Az Inside United exkluzív interjút készített a Manchester United ifjú középpályásával, Larnell Cole-lal...

Büszke vagy, hogy téged választottak az Év tartalékjátékosának az elõzõ szezonban?

Rengeteg játékos remekelt az elõzõ szezonban, éppen ezért boldog vagyok, hogy Warren Joyce választása rám esett. Hogy õszinte legyek, nem gondolom, hogy ez lett volna eddigi pályafutásom legjobb idénye és nem is teljesítettem úgy, ahogy képes lennék rá, de néha a saját érdekeimet a csapat érdekei alá kell rendelni.

Warren Joyce pont azt mondta, hogy ez a legnagyobb hibád - nem ismered fel, mennyire jó vagy!

Hiszek benne, hogy jó vagyok! Tudom, hogy mennyire vagyok jó, de nem hiszem, hogy ugyanolyan jól is teljesítettem.

Mindez azokra a sérülésekre vezethetõek vissza, amelyeket az utóbbi idõben szenvedtél el?

Igen, sérült voltam, hat hétre kidõltem térdín sérülés miatt, majd Dallasban végig játszottam az összes mérkõzésünket. Fárasztó volt, mert 5 mérkõzést játszottunk hat vagy hét nap alatt.

Az alatt a túra alatt nem egy gól fûzõdik a nevedhez, de mind közül kiemelkedik a Tigres ellen lõtt lenyûgözõ gólod. Ez volt az eddigi legszebb gólod?

Igen, ez volt az egyik legnagyszerûbb találatom. Nagyszerû csapatjáték után született, boldog voltam, hogy sikerült így eltalálnom.

Egyébként önmagában a Dallas kupa egy kemény erõpróba volt?

Nehéz volt. Szinte majdnem ugyanaz a csapat játszotta végig az egész tornát. De igazán a legvégén éreztem, hogy mennyire nehéz dolgunk volt - amikor kilenc emberrel kellett játszanunk a döntõben. Éreztem, hogy a bal lábam kezdi felmondani a szolgálatot, aztán egyszer csak fájdalmat éreztem a térdemben. Ez a sérülés akár még hosszabb is lehetett volna.

Az is nagy újdonság lehetett számotokra, ahogy a játékvezetõk irányították a mérkõzéseket...

A bírók egészen máshogy ítélkeztek, mint azt megszoktuk, sokkal könnyebben fújták be a szabálytalanságokat, de voltak más tapasztalataink is. A közelben éppen egy tornádó tombolt, de szerencsére azt a helyet nem érte el, ahol mi voltunk. Emellett voltunk kosárlabda meccsen is, megnéztük a Dallas Maverickset, ami a túra egyik kiemelkedõ pontja volt számomra. Nagyon szórakoztató mûsorok voltak a negyedek és az idõkérések között is.

Tehát ez a szezon tartalék szinten teljes sikerrel zárult...

Összességében azt hiszem tényleg jól szerepeltünk. Kicsit megtapasztalhattam azt is, milyen a felnõttek között játszani, amely nagyon jó élmény volt, és a következõ szezonban szeretnék még többet játszani. Teljesítményemet illetõen szerintem néha sokkal jobban is teljesíthettem volna, ha bekerülsz a csapatba, akkor jobban kell figyelned a csapatérdekekre.

Milyennek találtad, hogy a szezon elején egy új poszton kellett bizonyítanod?

Igen, a szezon kezdetén még szélsõ védõt játszottam. Warren nagyon keményen fog minket az edzõteremben, ami nagyon nagy hasznunkra van. Természetesen a játékomban a védekezésben még lehetne min javítani, de ezt tudom én is. Warrennel nagyon sokat tanultam ebben a szezonban.

Úgy gondolod, hogy hosszútávon inkább a szélrõl középre fogsz húzódni?

Igen, szerintem nekem középen jobban feküdne a játék. Több labdához tudnék ott jutni.

Paul Scholes egyáltalán nem fukarkodott a képességeid, és tehetséged dicséretével...

Nem akarok ettõl túlzottan elszállni, de nagyszerû, hogy pont tõle hallhattam ilyet. Természetesen mivel õ is nagyszerû játékos, ezért még nagyobb elismerés ilyet hallani. Amikor még edzõként dolgozott velünk, soha nem fogta vissza magát, minden becsúszó szerelésbe belement. Nagyszerû volt tõle tanulni, és azóta is nagyon sokat beszél velünk, hogy visszakerült a felnõtt csapatba.

Lehetséges, hogy az U19-es Európa-bajnokság felülírja majd a klub felkészülési túrájával kapcsolatos terveit?

Nem tudom, hogy bekerülök-e az angol U19-es válogatottba [sérülés miatt kimaradt végül a döntõre készülõ keretbõl], de nem vagyok biztos a túrán való részvételben se. Hallottam, hogy lesznek meccsek a nyár folyamán az U19-eseknek, de nagyon boldog lennék, ha ott lehetnék a felnõtt csapat túráján.

Sok tapasztalatot szereztél a felnõtt csapatnál, amikor pályára léphették a Ligakupában?

Néhány másik mérkõzésre is elutazhattam a csapattal, a Blackburn ellen pedig a kispadra is leülhettem - de akkor pont kikaptunk. Eddig leginkább csak együtt utaztam velük, de ez is nagyszerû volt, mert belekóstolhattam a felnõtt csapat hangulatába. De szeretnék játszani, és remélhetõleg a következõ szezonban már arról beszélhetek, hogy ez sikerült. Emellett szóba jöhetne az is, hogy valahol kölcsönben játszak majd.

Szóval rengeteg mindent tanultál idén?

Ez egy nagyon hosszú szezon volt, és idén rengeteg minden történt, amely új volt számomra az elõzõ szezonhoz képest. Fizikálisan és mentálisan is nagyon megeröltetõ volt , de összességében minden jó volt.

Helyi illetõségûként számodra sokkal többet jelent az, hogy sikerült beverekedned magadat a csapatba?

Különösen akkor éreztem magamat nagyon feldobva, amikor a Leeds ellen beállhattam. Nem akartam, hogy lefújják a meccset! A közelbõl, Salebõl származom, úgyhogy hatalmas sikerként könyveltem el, hogy úgy sikerült bekerülnöm a csapatba, hogy közben nem messze lakom. Emellett a családomat és az ismerõseimet is nagy büszkeséggel töltötte el ez a dolog.

És azután, hogy már ilyen régóta kötõdsz a klubhoz, nehéz azt látni, hogy másoknak nem sikerül elérni azt, hogy megragadjanak a klubnál?

Nos, vannak néhányan, akik végül más klubhoz igazolnak, és azért a legtöbbjüknek jól megy a dolga a váltást követõen. De rengetegen vagyunk olyanok is, akiknek sikerült az áttörés - Jesse [Lingard], a Keane-tesók [Will és Michael], Zeki [Fryers]. Mindannyian már fiatal korunk óta itt játszunk.

A következõ lépés az lesz, hogy valahol kölcsönben játszol majd?

Várom, hogy eljöjjön ez az idõszak is - ezzel rengeteg tapasztalatot gyûjthetnék.

Manutd.com

Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!

Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!