Másfél szezon telt el azóta, hogy Jose Mourinho átvette a Manchester United irányítását. Ez az idő talán elegendő arra, hogy - ha nem is messzemenő - következtetéseket vonjunk le a portugál eddigi munkájáról.

Akik régóta olvasóink és Fanatikusok, tudják, hogy nem álltam Mourinho kinevezése mellett. Nem csupán a személyisége okán, hanem amiatt is, amilyen játékot nyújtanak csapatai. Viszont kinevezték őt, így kénytelen voltam/vagyok elfogadni a tényt, ez a Manchester United nem az a Manchester United lesz, mely lassan 30 éves szurkolói pályafutásom csúcspontját alkotja majd.

Mourinho, mint személyiség

Rendkívül kettős az, amit gondolok ebben a témában. Az első szezonjában olykor olyan nyilatkozatokat tett, melyeket majdnem megkajáltam és szinte már maradéktalanul elfogadtam őt. Aztán jöttek a játékosok nyílt, médiában történő kritizálásai, a riporterekkel való felesleges harca, a szurkolók minősítése, melyek mind a régi Mourinhót hozták a felszínre.

Talán abban egyetérthetünk, hogy Jose azért lenyugodott kissé, korábbi önmagához képest mindenképp. Ám lehet, hogy ez kihat a teljesítményére is?!

Nagyon arrogáns típus, ami manapság is előjön belőle, főleg amikor valamit meg akar cáfolni, ami az évek során ráragadtak - legyen szó akár fiatalok pályára küldéséről vagy védekező fociról.

A játék maga

Mikor még az Old Trafford közelében sem járt, már akkor azok táborát erősítettem, akik szerint a portugál elsősorban a védekezést tartja fontosnak. Rangadókon kifejezetten, sokkal inkább szeretné elkerülni a vereséget, mint hogy nyerjen. Ez jellemző volt rá korábban is és jellemző ez manchesteri pályafutása alatt is. Az előző szezon során a City, Arsenal, Chelsea, Spurs, Pool ötös elleni bajnokikat nézve - tíz meccsen szerezhető 30 pont - 10 pontot sikerült szereznie és 7-12-es gólarányt hozott össze. A 7 lőtt gól nem épp a komoly támadófoci ismérve, míg a kapott 12 inkább a védekezés fontosságára utal - még ha nem is a legjobb eredmény ez. De a 38 bajnokin lőtt 54 gól sem a támadófocit jellemzi.

Azonban jött az idei idény, jöttek a 4-0-s meccsek sorozatban, és jött is Mourinho arroganciája, mondván hol vannak azok ilyenkor, akik korábban védekező stílusúnak titulálták őt. Az első 14 bajnokin 32 gólt lőtt a United, hat olyan találkozója is volt, amin 4 találatig jutott. Mourinho tudta támadni a médiát, mondván nem védekezés a fő nála. Azóta azonban úgy néz ki, ez csupán fellángolás volt, hiszen a következő 13 PL-meccs már csak 19 gólt eredményezett a Vörös Ördögök számára. A szezon első pár hónapja során a lőtt gólok tekintetében igen jól állt a csapat, azóta azonban a City nagyon eltávolodott ebben is, a Pool tízzel többet lőtt, a Spurs is beelőzte a Unitedet, míg a gyenge rajtot vevő Arsenal is beérte Pogbáékat. Ami a rangadókat illeti, a Pool ellen 0-0, a Spurs ellen egy siker és egy kudarc, a Chelsea és a City ellen 1-1 vereség, míg az Ágyúsokat sikerült legyőzni, szóval az eddigi hat rangadó mérlege 2 győzelem, 1 döntetlen, 3 vereség, 18 megszerezhető pontból 7 begyűjtve.

De ami talán legjobban mutatja azt, hogy Mourinho taktikája elsősorban a védekezésre épül az az, hogy az eddig kapott 19 gól a legkevesebb, amit a PL-ben szereplő klubok elmondhatnak, miközben a legtöbb 'clean sheet'-je van  De Geának.

Nem is lenne ezzel nagy probléma, bár sokan nem szeretik, ha egy csapat elsősorban védekezik, én nem ebbe a táborba tartozom. Számomra az is lenyűgöző, ha egy gárda jól megszervezett védekezéssel képes megnyerni egy meccset. A Jose-éra alatt erre talán a legjobb példa a Chelsea elleni 2-0-s győzelem volt, amikor az egész csapat elképesztően megkomponált védekezést nyújtott végig, amiből építkezve nyert úgy, hogy a londoniaknak esélyük sem volt a három pontra akkor. De maradva a portugálnál, ide lehetne sorolni azt az Intert, amivel BL-t nyert és amelyben - Balotellit leszámítva - mindenki kivette a részét a védekezésből. Mariónak is lett volna dolga benne, csak az olasz focista nem arról híres, hogy megcsinálja azt, amit elvárnak tőle.

