Idõutazás Jimmyvel
A késõ 1960-as évek ifi csapatának gólgyárosa Jimmy Hall, egy rendkívül jó hangulatú beszélgetésben, visszarepít bennünket a Sir Matt Busby neve által fémjelzett évekbe.
Belfastban nõttél fel. Milyen volt az ott az élet?
Olyan, mint bármely más nagyvárosban... Én Észak-Belfastban nõttem fel, ott ahol George Best és Sammy Mac is élt, ott ahol minden a futballról szólt.
Mikor kezdtél el focizni, és mikor vették észre, hogy van tehetséged hozzá?
Már az általánosban is fociztam, de csak a középiskolában figyeltek fel rám. Orangefield kerületi csapatában játszottam, gyakran jöttek megfigyelõk a Burnleytõl, a Spurstõl és a Wolvestól, de az én álmom a United volt.
Gyerekként is a Unitednek szurkoltál? Hallottál már akkor is Harry Gregg hõstettérõl?
Természetesen a Unitednek szurkoltam, de a katasztrófa idején még kisgyermek voltam. Az elsõ emlékem a '63-as FA Kupa gyõzelem volt a Leicester ellen. Sosem felejtem el Denis Law gólját.
A korai 1960-as években fedezte fel a Manchester United George Bestet, aki egy pár éven belül hatalmas csillag lett. Hogy emlékszel rá, mint honfitársadra?
Hõsként! Imádta Írországot és õt is imádta mindenki, Belfasban egy repülõteret is elneveztek róla. Egyszerûen a legjobb játékos, akit valaha láttam. Nem vagyok biztos abban, hogy a fiatalabb United szurkolók igazán tudják értékelni, milyen klasszis is volt õ valójában! Ha most játszana, és Balért 100-at kérnek, akkor Georg megfizethetetlen lenne. Õ egy igazi géniusz volt.
Hogyan kerültél a Unitedhez?
Joe Armstrong, a United vezetõ felderítõje jött el Írországba 1967 júliusában, meglátott nem gondolkodott sokáig, én sem ellenkeztem egy pillanatig sem, és már vitt is magával Manchesterbe. Korábban már láttam a United fiataljait a Spurs ellen játszani. Hihetetlen élmény, fantasztikus hangulatú mérkõzés volt.
Melyek voltak az elsõ benyomásaid a klubról, az Old Traffordról, az edzésekrõl és az edzõi stábról?
Imádtam! Az Old Trafford csodálatos. Különösen, amikor Best, Law és Charlton egyszerre pályára lépetek. Minden alkalommal, amikor Best labdához ért, 67.000 ember éljenezte. Annyira jó volt. A játékos kijáró akkoriban még középen volt, és mi, az ifi csapat tagjai pont ott álltunk felette. A The Cliff volt az edzõpálya, meg sem közelítette a mai Carringtont, viszont abból a szempontból jó volt, hogy közelebb lehettünk az elsõ csapathoz. Jonny Aston és Wilf McGuinness voltak az edzõk... Wilf egy hatalmas karakter, sokat viccelõdött, remek hangulatot teremtett az edzéseken. Imádtam õt!
Ugyanabban a stretfordi albérletben laktál, amelyben Duncan Edwards. Hogyan élted ezt meg, volt honvágyad? Ahogyan azt George Best is elismerte egy interjújában, gyakran hazavágyott…
Joe Armstrong az mondta nekem a gépen, amikor Manchesterbe tartottunk, hogy Mrs. Dornannél fogok lakni, és hogy utoljára Duncan Edwardsot élt ott elõttem. Nem volt honvágyam, és ezt elsõsorban Dornan asszonynak köszönhetem. Olyan volt õ nekem, mint a második anyám. Mr. és Mrs. Dornan sokat meséltek azokról az idõkrõl, amikor a Busby Bébik Duncannél gyûltek össze. Õ egy csodálatos ember, és egy hihetetlen tehetség volt.
Sokat játszottál a United ifi csapatával?
Fõleg az A csapatban játszottam, három év alatt 98 meccsen, 74 gólt szereztem. De ezt pontosan én is csak a "Sons of United " címû könyvbõl tudom, köszönhetõen a srácoknak (a szerzõk: Steve Hobin és Tony Park), akik hihetetlen munkával rakták össze a rengeteg adatot a United fiataljairól.
Sir Matt és Jimmy Murphy nyomon követte a fejlõdéseket, elláttak benneteket is értékes tanácsokkal?
Persze, de inkább Jimmy Murphy volt az, aki rendszeresen okított bennünket.
Van emléked arról, hogy milyen volt a hangulat a klubban, amikor 10 évvel a katasztrófa után 1968- ban Európa Kupát nyert a United?
Mindannyian elutaztunk a Wembley-be. Lehet viccesnek tûik, de ezek a nagy pillanatok valahogy összemosódnak az emlékeimben, eufórikus hangulatban volt mindenki, de arra tisztán emlékszem, amikor Sir Matt kiállt az emberek elé és azt mondta: Eljött az én igazságom napja.
