James: "Szürreális" a hősömmel együtt játszani

A Manchester United szélsője, Daniel James elárulta, gyerekkorában csapattársa, Juan Mata volt az egyik legnagyobb hős számára és szerinte "szürreális" élmény a spanyollal egy csapatban szerepelni.


James csak egyetlen teljes szezont játszott felnőtt szinten a Swansea City együttesével, mielőtt a nyár folyamán a Unitedhez igazolt volna, amely révén azonnal egy csapatban találta magát az egyik olyan játékossal, akire gyerekként a leginkább felnézett.

 

Amikor futball idoljairól kérdezték, James így felelt:

"Mindenki felnéz Lionel Messire, de szerintem Juan Mata-t kell mondanom. Ő egy olyan játékos, akit mindig is a hősömnek tartottam."

 

"Azt hiszem, hogy az első alkalom, amikor találkozhattam vele egy kicsit... fura volt számomra."

 

"Gyerekként úgy felnőni, hogy felnézel valakikre, majd később együtt játszhatsz velük, nem csak a pályán, hanem azon kívül is nagyszerű dolog. Ő olyasvalaki, aki nagyon inspirál."

 

Az egykori Valencia és Chelsea játékos Mata a futballtól eltekintve is nagy benyomást tett Jamesre, amikor útjaik először keresztezték egymást.

 

 

"Amikor először találkoztam vele, akkor odajött és leült mellém az öltözőben majd azt mondta, 'tudom, hogy ez most egy nagy lépés számodra, úgyhogy ha bármire szükséged van, akkor itt a számom és ha bármiről beszélnél, akkor keress nyugodtan'. Ez hihetetlenül jól esett számomra" - tette hozzá.

 

Amikor annak a kifejtésére kérték, hogy mi volt az, ami megfogta Mataban és a játékában, James így folytatta:
"Minden, amit csinált, nagyon könnyed és légies volt a pályán. Emlékszem, hogy volt egy mezem a nevével, amikor a Chelsea-vel az Európa-ligában játszottak, majd meg is nyerték azt."

 

"Rá mindig is felnéztem, az pedig, hogy most már egy csapatban játszhatok vele, igazán szürreális számomra."

 

Jamest arról is kérdezték, hogy mi volt a legnagyobb áldozat eddigi életében, amelyet meg kellett hoznia?

 

"Elköltözni a családomtól."

 

"Hullból Swansea-ba költöztem 15 éves koromban. Négy órányi távolságra - bizonyos országokban ez nem túl sok - de emiatt nem láthattam túl sokat a családomat."

 

"Valószínűleg még mindig ez a nagyobb áldozat, amelyet meg kellett hoznom. Hetente három mérkőzést játszani úgy, hogy nem vagy otthon, elég sok. Úgyhogy igen, a családomtól és a barátaimtól való folyamatos távolságot mondanám, mint legnagyobb áldozat."

 

"De ez segített is engem, mert amikor Swansea-ból ide költöztem, már tudtam, hogy fiatal koromban is képes voltam erre. Ez tényleg nagy segítség volt."


Sky Sports

Kövess minket Facebookon, Instragramon, Twitteren és YouTube-on is!



Hozzászólások