Szóval engem nem tudott meggyőzni 14-15 mérkőzéssel, én továbbra is inkább azt gondolom róla, hogy fontosabb számára a védekezés, amiből aztán próbál építkezni - valamikor sikerül, de sajnos igen sokszor van olyan, amikor nem. És hiába a legkevesebb kapott gól, a legtöbb kapott gól nélküli találkozó, valami mégsincs túlzottan rendben a védekezéssel. Pontrúgások nagy nehézségeket okoznak nekünk és több olyan gólt kaptunk, melyek során igen csúnyán szét volt húzva a védelem (nem csak a védők), le voltak maradva játékosok.

Megemlíteném még itt azt, hogy szerintem a portugál szakvezető több alkalommal rossz helyen játszat játékosokat, valamint a meccsekbe sem tud komolyan belenyúlni.

 

A második szezon

Hihetetlen sok helyen lehetett olvasni arról, hogy Mou második szezonja mindenhol nagyot durrant. Úgy tűnik - bár még sok van hátra - ez Manchesterben nem így lesz. Főleg ha azt is megnézzük, hogy tavaly megnyertük a Ligakupát és az EL-t. A bajnoki cím nagyon messze van, Ligakupa már sehol, az FA-kupa és a BL azonban még nyitott. Ha az utóbbi kettőt sikerülne behúzni, akkor biztosan azt mondanám, bizony az Álmok Színházában is nagyot szólt Jose második szezonja. De ha szívünkre tesszük a kezünket, mindkettő nagyon nehéz menet lesz - FA-ben még ott a City és a Chelsea is, valamint a teljesen kiszámíthatatlan Spurs, mely kupákban képes nagyot alkotni, de ugyanakkor hatalmasat égni is. A BL-t pedig nem nagyon kell bemutatni, jelenleg még 16 csapat áll, bár az biztos, hogy már ezen a szinten is ki fog hullani olyan gárda, mely a szezon elején ott volt sokaknál az 5 legesélyesebb csapat között, akik végső győztesek lehetnek a legrangosabb európai sorozatban.

Mindenképp előrelépést jelent az előző szezonhoz képest, hogy várhatóan jóval több gólt szerzünk majd a 38 bajnoki alatt, hogy hazai környezetben nagyon masszívak lettünk ismét, azonban ez kicsit az idegenbeli teljesítményre is hat, az OT-től távol azért nem az igazi a United.

 

Fiatalok

Mint a személyisége, úgy ez a dolog is igen kettős számomra. Januárban megjelent cikk szerint a Manchester Unitedben játszottak legtöbb percet saját nevelések, köszönhetően leginkább a Pogba, Lingard, Rashford triónak, de mellettük McTominay és Tuanzebe is hozzátett ehhez, még ha utóbbi csak 1-2 percet. De játszott már a portugálnál Angel Gomes, Joel-Castro Pereira, Demetri Mitchell, Josh Harrop. Ez 9 név, ami két szezon alatt nem rossz, de a kilencből leginkább csak négy olyan játékos van, akik az első csapat rendszeres tagja. Hogy a másik öt eljut-e odáig, mint akár Scott, nem tudni. Vagy lesz-e más, aki eljut? Ezt nem lehet megmondani, de biztosan lesznek olyan játékosok, akik bemutatkozásuk után nem kapnak további lehetőséget. Ez a téma is előhozta a menedzserből az arroganciát, miután a Wigan elleni FA-kupa meccsen (tavaly januárban) Tuanzebe és Pereira lehetőséget kapott tőle, Jose az újságíróknak elárulta, mennyi játékos mutatkozott be kezei alatt. Nem is rossz az a közel 50-es szám, azonban ha szemezgetünk a nevek között, nagyon kevés olyan játékossal találkozunk, akik a Mou-csapatok meghatározó tagjaivá váltak.

