel 10%-a, tehát szép lassan egy viszonylag könnyen menedzselhetõ szintre faragták az adósságot. Bár kétségtelen, ha az eredetileg pletykált legalább 600 millió dolláros IPO történik meg, akkor még jobb lenne a helyzet. De ez is jó hír a klubnak, több a semminél. Kb. ezekhez tudom hasonlítani: egy klassz társasjátékot hoz a Mikulás, csak te Playstationt vártál. Azt hitted a kedvencedet fõzik a menzán, de csak tökfõzelék van. Azt hitted randi után szex lesz, de csak petting lett. Szóval ilyen ez az IPO, lehetett volna jobb is, de több a semminél.
Az IPO költségekrõl: a klub fizeti a SEC és NYSE regisztrációs díjakat, a jogászok és könyvvizsgálók díját. Össz. 12,3 millió dollárt. Glazerék fizetik az aláíró bankok jutalékát. (valahol 2-6 % között) Az IPO klubra esõ bevételének majdnem 10%-a tehát rögtön eltûnik. Ha a jövõben újabb részvényeket adnának el, ezek a költségek nagyjából ismétlõdnének. És a prospektus lehetõvé teszi, hogy további tulajdonrészt dobjanak piacra.
Egyéb információk:
A Manchester United bár újra plc lett (public limited company), de úgy lesz nyilvános társaság, hogy közben annyira nem is. Ezt a célt szolgálta a kajmán-szigeteki regisztráció. (és nem azért mert adóparadicsom, az USA-ban fog adót fizetni a klub) A szigetek törvényei alapján nem kell éves közgyûlést tartani és jobban védik Glazerék hatalmát, ha felbukkanna egy vevõ. Az amerikai szabályozás szerint az A-B részvénystruktúra mellett pedig azért élveznek elõnyt a tulajdonosok, mert az ún. JOBS törvény alapján az 1 milliárd dollár alatti bevételû cégek mentesülnek bizonyos kötelezettségek alól. A United megfelel ennek a kritériumnak. Például nem kell független igazgatókat jelölni a cégbe, nem kötelezõ negyedéves jelentéseket közölni más tõzsdén szereplõ cégekkel ellentétben. A prospektusban szerepel is, hogy a United “lehet” kihasználja ezeket a kedvezményeket.
Az UEFA Financial Fair Play a kockázatok fejezetben röviden van említve. Érthetõ is, hiszen ahogy itt egy éve leírtam, a United már eddig is bõven a szabályokon belül gazdálkodott. A prospektus is elintézte annyival, hogy a klubot nem érinti ez a dolog.
A 2012. június 30-ig tartó üzleti év teljes, hivatalosan auditált mérlege csak õsszel esedékes, de a prospektusban szerepel már néhány adat, minden fontban:
Bevétel: 315-320 millió közé várják, ez 3%-5% csökkenés a 2011-es 331 millióhoz képest.
Meccsnap: 97-99 millió közé várják, ez 12%-11% csökkenés a 2011-es 111 millióhoz.
Média: 102-104 millió közé várják, ez 13%-11% csökkenés a 2011-es 117 millióhoz.
Kereskedelem: 115-117 millió közé várják, ez 11%-14% növekedés a 2011-es 103 millióhoz.
Az elsõ két kategória csökkenése nem meglepetés a United mércével gyenge (Bajnokok Ligája kiesés) szezon miatt. A kereskedelmi szektor növekedése valamennyire kompenzálja ezt. (danke schön DHL) A gyengébb szezon azt is eredményezte, hogy nem kellett bónuszokat fizetni, így csak 4%-5% a kiadási oldal növekedése. (egy-egy sikeres szezon után kb. 8%-9% a bérek növekedése)
EBITDA: 90-92 millió közé várják, ez 18%-16% csökkenés 2011-hez képest.
Az általános infrastrukturális kiadás 23 millió. A bankszámlán 2012. június 30-án 70 millió font volt. (ahogy Q3-nál írtam, Q4-ben visszabillen a készpénz)
Játékos “net spend” kiadás 50 millió. Egy 15 éves trend grafikonnal is illusztrálták a transzfereket:
Bár ez a blog nem errõl szól, azért megjegyezném: a grafikon jól illusztrálja, az idõtávhoz képest gyakorlatilag nincs szignifikáns különbség egyik korszak javára sem. Csak azért több némileg a régi plc alatti Fergie költés, mert a Glazer érára esett Ronaldo világrekord eladása. Az õ távozása Glazerék nélkül is bekövetkezett volna, szóval kijelenthetõ szinte azonos a két korszak. Azon lehet vitatkozni, hogy ami összeg a plc alatt elég volt egy nevesebb játékosra, az manapság csak kevésbé olyan jóra elég, de az is igaz, hogy az amerikai tulajdonos ideje alatt egyértelmûen eltolódott a hangsúly a futballban: az átigazolási összegeknél már szinte fontosabb tényezõ a fizetés és az ügynöki díj. Régen csak Ferdinand és Rooney esetében volt ez probléma, manapság szinte minden kiszemelt kapcsán, lásd Hazard.
