Siker, állandóság, türelem

Az idei bajnokság harmadik mérkõzésén elszenvedett 1-0-ás vereség elég volt ahhoz, hogy a David Moyes-t bíráló hangok megjelenjenek, majd jött két gyõzelem és a rajongók ismét optimistán álltak az új vezetõhöz.


Viszont a vasárnapi vereséget követõen néhány szurkolónál végképp elszakadt a cérna. Végülis 3 hónap egy csapat élén nagy idõ és a bajnokság ötödik találkozóját elveszíteni pedig egyértelmû kiesést jelent...

 

Sir Alex is kapott elegendõ türelmi idõt a kezdetekkor, bár sokan azzal érvelnek, hogy neki az alapoktól kellett építkeznie, Moyes pedig egy bajnokcsapatot örökölt. Nos ez nem vitás, de nem elég megtollasodni, repülni is meg kell tanulni. Egyik napról a másikra átvenni és sikeresen továbbvinni egy olyan felülmúlhatatlannak tûnõ örökséget, amit Sir Alex hagyott David Moyes-ra, akármilyen egyszerûnek is tûnhet néhányak számara, nem az. Sokkal összetettebb feladat, mintsem hogy egy bajnokcsapatot a megfelelõ összeállításban, a megfelelõ taktikával felküldeni a pályára. 
 
Bár Moyes-nak, mint az Evertont 11 évig irányító menedzsernek, nem volt idegen a Premier League világa. Nyilván, mint rivális edzõ, tisztában volt a Manchester United keretével, játékosai erõsségével, gyengéivel. Hangsúlyoznám, mint rivális edzõ és ez nem ugyanaz, mint 27 éven keresztûl irányítani egy klubot. Olyat várunk el tõle, ami nem ritkán Fergusonnak sem sikerült. Nem mindig indult az õ vezetése alatt sem felhõtlenül a szezon, mégis 13 alkalommal emelhette magasba a trófeát.
 
"Senki sem hitte az Old Traffordon, hogy valaha is bárki majd felül tudja múlni Sir Matt Busby sikereit, de  jött Sir Alex és megtette." (Eric Harrison)
 
Persze a veszteség mindig rossz, de a legroszabb a riválisoktól, így a Citytõl elszenvedett 4-1 csak olaj volt a tûzre, és hamar meg is voltak a bûnbakok.  Ferdinand, Young, Valencia, Fellaini hamar a tûzvonalban találhatták magukat, de leginkább Moyes-on verték el a port a dühösebb United rajongók. Mint a hajó kapitányának természetes is, hogy övé a legnagyobb felelõsség, de reálisan gondolkodva felmerül a kérdés: Mit vártunk?
 
Zökkenõmentes váltást, veretlenségi sorozatot, gálázást? Õszintén szólva ilyen nem igazán történik, nem csak a futballban, de az élet más területein is ritka, ha egy hosszú éveken át mûködõ egység irányításában változás történik.
 
Sokak szerint a City elleni meccs a középpálya hiányossága miatt ment el. Természetesen Moyes-nak meg volt arra az anyagi lehetõsége, hogy befoltozza a megörökölt lyukat a United középpályáján, csak éppen ideje nem volt hozzá. Már hallom is " Nehogy már három hónap alatt ne lehessen leigazolni egy középpályást!" Lehet, akár pár nap is elég rá. 
 
Abban az esetben, ha figyelmen kívül hagyjuk, mentalitás terén, technikailag, taktikailag, tapasztalat terén, összjátékban, mennyire fog hosszú távon illeszkedni a csapatba az adott játékos és gyorsan, mivel van mibõl,  kidobunk egy rakás pénzt egy, a média által felkapott nagy névért. Akitõl aztán fillérekért megválunk 2-3 éven belül, mert kiderül, hogy nem szereti a klímát, vagy túlértékeli önmagát, vagy egyszerûen nem képes hozni a Unitedben azt a szintet, amiben reménykedtünk.  
 
Ahogyan Sir Alex elárult néhány titkot igazoláspolitikájával kapcsolatban, tudhatjuk, hogy egy játékos megszerzése nem úgy mûködik, mint egy ruhavásárlás. Bemegyek a legdivatosabb üzletbe és megveszem a legdrágább cuccot. Fergusonnak jól kiépített megfigyelõrendszere is gyakran évekig követett figyelemmel egy-egy játékost, vagy évekig várt az alkalomra, hogy elhozható legyen egy-egy nagy név, akire hosszú távon számít és aki rengeteg szempontnak megfelel ahhoz, hogy sikeresen tudjon szerepelni a Vörös Ördögök csapatában.
 