 

Átigazolások

Nem mondok újat azzal, hogy komoly mellényúlás is felsorolható ebben a témában. De kezdem a pozitívumokkal: Pogba bár óriási összegért érkezett, szerintem jól teljesít, de sajnos nála is előfordul az, hogy Jose nem a megfelelő helyre teszi őt. Ibra megszerzése kiváló húzás volt, főleg úgy, hogy Rooney távozott - kellett egy olyan csatár, aki hatalmas tapasztalattal bír és aki tud tanítani Rashfordnak és Martialnak. A svéd tökéletes választás volt erre, ráadásul tavaly igen gólerősen is játszott. Lukaku leigazolása szintén nagy húzás, köztudott, hogy José szereti a magas, termetes, harcias csatárokat. A belga lövi is a gólokat rendesen, 0,5-ös meccsenkénti gólátlagnál is jobb jelenleg, ami nagyon jó arány. Matic a PL egyik legjobb középpályása volt évek óta, már a Chelsea is nagyot húzott azzal, mikor visszavette, nagyon jó, hogy sikerült megszerezni őt. A védelembe kellett egy Bailly-féle játékos, az elefántcsontparti tűnik a mostani védőink közül a legmegbízhatóbbnak. Lindelöfről ez nem mondható el, de ő biztosan a hosszú távú tervekben szerepel.

A mellényúlások egyike Mkhitaryan - Mourinho megszerezte őt, majd képtelen volt megtalálni a helyét, képtelen volt úgy használni, hogy folyamatosan a csapat segítségére legyen. Pedig úgy tűnt, jól felépíti az örményt a PL-hez, volt is fellángolása, azonban aztán ismét kimaradt a kezdőből, végül Sanchez-bizniszbe bevonva meg is szabadult tőle a menedzser. El is jutottam a másik mellényúláshoz, még ha ezzel igen óvatos lennék, azért még nem merném kijelenteni, hogy Alexis mellényúlás volt, de az eddigi meccsek alapján én azt mondom. Ismétlem, ez egyelőre csak az eddigieknek szól, nem temetem a chileit, bőven lehet komoly erősítés még. De egyelőre nekem az a meglátásom, hogy Mourinho neki sem tudja megtalálni a megfelelő posztot, szerepkört. Sőt, leigazolásával az előtte elég jól működő támadójáték tagjai meg lettek bontva, ami rossz hatással van az előrejátékunkra.

Nem értem azt, Mourinho vajon miért nem javított a védelem állagán. A keret támadó szekciója igen jónak tűnt, miközben a védelemben komoly lyukak vannak. Bár ha Rojo, Jones, Bailly, Valencia, Young legjobbukat tudná hozni, nem sok probléma lenne a hátsó négyessel, de ha csak ezt a névsort nézzük, Rojo és Jones személyében van két olyan játékos, akik sokat - utóbbi rengeteget - sérültek, Young és Vale pedig kiöregedőben vannak. Darmian, Smalling, Blind véleményem szerint nem tud felnőni a feladathoz, meglepne, hogy jövő szeptemberben mindhárom nálunk lenne még, Shaw pedig egyelőre kérdőjel Josénál. Sokkal fontosabbnak tűnt volna a védelembe szerezni embert, mint újabb támadót hozni. Persze vannak olyan esetek, amikor elérhető egy olyan játékos, akit muszáj megszerezni, mert olyan szintet képvisel, ami mindenképp jó a klub számára és valószínűleg Sanchez esete is ilyen, ám ahhoz mindenképp kellene egy olyan rendszer, amely kihozza belőle a legjobbat.

Ha megnézzük a legfrissebb pletykát, mely szerint Toni Kroos-t akarja Mou, ez megint az a kategória, ami számomra érthetetlen. Érthetetlen, mert Pogbát sem tudja megfelelően alkalmazni, Kroos érkezésével pedig szerintem mindenképp át kellene állnia a három középpályásos rendszerre, melyben Matic lenne a védelem előtt, míg Pogba és Kroos kissé feljebb. Mert ha marad a 2 belső KP-s rendszer, úgy a némettel ugyanaz történhet, mint jelenleg Paullal.



 

Összességében egyelőre azt tudom elmondani, engem egyelőre nem győzött meg a portugál tréner annak ellenére sem, hogy nyert már trófeákat és a talán látni fejlődést az első szezonjához képest. Még akár lehet ebből egy szép szezon is, de ahhoz nagyon össze kell állnia mindennek és még a szerencsének is közre kell játszania. Viszont lehet akár csúfos szezon is, főleg annak tudatában, hogy a Premier League-ben nagyon közeledik a Pool, a Chelsea és a Tottenham. És ha netán szezon végén nem lenne meg a BL-t érő helyek egyike, talán hiába a szerződéshosszabbítás... De erről majd május végén érdemes beszélni.