Valamint kit értünk top játékos alatt? Aktuálisan legnagyobb sztárok, Aranylabdások, világbajnokok? Aki a legtöbbet van a Sun címlapján? Akinek vételára és fizetése annyi, mint az éves etióp GDP? Mert akkor Glazerék elõtt sem volt versenyképes a United ilyen focistákért. Az olasz és spanyol klubok csinálták az igazán nagy üzleteket. Pl. 2001-es brit rekord Verón vételára jelentõsen elmaradt az ugyanakkori Zidane-Real világrekord transzfertõl. De még az egy évvel korábbi Figo-Real üzlettõl, a két évvel elõbbi Crespo-Lazio és a három évvel korábbi Vieri-Inter transzfertõl is. És akkor fizetésbeli különbségekrõl még nem is beszéltünk. Ami azóta történt, hogy bejött a képbe a Chelsea és a City is, így a hazai játékosokért is durvult a verseny, nemcsak a nemzetközi sztárokért. Aki most az anyagiak ismerete nélkül panaszkodik, hogy miért nem jön Sneijder, Villa, Benzema, annak azt tudom mondani, azért amiért a plc idejében sem jött Batistuta, Salas, Ronaldo vagy Ronaldinho. Ha most azt állítjuk, hogy Glazerék megkötik Fergie kezét, akkor régen is meg volt kötve. Ezt õ maga írta le 12 évvel ezelõtt a Managing My Life címû önéletrajzi könyvében: „Megértem, hogy kell lennie egy racionális hozzáállásnak a fizetések terén és hogy a klub a bérkeretet egészében nézi. De a képesség nem demokratikus, erõsen hiszem, ha van 2-3 olyan játékos, akik újabb szintre emelik a csapatot, akkor õk külön skálán kell legyenek elismerve. A kevesebbet keresõ csapattársak megértenék ezt a különbséget annak érdekében, hogy a klub elsõ legyen.* Az elmúlt években le akartam igazolni olyanokat, mint Batistuta, Ronaldo, Desailly, de a kezem meg volt kötve a klub fizetési politikája miatt. Szerintem emiatt sem tudtuk uralni a játékot európai szinten.”
Azóta Fergie bevallottan változtatott, erõs kezdõ helyett a nagy keret lett fontos a többfrontos szereplés miatt. Ugyanúgy 50% alatti fizetés-bevétel aránnyal elért 3 BL döntõt és csak a korszakos Messi féle Barcelona akadályozta meg, hogy a United éveken át uralja Európát. A váltás óta is folytatódó hazai és európai szereplések bizonyítják, hogy csapatként a Vidic, Evra, Carrick, Nani stb. féle igazolások is top játékosnak számítanak, pedig egyikük sem világsztárként érkezett a klubhoz. Az kétségtelen, hogy Glazerék Ferguson zsenijének köszönhetik, hogy továbbra is sikeres a csapat. Ezért nem is szólnak bele a szakmai munkába és racionális keretek közt rendelkezésére állnak az erõforrások.
* ezt akkor joggal gondolhatta, mert a csapat gerince hûséges sajátnevelés volt, manapság nincs mese pl. Nani úgy kér Ronaldo kategóriás fizetést, hogy nem játszik olyan szinten
Az érvelésem nem pro Glazer és kontra kritikák akart lenni, egyszerûen ez a meglátásom a számok, trendek, elért eredmények, Fergie nyilatkozatai és a hazai, európai riválisok helyzete alapján.
Ez ugyanolyan dolog, mint a “Glazerék miatt 500 millió kifolyt a klubból kamatok, refinanszírozási költségek, adósságtörlesztés miatt” címû cikkek. Igaz, így történt. De én azt is hozzáteszem: ha marad a plc és feltételezzük a 8-9 %-os évenkénti növekedést, akkor osztalék és adó formájában nagyjából 200 millió mindenképp kikerül a klubból. Ez az adósság miatt nem történt meg. Félreértés ne legyen, nem azt mondom jó az adósság. Csak azt, hogy a kép nem annyira rossz, mint ahogy a média beállítja. Az adósság költségeirõl számtalanszor leírtam a hitellel való felvásárlás ezzel jár, ez van. Az eredendõ probléma nem õk. Hanem a törvények és a PL szabályok engedték a hitel ráterhelését a klubra. Korábban a monopólium elleni törvény megakadályozta, hogy Edwards eladja a klubot a PL közvetítési jogait birtokló Rupert Murdoch Sky cégének. LBO (leveraged buyout) ellen nem volt törvény, és azóta sincs! A Bundesligába nem mehettek volna a német szabályok miatt. (a MUST inkább erre használná a kapcsolatait a médiában és politikában) A Glazer család, Hicks & Gillett a Liverpoolnál csak kihasználták a helyzetet, hiszen a soccerben messze több lehetõség van, mint az otthoni NFL csapatukban. És az is az igazsághoz tartozik, hogy a szurkolói részvényesek 1991-tõl 2005-ig nem tudtak blokkoló mennyiségû részvényt venni a tõzsdén, nem volt egységes akarat. A felvásárlás során mindenki profitált, a legkitartóbbakat a törvény kötelezte az eladásra. Közülük sokan a Glazeréktõl kapott pénzt berakták a MUST fõnix alapjába, ebben ma 3,1 millió font van. A Red Knights szervezõdéssel pedig ki tudja mi van már.
