Jose Mourinho vasárnap elsõ alkalommal néz majd szembe a Chelsea-vel ellenfélként, mióta õ a United edzõje. Stamford Bridge-ra való visszatérésérõl, Roman Abramovic-csal való kapcsolatáról is beszélt többek között a portugál tréner.

Visszatekintve milyen érzéssel tölt el, ha a Chelsea-bõl való távozásód módjára gondolsz vissza?
Néhány menedzser amikor elhagynak egy klubot, szeretik.. Portugáliában erre van egy mondásunk, amit most lefordítanék, szóval mi azt mondjuk, hogy "kimossuk a piszkos ruhát", és ez azt jelenti, hogy beszélünk a történtekrõl. Visszakinteni és csak beszélni és beszélni. Nagyon jó érzéssel hagytam el a klubot. Olyan érzéssel, hogy én mindent megtettem a sikerért, mindent megadtam a klubnak, és nem akarok úgy visszatekinteni, hogy különösen a rossz dolgokat említsem. A jó emlékeket tartottam meg magamban és a Chelsea-ben nagyon sok jó dolog ért, és nagyon sok jó történt velem a jó eredmények és a jó barátok megszerzése terén, melyek életreszólók. Fantasztikus kapcsolatom van a szurkolókkal. A szurkolók nem változtatják meg a hozzám való viszonyulásukat a tavalyi szezon és pár rossz hónap után, ahol rossz eredményeket kaptunk. Szóval a jó emlékeket tartottam meg. Vannak dolgok, amiket nem fogok elfelejteni, de megtartom õket magamnak.

A tulajdonos még mindig egyike a jóbarátoknak?
Sosem volt a barátom. Mindig a tulajdonos és menedzser kapcsolata állt fenn közöttünk. Ez egy tiszteletteljes kapcsolat volt. Nem voltunk barátok, nem álltunk egymáshoz közel. Õ csak egy olyan személy, akit továbbra is tisztelek.

Milyen fogadtatásban részesülsz a Chelsea drukkerektõl szerinted és ez milyen szinten foglalkoztat?
Azt mondani, hogy érdekel, ez fals állítás, hiszen ha egy futballmérkõzésre megyek, akkor õszintén szólva nem fogok erre koncentrálni. Sokkal jobban koncentrálok a mérkõzésre, próbálom magam a mérkõzésre felkészíteni, szóval nem mondhatom azt, hogy érdekelne. Hogy mire számíthatok? Nem tudom. Gondolhatnak rám úgy, hogy a nagyszerû kapcsolatunkra emlékeznek vissza és jó reakciót mutatnak majd, vagy úgy is, hogy az alatt a 90 perc alatt a United menedzsereként ellenük szerepelek, szóval õ pillanatnyilag olyasvalaki, akit nem kedvelünk. Megtettem a munkám és õk szeretettel reagáltak erre, és támogatásukat is megkaptam. Ez a legfontosabb dolog. Most Manchester United menedzserként megyek oda, és ha úgy döntenek, hogy másképp közelítik meg a dolgokat, tiszteletben fogom azt tartani. Tõlem viszont soha egy rossz szót sem fogsz hallani a volt klubjaimnál dolgozó emberek egyikérõl sem, ahogy az engem támogató szurkolókról sem, szóval mindig ugyanez a jó érzés kerít majd hatalmába, nem számít, hogy mi fog történni. Ilyen a természetem, és most ez a természetem, ez a klubom, és nyilvánvalóan azért megyek oda, hogy megpróbáljam elvégezni a munkámat.

Mennyire nehéz egy olyan klubhoz menni, ahol a szurkolókkal ekkora affinitás tapasztalható?
Meg kell próbálnom elfelejteni ezt, és megpróbálni tenni a dolgomat, nemde? Játszottam ott az Interrel is és akkor is a dolgom próbáltam tenni. Azt kérdezed, hogy ha gólt szerez a csapatom, akkor úgy fogok-e örülni, mint egy õrült kisgyerek? Nem. Úgy gondolom képes vagyok kezelni a helyzetet érzelmileg is. Negatív reakciót kapok majd, ha a szurkolók valami negatívat tapasztalnak tõlem? Nem. Ismételten ez a válaszom, megvan az érettségem ahhoz, hogy kezeljem az érzelmeimet. Azonban az sokkal fontosabb, hogy a Man United szurkolói mit várhatnak majd tõlem, és õk pedig azt várják, hogy a Chelsea ellen is ugyanúgy játszunk majd, mint ahogy a Fenerbahce, a Liverpool vagy bárki más ellen játszanánk.

Jobb menedzserré tettek a Chelsea-nél eltöltött nehéz, utolsó hónapok?
Nem, ez pályafutásom egy olyan szakaszán érkezett el, amikor már amúgy is felnõtt emberként tekintettem magamra. Már akkor is stabil, érzelmileg erõs menedzser voltam. Nem voltam kölyök. Ez nem a karrierem elsõ éveiben következett be. Ezt csak sok év után tapasztaltam meg, szóval úgy gondolom, hogy pozitív úton haladok. Szerencsés voltam, hogy egy olyan klub, mint a Man United nem az utolsó három hónapomra, hanem a karrieremre tekintett vissza. Elég szerencsés voltam, hogy az általam legjobban szeretett bajnokságban maradhassak és egy olyan nagy csapatban, mint a Man United, mely most egy hatalmas projektet képvisel és egy hatalmas kihívás áll elõtte, melyeken az én kezem nyugszik. Kijelenthetem, hogy minden pozitív.

Mint a bajnoki cím egyik kihívóját, ezzel a klub riválisát, milyen fontos saját stadionjában legyõzni a Chelsea-t?
A tabellára nézel és rájössz, hogy milyen közel van mindenki egymáshoz. Úgy tûnik, hogy sorozatban három gyõztes mérkõzéssel azonnal az elsõ három-négy helyezett közé kerülhetsz. Egy csapat, akinek rossz szériája van, szinte azonnal kikerül az elsõ négy csapatból. Õszintén szólva keménynek látszik egészében tekintve. Olyan periódusban vagyunk, amikor egyes csapatoknak könnyû a sorsolásuk, és ha két-három alkalommal nyernek, és ha a köztük állók ponton osztozkodnak, ahogy Liverpoolban is történt, vagy a Tottenham Liverpool elleni találkozóján. Pár hét múlva azon fog múlni, ha az egyik gyõz, a másik pedig veszít, vagy döntetlent játszanak, a másik pedig megnyer két mérkõzést és már elõz is. Szóval az az érzésem, hogy szoros lesz az idei bajnokság, és elõfordulhat, hogy egy csapat, aki márciusban még a bajnoki címért küzd, végül a top 4-ben sem lesz ott. Úgy gondolom, hogy tényleg nagyon szoros év lesz az idei.

Elõfordulhat, hogy áprilisban vagy májusban akár hat vagy hét csapat is küzd majd a bajnoki címért?
Akár ez is elõfordulat, hiszen más csapatok is lophatnak pontokat. Szoros lesz, talán nem hat csapat, de három biztosan ott lesz. Talán a kiélezett rohanásban néhányan botladozni fognak. Nem vagyok szerencsejátékos, nem fogadnék a bajnoki cím nyertesére, hiszen ez elég kockázatos befektetés lenne. Sokkal inkább fogadnék a top négyesre.

ManUtd.com

Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!

Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!