A labdarúgás szabályai folyton változtak az FA 1863-as megalakulása óta. 1913-ig pl. a kapus a saját térfelének egészén megfoghatta kézzel a labdát, nem voltak cserék, nem voltak lapok, nem volt les, tehát a ma ismert szabályok fokozatosan alakultak ki. És manapság is alakítanak rajtuk.

 
Sárga és piros lapok
 
Az 1970-es VB óta él a ma használatos rendszer. Ami nem tetszik, hogy nincs következetesség. Világbajnokságokon a csoportkör után törölni szokták a sárgákat. 2010-es tornán ezt a mûveletet a negyeddöntõk után végezték el. A FIFA ezzel azt akarta elérni, hogy a meghatározó játékosok ne hiányozzanak a döntõbõl, ahogy az korábban többször is elõfordult. Ez jól is van így. Viszont a BL-ben miért más a szabály? A csoportban 6 meccset játszanak, 3 különbözõ meccsen 3 sárga egy meccs eltiltást von maga után. Vigyázni kell, de 6 meccsen 2 sárga így is könnyen összejöhet. Mivel a csoportkörbõl viszik magukkal a lapokat, veszélybe kerül az egyenes kieséses szereplés. Ami újabb 6 meccs (+ a döntõ, de ezt most értelemszerûen ne nézzük), a tavasz jóval nagyobb tétet és más idegi állapotot jelent. 2-3 sárgát még a legsportszerûbb játékos is simán kaphat ilyen sok meccs alatt, pláne a mai felgyorsult fociban illetve a kifinomult mûesési technikák miatt. Természetesen taktikáznak a klubok, ezért láttuk az Ajax – Real Madrid meccsen azt amit. Némi segítséget jelenthet még a rotáció. Õszintén nem találom jogosnak, hogy pl. egy középhátvéd lehoz több száz percnyi játékidõt és 3 sárga miatt elõdöntõ visszavágót vagy a döntõt kell kihagynia. Paul Scholes, Roy Keane, Pavel Nedved stb. tudnának mesélni. Miközben sárgát lehet kapni szövegért, kétes szituációk miatt (kölcsönös mezrángatás), mezlevételért…
 
Apropó, mezlevétel
 
Sok játékos a gól okozta eufóriában leveszi a mezét, fut és pörgeti. Valaki néha még fel is dobja a lelátóra, hiszen ma már 2-3 garnitúrával vannak felszerelve a csapatok. Albert Morgan, a United kitmanje mondta egyszer visz õ mindenfélét, hosszút és rövidet, tartalékot…
A bíró ezerszer fontosabb dolgokban mérlegelhet a meccs során pl. szándékos kéz volt-e a 16-oson belül, milyen a belépõ elég csak szóbeli figyelmeztetés, hány darab fuck off-ot tûr el stb. De mezlevételért kötelezõ a sárgát felmutatni. Kinek árt vele a játékos? Osztom a Blackpool menedzserének, Ian Holloway véleményt.
 
„Nem látom a problémát abban, hogy gól után leveszik a mezüket. Élvezik õk is és a fiatal hölgyek is. Feltételezem ez is egy ok amiért nõk meccsre járnak. Persze ha ez az ok, akkor máshova kellene menniük, mert az én srácaim bûnrondák.”

 
Õ egyébként az egyik legnagyobb arc a jelenlegi angol futballban, óriási fazon:
 
http://www.youtube.com/watch?v=bdJ_EqLrxkA&hd=1
 
Következetesség természetesen ebben sincs, hiszen a szabályzat szerint csak a betûrt mez oké, mégis elnézik a játékvezetõk a lazaságot. Végül is az UEFA elnökének, bizonyos Michel Platininek is a lógó mez volt a védjegye…
 
Arany- és ezüstgól
 
Bevezették, kipróbálták, eltörölték. Bierhoff, Blanc, Trezeguet stb. jöttek, láttak, gyõztek és ennyi. Én nem sírom vissza, hiába volt izgalmas, azért egy büntetõpárbaj még mindig drámaibb szerintem. Viszont jól mutatja, hogy mennyire nincsenek kõbe vésve a játék szabályai.
 