Glazerék - ha nem is közvetlenül - azért tettek is pénzt a klubba: A menedzsment még jobban és gyorsabban fejleszti az üzletet, fõleg a kereskedelmi szektort, ezáltal a klub értékét. Most azon lehet vitatkozni, hogy ez a növekedés nélkülük is bekövetkezett volna, hiszen a plc korszakban is remek üzlet volt a United. De tény, hogy régen csak 2-3 fõ dolgozott a szponzorokon, most 60-70 fõ külön londoni irodával, nyílik egy Hongkongban specifikusan az ázsiai régió miatt és Amerikában is lesz egy. Köztük olyan megoldások, amelyeket korábban egyik klub sem csinált, tehát nem csak az idõk szele kedvez nekik. 1999 és 2005 között gyakorlatilag folyamatosan 45-46 millió font volt a kereskedelmi bevétel, azaz nem volt növekedés. Éveken át gyakorlatilag az Umbro/Nike és Sharp/Vodafone szerzõdések jelentették a kereskedelmi bevételt, azaz csak a fõszponzorok. A világszerte ismert United „brand” nem volt eléggé kihasználva. Glazerék erre alapozták az egész tervüket. Rögtön a Vodafone - AIG váltás komoly növekedés volt. A kisebb szponzorokról a 2006-os refinanszírozási dokumentumból: 2006-ban a megörökölt üzletek alapján csak 7 millió fontot ért el a klub a mezhez kötõdõ fõszponzorokon kívül. 2006 nyarán kezdõdtek az elsõ „Glazer” szerzõdések: Audi, Budweiser, Air Asia, BetFred és közben még négy partnerrel tárgyaltak, egyre bõvült a lista. Idézem szó szerint: „Középtávon a menedzsment magabiztosan hiszi, hogy az évi másfél-két milliós kategóriában jelentõs lehetõség van, 8-10 partnerrel szándékozunk megállapodást kötni. Viszont a tulajdonos Glazer család úgy véli, 20 szponzori kategória is elérhetõ, ez jelentõs növekedési lehetõséget rejt.”
A klub partnereinek száma már átlépte a 30-at, a bevétel folyamatosan nõtt és átlépte a 100 millió fontos határt, a kereskedelmi bevételeknek már 53 %-át jelentik ezek a kisebb üzletek. Tucatnyi telekom partner világszerte, egyedülálló DHL edzõmez üzlet. Ez a fajta szemlélet már a klubé, ha egyszer távoznak Glazerék, akkor is.
Visszatérve a jelenbe:
Glazerék 16 millió darab részvénybõl ún. teljesítményfüggõ motivációs jutalomalapot csinálnak a menedzsment és kulcsemberek részére. Ez megszokott dolog, ha tõzsdére megy egy cég, részvényekben kapnak bónuszt a vezetõk. Nyilván Glazerék ebben szerepelnek, de David Gill, Richard Arnold és nem utolsó sorban Alex Ferguson is. Jól megy az üzlet? Akkor részvényekben kapnak jutalmat az eddigi cash bónusz helyett. Természetesen a prospektus nem írja név szerint, de a “menedzsment és kiválasztott kulcsemberek” megfogalmazás sugallja, kik kaphatnak részvényopciót. Max. 204 millió fontot tehetnek zsebre a menedzsment tagjai. Rögtön az IPO miatt 1,25 millió font bónuszt kaphat pl. Gill is.
Az IPO befejeztével 8 igazgató lesz. 2012 szeptemberétõl bõvül az igazgatótanács, 12 igazgató lesz.
