Örökké Vörös Ördögök: Jim Ryan

A Vörösök Ördögök nyugdíjba vonuló ifjúsági labdarúgásért felelõs igazgatója, Jim Ryan nemrég beszélt az Inside Unitednek a Vörös Ördögöknél eltöltött éveirõl.


Az átigazolásom. 17 éves voltam és a Cowie Heartsban játszottam, amikor megkeresett a United megfigyelõje és próbaidõre hívott az Old Traffordra. Eredetileg két hétre terveztük a vendégszereplést, de végül egy hónapig maradtam. Emlékszem az elsõ bemutatkozásom nem sikerült valami fényesen, de a következõ alkalommal már sokkal jobban teljesítettem és ez elég volt ahhoz, hogy leigazoljon a klub. [Jim 1963-ban csatlakozott a Unitedhez .]

 
Bemutatkozásom az elsõ csapatban. Ez a West Brom elleni találkozó alkalmával történt [1966. május, 3-3-as döntetlen]. Emlékszem hihetetlenül ideges voltam. Bár már a tartalékoknál remekül ment a játék és sokan mondták, hogy a felnõtt csapatban a helyem, mégis nagyon izgatott voltam és ez rá is nyomta a bélyegét a játékomra.
 
Kedvenc mérkõzésem. Öt nappal azután, hogy az elsõ csapatban debütáltam idegenben, az Aston Villa ellen 6-1-re nyertünk hazai pályán. Elsõ szereplésemen az Old Traffordon, lõttem egy ballábas gólt. Ez a kedvenc mérkõzésem. 
 
Kedvenc gólom. Az elõbb említett mérkõzésen elért találatom. De nagyon jó visszaemlékezni arra is, amikor fonotos mérkõzéseken sikerült gólpasszt adnom. Ilyen volt például a GORNIK Zabrze elleni találkozó, amikor Brian Kiddnek sikerült egy sarkazással gólpasszt adnom, Florenski öngólja után [1968. február, Európa Kupa negyeddöntõ, 2-0]. Csak a visszavágón derült ki, hogy milyen fontos gól volt ez, mivel akkor 1-0-ra kikaptunk.
 
A legjobb játékos, akivel együtt játszottam. Erre mindenki azt felelné, hogy Best, Charlton és Law. Ezért néha azt gondoltam, hogy talán Nobby Stiles láthatatlan? Õ is aktívan hozzájárult a Világkupa, az Európa Kupa és BEK gyõzelemhez. De természetesen Best, Charlton és Law voltak a legtöbbet reflektor fényben, és joggal nevezték õket Európa legjobb futballistájának. Közülük az én kedvencem Denis, és nem csak a tehetsége miatt, hanem azért is, mert skót származású.
 
 
Legszebb emlékem a Unitednél. Amikor Matt Busby értem jött a Lutonhoz. Ez volt a megvalósult álom a számomra. Majd a 1968-as BEK-döntõ nem csak egy nagyon izgalmas, de egy rendkívül megindító gyõzelem is volt, 10 évvel a müncheni tragédia után.
 
 
Elhagytam a Unitedet. Mert kevés játéklehetõséghez jutottam. Mindössze 27 alkalommal szerepelhettem és a karrierem szempontjából szükségem volt több játékra. Természetesen egy ilyen döntést mindig nagyon nehéz meghozni, de  Don Givens-szel, akivel sokat játszottam a tartalék csapatban úgy döntöttünk, hogy a Lutonnál próbálunk szerencsét. Ezért 1970-ben átigazoltunk a Townhoz. 
 
Visszatértem a Unitedbe. Mert Sir Alex megkérdezte, hogy elvállalnám-e a tartalék csapat menedzseri posztját. Természetesen igent mondtam, hisz mindig is a Unitedé volt a szívem. Amikor abbahagytam a profi labdarúgást, a Luton Townnál edzõsködtem. Hat évig voltam a csapat vezetõje, de amikor a United menedzsere hívott, nem tudtam nemet mondani.
 
A kedvenc játékosom edzõként. Egyértelmûen Paul Scholes, az õ játéka valami fantasztikus. De sok remek játékosa volt a Unitednek edzõségem ideje alatt, például David Beckham is egy nagyon ügyes játékos és Nicky Butt is, aki Scholes típusú futballista volt.
 
Mit jelent nekem a United. A falumban, ahol születtem az összes srác, aki szeretett futballozni, a Boy Brigade-hoz csatlakozott. Összedobtuk a pénzünket és Rangers felszerelést akartunk vásárolni, de egy darab sem volt a boltban, amikor megláttam a Unitedes együttest teljesen felajzott és meggyõztem a srácokat, hogy olyat vásároljunk. Arra gondoltam, hogy talán abban majd olyan nagyok lehetünk, mint a Busby Babes. Talán ez egy jel lehetett a jövõmre nézve, mivel hét évet töltöttem a Unitednél mint játékos, és 20 év elteltével innen vonultam nyugdíjba, ifjúsági futball igazgatóként. Ez egy nagyon szép és tartalmas része volt az életemnek. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy részese lehettem e csodálatos klub történelmének. Nehéz szavakkal kifejezni, hogy mit adott nekem a United, de azt hiszem mindenki tudja, milyen fanzasztikus érzés a Vörös Ördögök gyõzelmeit ünnepelni. A United sikerei körülölelték az életemet, amiért nagyon hálás leszek örökre a klubnak.


manutd.com

Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!



Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!

Hozzászólások

Támogatás

Támogasd adományoddal
a ManUtdFanatics.hu működését!