Videóbíró, plusz játékvezetõ
 
Óriási vita ebben a témában. Sok játékos szeretné a technikát, sok játékos pedig azt mondja, hagyják a focit úgy ahogy van. Én megértem mindkét oldal álláspontját, de a magam részérõl szívesen vennék ha nem is teljes videóbírót, de gólvonalasat mindenképp. Épp az angol-német Lampard gól eset miatt. Ki tudja, hogyan alakult volna a meccs? A labdarúgás szabályait az IFAB (International Football Association Board) tudja megváltoztatni. Tagok: angol, skót, walesi, ír szövetségek egy-egy szavazattal és a FIFA négy szavazattal. A változáshoz 8-ból 6 voks szükséges. A legfõbb érv a technika ellen, hogy ezzel sérülne a játék egyetemessége, hiszen ha nem is teljesen, de alapvetõen egyforma feltételek szerint játszák mindenhol. Viszont a tét nem mindenhol egyforma, itt az ellentmondás. Megengedhetõ a XXI. században ez? Vagy mondjuk azt amit eddig? A fociban nem kell, hogy igazság legyen, csak gyõztes van és vesztes. Száz évvel ezelõtt azért találták ki „a bíró szava szent” elvet, mert akkor nem álltak rendelkezésre olyan eszközök mint most. Egyébként videóbíró ha úgy vesszük már használatban van. Játékosokat tiltanak el utólag, felvételek alapján. A bíró megnézi a felvételt és ha azt mondja a fegyelmi bizottságnak amennyiben látta volna a meccsen az esetet, akkor pirosat adott volna. Ekkor ez utólag bekerül a jegyzõkönyvbe és a játékos megkapja a büntetését. Plusz bírók az alapvonalnál: látszatintézkedésnek tartom, csináltak egy kis reformot meg nem is. Kipróbálták EL-ben, aztán bevezették BL-ben is. Problémás esetek így is elõfordulnak.
 
Következetesség: szintén nincs sok, hiszen szubjektív módon dõl el, kit vesznek elõ egy meccs után felvételek alapján. Milos Krasic a Juventusból nem olyan rég kapott eltiltást színészkedésért. Õ lenne az egyetlen?
 
Interjú kötelezettség
 
A TV társaságok rengeteg pénzt raknak a fociba, a szerzõdések alapján joggal várhatják el, hogy a menedzserek és játékosok rendelkezésre álljanak. Meccs elõtt, szünetben, rögtön lefújás után. Jól ismerjük a problémát ezzel, kötelezõ beszélni a médiának, de mégse mondhatják azt amit egyébként gondolnak. Vagy ha kimondják és az nem tetszik a bírónak, szövetségnek akkor eltiltás, pénzbüntetés következik. Ezt mi United drukkerek jól tudjuk. J Ördögi kör ez. Egyéb eset amikor pl. Fergie nem áll szóba BBC stábbal, amióta alaptanul megvádolták Jason fiát, csak Mike Phelant kapják a meccsek után. A szólásszabadság azt is jelenti, ha akarok nem mondok semmit. SAF a Uniteddel szerzõdött, hogy irányítsa a csapatot, nem a PL-nek írt alá, hogy a liga és a BBC közti szerzõdések alapján nyilatkozzon parancsra.
 
Érmek
 
Következetesség az itt sincs. BL-ben 30 érem van, tehát jut mindenkinek, olyan kerettagnak is aki lehet nem játszott egy percet sem. PL-ben? Minimum 10 meccsen kell szerepelni kezdõként vagy csereként, hogy jogosult legyen a játékos az éremre. Macheda Sunderland és Aston Villa elleni góljai nélkül nem lett volna bajnok a United 08/09-ben, de a díjátadókor üresen maradt a nyaka, köszönhetõen egy idióta szabálynak, amelyet valamelyik öltönyös fejes alkotott. A futball csapatjáték, nem? Utólag kell kérvényezni ilyenkor a klubnak méltányossági alapon, ugyanígy kapott anno Alan Smith is egy érmet.
 
Igazolások
 
Következetesség, ez ennek a posztnak a kulcsszava. Nos, igazolások terén sincs minden rendben. Nincs egységes szabályozás, ezért vannak nagy viták. Angliában 16 éves kortól lehet ún. scholarship szerzõdést kötni és 17 éves kortól teljes profi szerzõdést. Máshol pl. Olaszországban ez 18 év, így idõrõl idõre komoly viták robbannak ki. Lásd Macheda, Pogba, Kakuta ügye a közelmúltból. Az angolok némi nevelési kompenzánciós díj ellenében szabadon leigazolhatják a tehetségeket. Olasz klubokat a saját hazai szabályuk sújtja és persze az is valószínû, hogy pl. Macheda még 20-21 évesen sem mutatkozhatna be a Lazioban. Viszont az angolokat is sújtja a saját hazai szabályozásuk, hiszen gyakorlatilag könnyebb igazolni valakit egy idegen országból, mint egy másik angol vidékrõl. A klubok 90 perces út sugarú körbõl meríthetnek, erre mondta Roy Keane amikor a Sunderland menedzsere volt, hogy az õ körük jó része a tengerben van, talán fog egy jó halat…Amikor a United megfigyelõi kiszúrták az Evans testvéreket Belfastban, a családnak - ha élni akartak a lehetõséggel – át kellett költöznie az ír szigetrõl angol földre. „A 90 perces szabály nevetséges. Szerintem illegális egy gyerektõl megtagadni a lehetõséget, hogy a Manchester Unitedben focizzon.” – Sir Alex Ferguson
 