Joel Glazer
Avram Glazer
David Gill
Edward Woodward
Richard Arnold
Michael Bolingbroke
Jamieson Reigle
Kevin Glazer
Bryan Glazer
Darcie Glazer Kassewitz
Robert Leitão
Manu Sawhney
A hat Glazer testvér természetesen. Gill, Woodward, Arnold, Woodward, Bolingbroke eddig is a klubnál dolgoztak, itt lehet olvasni róluk bõvebben. A három új személy: Jamieson Reigle az új hongkongi kereskedelmi iroda vezetõje, ázsiai szponzorokért felelõs fejlesztési igazgató, márciusban nevezték ki. Robert Leitão a mostani IPO kapcsán kap igazgatói széket, a Rotschild globális finanszírozási tanácsadási üzletágának vezetõje. Manu Sawhney 2012 szeptemberében fog a klubhoz érkezni, õ jelenleg még az ESPN Star Sports ázsiai igazgatója.
Az új személyeken látszik, a klub tényleg komolyan gondolja az ázsiai piacot. Az sem véletlen, hogy az IPO napján jelentette be a General Motors és a Manchester United a 2014/2015 szezontól kezdõdõ 7 éves mezszponzori megállapodást. Nem rossz páros: A világ legnagyobb autógyára és a világ legértékesebb sportklubja. A Chevrolet júniusban váltotta az Audit (lejárt a szerzõdés) mint a klub gépjármû partnere, 5 éves szerzõdéssel. A kínai felkészülési meccs hivatalos neve Chevrolet Cup volt. Közben a Chevy a Liverpoollal is kötött egy megállapodást 4 évre. A kínai piac különösen fontos a márkának, így valószínûleg elégedettek voltak a felkészülési meccs után érdeklõdõk számával. Július 30-án az IPO bejelentés napján, két GM hír került napvilágra. Elõbb az, hogy kirúgták (lemondatták) azt a marketingigazgatót, aki fenti üzleteket is intézte (meg a Facebook, Super Bowl szakítást, lehet ez volt az ok) majd a nagy durranás: a Chevrolet váltja az Aon logóját a Manchester United mezén. Szokatlan volt, hogy 2 évvel a kezdés elõtt már bejelentették az üzletet, de pár óra múlva ez is értelmet nyert, amikor az IPO hír is megérkezett. A legfõbb kérdés, hogy vajon mennyit ér a szerzõdés? A Daily Telegraph szerint nagyjából 200 millió fontot, azaz évi kb. 28 milliót. A Reuters forrása szerint viszont 600 millió dolláros üzletrõl van szó ez fontban mai árfolyamon évi 54,5 milliót jelent. A hírügynökség azt is írja, 100 millió dollárt most elõre fizet a General Motors. Ez nem lenne újdonság Glazerék ideje alatt, az Aon is 34,3 millió fontot elõre fizetett. (ezt kötvények visszavételére használta a klub) Ha esetleg ez most is így történne, akkor még tovább lehet csökkenteni az adósságot és a kamatterhet is. A 7 évre pedig maradna 500 millió dollár, fontban évi 45 millió mai árfolyamon. Nem rossz, ha helyes a Reuters fülese. Nehéz megítélni, mert dollárban a Telegraph 313 milliót ír, a Reuters 600 milliót. Nagyon nem mindegy. Melyik lehet? Az elõzõ szerzõdések alapján a trend:
Vodafone 4 évre 36 millió font, évi 9 millió
AIG 4 évre 56,5 millió, évi 14,1 millió
Aon 4 évre 80 millió, évi 20 millió
Nagyjából mindig másfeles (plusz-mínusz 1-2 tized) szorzó volt az elõzõhöz képest. Ez alapján a Telegraph évi 28 milliója tûnik reálisnak. Viszont a Chevrolet 2014-tõl 2021-ig fog tartani, azért 2019, 2020 környékén 28 millió már nem számítana annyira jó üzletnek, ilyet nem kötnének Glazerék szerintem. Továbbá a Telegraph jelentõsen tévedett a DHL edzõmez üzletnél is, évi 4 milliót becsültek elõször, aztán amikor a Bloomberg és Reuters szintû források egybehangzóan írták évi 10 milliót fizet a DHL, akkor korrigáltak. Az IPO kapcsán a Financial Times vs Reuters gyökeresen eltérõ cikkeknél a Reuters információja volt közelebb az igazsághoz, mint utólag kiderült. Természetesen ettõl még lehet, hogy most a Reuters téved. Majd kiderül mennyi a megbízható becslés. Sajnos az IPO prospektus csak említi a Chevrolet bejelentést, de nincs részletezve. Pedig a fõszponzorokról (Nike, Aon) nagyon részletes bekezdések vannak, konkrét összegekkel, dátumokkal. A DHL összeg sincs megnevezve. A Chevrolet kapcsán még érdekesség, hogy az elõször megkötött idén kezdõdött normál gépjármû partnerség 5 évre szól, a mezszponzori 2014-tõl 2021-ig. Nyilván az elsõt meghosszabbítják, vagy pedig egybeolvad a két szerzõdés.