Ander Herrera és Juan Mata kiváló barátságot ápol egymással. Mindketten focistagyerekek, akik a labdarúgásba nõttek bele, a spanyol ligában pallérozódtak, ifjúsági szinten egymás mellett játszottak, megnyerték az U21-es EB-t, de egymás ellen is fociztak.

Még a nyári, felkészülési túrán adtak exkluzív interjút az MUTV-nek, mely során beszéltek a kezdetekrõl, közös kilátásaikról és Manchester iránti imádatukról is...

Spanyolországban tanulták a labdarúgást:

Mata: Emlékszem, mindig labda volt nálam. Édesapám focizott, így amikor megszülettem, már akkor focista vér volt az ereimben. Nõvéremmel, barátaimmal játszottam, majd az elsõ klubom következett, szóval mindig a labdarúgás körül forgott az életem. Persze tanultam mellette és más dolgokat is csináltam, de mindig úgy éreztem, a foci az én világom. Ahogy idõsebb lettem, Madridba mentem, majd Valenciába, utána Angliába - minden nagyon gyorsan ment. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy profi labdarúgó lehetek.
Herrera: az én korai pályafutásom sokkal kiegyensúlyozottabb volt, hiszen minden évet a Real Zaragozánál töltöttem. Ugyanolyan emlékeim vannak, mint Juannak, mindig labda volt nálam. Késõbb a Bilbaóhoz kerültem, ahol három évet töltöttem.

Megtalálni saját posztodat:

Mata: Csatár voltam, majd a 10-es poszton szerepeltem, a Valenciánál bal szélsõként játszottam, a Chelsea-nél pedig a középpályán. Nagyon boldog vagyok azzal, amit most játszom. De nem számít, melyik poszton szerepelsz, mindent meg kell próbálnod, hogy a csapat segítségére legyél, de nyilván a legjobb érzés a gólszerzés. Emlékszem, 10-11 éves lehettem, rengeteg gólt lõttem - nagyszerû érzés volt csatárként.
Herrera: Én soha nem lõttem sok gólt! Mindig a középpályán volt a helyem. Gólok tekintetében a tavalyi volt a legjobb szezonom.

Csatázni a La Ligában:

Mata: Spanyolországban játszottunk egymás ellen, nem voltak szép párharcok.
Herrera: Nem voltam kemény vele, mert feldobta magát!
Mata: Játszottunk egyszer egymás ellen, a Valencia a Real Zaragozával és én mindig azt mondom, nagyon örülök, hogy immár vele együtt játszhatok. De ha ellene szepeltem, mindig magyarázott és különféle dolgokat tett...
Herrera: Én csak próbáltam a lehetõ legjobban megnehezíteni az ellenfelem életét. Tudtam, hogy Juan milyen fontos játékos a Valenciánál, szóval próbáltam a lehetõ legnehezebbé tenni a meccset számára. Ki is állítottak azon a találkozón! 
Mata: De aztán visszavonták a döntést, nem?
Herrera: Igen, mert nem volt jogos. Megmutatom majd a videót és láthatod, hogy dobta magát!

Azonos hullámhosszon:

Herrera: Úgy vélem, nagyon hasonlóak vagyunk. Hasonló módom értjük meg a labdarúgást és az életet is. Imádjuk a focit, de mellette sok más dolgot is, mint például a mozi és az olvasás. Igyekszünk sokat együtt lenni, ahogy Daviddel is. Nagyon jó spanyol csoportunk van a Unitednél, várjuk a következõ pillanatokat a csapatnál, mert megtaláltuk helyünket itt a Unitednél.

Ander, a fociõrült...

Herrera: Bocs, de azt kell mondjam, néha túl sokat beszélek a fociról...
Mata: Én is csak ezt akartam mondani. Mindenki láthatta, milyen sokat tett értünk az elõzõ szezonban. Soha nem könnyû az elsõ szezon, különösen ha Anglia egyik legnagyobb klubjához igazolsz, ahol hatalmas a nyomás és az elvárás. De nagyon jól teljesített, sok gólt lõtt, csomó meccsn remekül játszott. A spanyol U21-es csapatban együtt szerepeltünk,így jól ismerjük egymást, de õ egy fociõrült. Beszélhetsz valami másról, amikor hirtelen megszólal és azt kérdezi: 'ismered azt a játékost az olasz bajnokságból, aki a másodosztályban játszik?' Mindent tud.
Herrera: Néha látom, hogy Juan behunyja a szemét, olyankor tudom, hogy abba kell hagynom a beszédet.
Mata: Õ egy fociõrült, de jó értelemben, mert ugyanazt a focit szereti, amit én. Nagyon közel lakunk egymáshoz, sok idõt töltünk együtt.

Kapcsolódás Manchesterrel:

Herrera: Szeretjük megismerni a helyet, ahol vagyunk. Persze megpróbáljuk élvezni a magánéletet és a focira összpontosítani, de emellett az angol kultúra és a manchesteri emberek megismerésére is fordítottunk idõt. Amikor egy olyan klubnál játszol, mint a Manchester United, akkor meg kell ismerned a történelmet, meg kell tudnod, mit gondolnak rólad, a csapatról az emberek és mit várnak el tõled, játékostól. Szóval megpróbálunk kapcsolatban lenni az emberekkel.
Mata: Ahol csak éltem, mindenhol meg kellett ismernem a környéket, ellátogattam különbözõ helyekre, megpróbáltam elvonatkoztatni a focitól, mert ez is kell. Ez nem olyan, amit akarok, de szükséges. Szeretek Manchesterben beülni egy kávéra, ellátogatni szép parkba, múzeumba és a házunkhoz közel csodás éttermek, bárok vannak.  Ilyen egy normális élet. Focizunk, de szeretünk normális életet élni.
Herrera: A labdarúgás rengeteg lehetõséget ad neked arra, hogy ellátogass különbözõ helyekre, még Amerikába is túrázva, ahol több várost is megismerhettünk. Élvezni kell azokat az esélyeket, amiket a foci ad.

Manutd.com

Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!

Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!