Cserék, büntetõk, ötletek
 
Cserélni 1958 óta lehet, de akkor még csak sérült játékost. Világbajnokságon elõször 1970-ben lehetett cserélni két mezõnyjátékost vagy kapust és egy mezõnyjátékost. A lecserélteknek rögtön az öltözõbe kellett menni, késõbb engedték nekik, hogy a lelátóról nézhessék a meccset. 1994-tõl két mezõnyjátékos és kapus. 1995-tõl posztoktól függetlenül három csere. VB-n aki nem kezd az csere, tehát bárki beállhat a keretbõl. BL-ben és több bajnokságban 7 fõ ülhet a padon. A PL nemrég vette ezt át, addig csak 5 játékos lehetett csere. Az IFAB-nál napirenden volt, hogy hosszabbításos meccseken négyet lehessen cserélni. Szintén egy terv, hogy 15 helyett 20 perc legyen a félidõben a szünet. Az indok: a nagy stadionokban az öltözõbe való vonulás több ideig tart. Megjegyzés: valószínûleg a TV társaságok is örülnének a plusz reklámidõnek. Néha felmerül a kérdés, hogy lapok helyett/mellett a hokiból átvenni büntetési formát vagy sorcserét. 5-10 percre leültetni a szabálytalan játékost, így az emberelõny miatt rögtön nagyon aktívvá válna az egyik csapat. Nyilván a részleteket ki kellene dolgozni, de érdekes felvetés. Igaz elég valószerûtlen a bevezetés, a futball nem ilyen sport. Ennyit az ötletekrõl, biztos van több is, érdekesebb is. Nézzük a büntetõket: a 2010-es VB elõtt a FIFA felhívta a csapatok figyelmét, hogy a büntetõ elvégzése közben megállni szabálytalan. Nagyon helyesen tették, véleményem szerint borzalmasak voltak a korábbi megtorpanós nekifutások. A szabály szerint a többi játékosnak tilos befutni a 16-osra amíg nem végezték el a rúgást. Néhány bíró ezt szigorúan veszi és újrarúgatja, de sokan nem foglalkoznak ezzel.
 
Lehetetlen állapotok a testületekben
 
FIFA és UEFA döntései, korrupciós botrányok stb. oldalakat lehetne írni a témáról. Maradjunk csak a legnagyobb pofátlanságoknál. Blatter hatalma látjuk mekkora, egyszerûen kormányokon felül áll, hiszen ha egy kormány beleszól a dolgokba, akkor a FIFA felfüggesztheti az adott válogatottat. Most a VB döntések után egy jogász felhívta a figyelmet arra, hogy a szavazó testület 24 fõs az alapszabály szerint, tagok kiesése esetén azonnal újakat kell választani. Mivel korrupció miatt 2 fõt kizártak, a VB helyszínekrõl 22 személy döntött. Tehát elvileg a saját alapszabályukkat szegték meg, de persze ez nem számít, hiszen õk a FIFA. Hiába kapta az angol ill. amerikai pályázat a legjobb értékeléseket, esélyük sem volt, mert a másik két helyen több a pénz. A szavazáson „Vigyük új területekre a VB-t” címszóval csak két szavazatot kapott Anglia (ebbõl egy az angol tag Thompsoné). Ami 2022-t illeti, most nem akarok belemenni mégis mennyi köze van Katarnak a focihoz, más bosszant. Újabban már azt mondja Blatter jééé tényleg olyan meleg van nyáron Katarban, akkor legyen télen a torna. Meg azt is elképzelhetõnek tartja, hogy a környezõ emirátusokban is legyenek meccsek. (a katari tervek szerint 30-40 km-en belül lesz 10 stadion) Most mellékes, hány bajnokságot kellene átszervezni, de milyen dolog egy pályázat után, a szavazás után ilyen „apróságokon” variálni mint idõpont és helyszínek?! Hát mennyire nem adnak a látszatra sem? Egészen nevetséges. Ismét csak Ian Holloway-ra tudok hivatkozni:
 
http://news.bbc.co.uk/sport2/hi/football/teams/b/blackpool/9300866.stm