Moyes-nak az Evertonban anyagi téren nagyon meg volt kötve a keze és mégis képes volt elõkelõ helyre felhozni csapatát, és huzamos ideig ott is tartani. Kevés pénzbõl remekül gazdálkodott (végül is skót) és boldogult. Biztos vagyok abban, elég lesz neki egy szezon, hogy felmérje a terepet és a lehetõ legjobb játékosokkal erõsítse és frissítse a keretet.
 
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden tökéletes volt a City ellen, mert akkor nem ez az eredmény születik, de Moyes-szal talán egy kicsit elnézõbbnek és türelmesebbnek kellene lennünk, figyelembe véve "hosszú" lehúzott három hónapját az Old Traffordon. 
 
Természetes az is, hogy hatalmas sikerei ellenére Fergusont is illette kritika néhány vereséget követõen. A 11/12 szezonban például azzal vádolták, hogy rossz taktikát választott áprilisban a City ellen, amikor 1-0-ra vesztettünk, vagy az elõzõ hónapban a Bilbao ellen nem jól választotta ki a kezdõt, vagy késõn reagált a cserével Nani kiállítását követõen a Bajnokok Ligájában. Viszont Sir Alex-nek volt alkalma elegedõ bizalmat kiépíteni, 27 év sikereinek köszönhetõen. Amikor pedig letette a karmesteri pálcát, arra kért bennünket, hogy a Manchester United új menedzserének, David Moyes-nak elõlegezzük meg ezt a bizalmat.
 
Moyesnak nem volt ideje felkészülni erre a hatalmas feladatra. Fergie egyszer csak közölte vele, hogy õ a United új menedzsere és kész. Nem szabad elfelejteni, hogy amikor Feguson 1985-ben átvette a csapatot, neki is idõ kellett ahhoz, hogy sikerre vigye a Unitedet.
 
"A sikerhez vezetõ út hatalmas nehézségekkel van kikövezve és nem lehet egyik napról a másikra végigmenni rajta." (SAF)
 
Három hónap egy ekkora klub élén arra nem elég, hogy felmérje a játékosok aktuális szintjét, kitapasztalja milyen felállásban a leghatékonyabbak, kinek mennyi a teherbírása, ki kivel találja meg a legjobb összhangot, ki az, aki csak pillanatnyilag van rossz formában, ki az, akinek csak egy kis játékidõ kell, hogy beinduljon, melyik fiatalnak szavazzon bizalmat, kit adjon kölcsönbe, és még sorolhatnánk nagyon hosszan mennyi mindent kell még átlátnia egy új edzõnek, egy ilyen hatalmas klub élén. 
 
És akkor még nem beszéltünk olyan zavaró tényezõkrõl, mint Mourinho nyári terrorja Rooney-ért, vagy a mindig élesen kritizáló sajtó, esetleg az összehasonlítás terhe a futball történelem legnagyobb menedzserével, továbbá az ugrásra kész riválisok, akik alig várják, hogy kihasználják, Sir Alex távozását a United élérõl. Nem kis feladat ezekkel megbirkózni egyszerre. Valószínû, hogy nem véletlenül esett Moyes-ra Sir Alex választása. Csakis nagy teherbírású, erõs munkamorállal rendelkezõ, kitartó edzõ képes hosszú távon megfelelni az Old Trafford vezetõi kihívásainak.
 
Lehet, hogy néhány nagy nevû edzõ képes lett volna rövid távon azonnal gálázni ezzel a kerettel, de a United nem errõl szól. Nem röpke felvillanásokról, nem divatos, méregdrága játékosokról, horribilis fizetésekkel. Hanem az állandóságról. Ezért dolgozott Sir Matt és ezt vitte tovább Sir Alex, majd hagyta rá a klubot a szerinte legalkalmasabb trénerre. Adjuk meg hát neki a tiszteletet és bízzunk a választásában! Bízzunk Moyes-ban, szavazzunk türelmet neki, és támogassuk a nehéz idõkben is, ahogyan Sir Alex is minden támogatást megkapott anno a sikerhez.
 
Legyünk türelemmel és adjuk meg az esélyt  Moyes-nak, hogy olyan gyönyörûen díszítse tovább a United történelmét, ahogyan azt nagy tiszteletû elõdjei tették hosszú éveken keresztül a Manchester United élén!
 
 
1.16!
 


ManutdFanatics.hu

Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!



Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!

Hozzászólások

Támogatás

Támogasd adományoddal
a ManUtdFanatics.hu működését!