Milyen viszonyban voltatok az elsõ csapat játékosaival?
Kiváló tanítok voltak. Sokat foglalkoztak velünk. Ha jól teljesítettünk az volt a jutalmunk, hogy beülhettünk melléjük az autójukba és vittek egy kört bennünket. Engem többször is elvittek: Best, Charlton és Paddy Crerand is.
Mit gondoltál arról amikor Wilf McGuinness került Sir Matt helyére?
Pont akkor távoztam, amikor az imádott Wilfy átvette az irányítást. Nem gondoltam, hogy ilyen rövid ideig lesz az elsõ csapat edzõje, nagyon meglepõdtem, amikor Sir Matt leváltotta.
A honfitársad Sammy McIlroy is a United ifi csapatában játszott. Sejtetted, hogy neki sikerül majd az áttörés az elsõ csapatba?
Sammy remek srác volt, egy évvel utánam érkezett a klubhoz, és nem lehetett nem sejteni, hogy sikerülni fog neki, mert Bob Bishop a felderítõ ódákat zengedezett róla. Amikor visszatértem Írországba, szerettem volna, ha majd egyszer Sammy is visszatér, de már van vagy 40 éve is, hogy nem találkoztunk.
Milyen érzés volt amikor megtudtad, hogy el kell hagynod a Unitedet?
Soha nem gondoltam rá, hogy távoznom kell, nagyon meglepõdtem, amikor közölték velem, hogy nem hosszabbítják meg a szerzõdésem. Emlékszem a Cliffben voltunk, Wilf odajött hozzám átkarolt és azt mondta a fõnök hívat. Amikor Sir Matt közölte velem, hogy el kell hagynom a klubot. Sokkolt a hír. Számos csapathoz mehettem volna, többek között a Bolton vagy a Sheffield United is hívott, de inkább visszamentem a hazámba.
Hogy alakult az életed ez után?
Visszatértem Írországba, és játszottam az ír ligában, a Glentorannél. Szerzetem még jó néhány gólt, de 22 évesen egy térdsérülés miatt vége lett a pályafutásomnak. Aztán a Bombardier Aerospace-nél voltam 40 évig, és mint termelésvezetõ. 3 évvel ezelõtt nyugdíjaztak. Most Bangorban, egy tengerparti nyaralóövezetben élek Írországban.
Tartottad a kapcsolatot a régi csapattársakkal?
Természetesen nem szakadtunk el egymástól hosszú évekig, de mély barátságot csak Brian Greenhoffal ápoltunk, ezért is rázott meg nem rég annyira a halála.
Miután elhagyta Unitedet nyomon követted a csapat mérkõzéseit?
Viccelsz? Soha ki nem hagynék egyetlen meccset sem, még a tartalék csapat meccseit is megnézem az MUTV-ben. Néhány hónappal ezelõtt Tony Whelan kísért körbe egy túra alkalmával Carringtonban . Mindkét fiam United drukker, nagyon élvezték a látogatást. Tonyból pedig egy igazi úriember lett, vele is játszottam az ifiknél anno.
Mit jelent neked a Manchester United?
Az életemnek egy csodálatos részét, bár csak három évet tölthettem el a klubban, de soha életemben nem tudok már elszakadni tõle. Istenem, a Manchester Untedról beszélünk!? Nem tudnám elképzelni az életem nélküle.
Van Twitter oldalad is. Szeretsz tweetelni?
Nagyon. Remek megosztani a véleményem a United szurkolóival. Sok érdekességet hallhatok, sok különbözõ véleménnyel találkozok. Jó olyan emberekkel beszélgetni, akiknek az életük a Unitedról szól. Sok olyan rajongót ismertem meg, akik mindenhova követik a csapatot és fantasztikus odaadással rajongnak a Vörös Ördögökért.
A kedvenc tizenegyed?
Schmeichel, Neville, Stam, Vidic, Dunne, Keane, Charlton, Robson, Best, Law, Ronaldo. Cserék: Giggs és Scholes.
Mit gondolsz a United helyzetérõl a következõ szezonban, az új fõnök, David Moyes irányítása alatt?
Izgatott vagyok, már alig várom, hogy kezdjük. A Chelsa és a City sokat erõsített, úgy érzem nekünk is kell még szereznünk valakit. Egy tapasztal, játékosra gondolok, egy olyan volumenû középpályásra, mint Fabregas. Már csak erre van szükségünk, ez jelentené a különbséget, a biztos utat a sikerhez. Moyes nagy munkaerkölccsel bír, és ezt el is várja minden játékosától, ez nagyon biztató, de ha nem szerez egy nagy nevet a középpályára, akkor csak a harmadik helyen végez a United. Hoppá! Dehogy is, csak vicceltem. (nevet) Gyõzni fogunk! Megvédjük a címet!
Foorások: talkofthedevils.com, sonsofunited.com
ManUtdFanatics.hu
Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!
Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!
Hozzászólások
Támogatás
Kapcsolódó hírek
TV műsor
Crystal Palace - Manchester United
Premier League, 36. forduló