A szezon alatt minden hétfõn új blogbejegyzéssel jelentkezik Mata, melyben a héten történtekrõl ír. A mai posztban a múlt heti két kupamérkõzés szolgáltatta a legfõbb témát.

Üdv mindenkinek,

Az elmúlt napok nagyon érzelemdúsak voltak. Két kupameccsel megtûzdelt hét ért véget, amelyek végkicsengése egyaránt pozitív volt számunkra. Egy vereséggel kezdtünk, amely véget vetett a veretlenségi sorozatunknak, ugyanakkor így is búcsúztatni tudtuk a Hull City-t és bejutottunk a Ligakupa döntõjébe. Nagyon kemény mérkõzés volt. A saját szurkolóik elõtt játszhattak, ahol bizonyították, hogy a döntõbe akarnak kerülni, vezetést szereztek és rengeteg nyomást helyeztek ránk, de köszönhetõen Paul Pogba góljának, jegyet válthattunk a Wembley-ben rendezendõ fináléba, amelyet már nagyon vár mindenki a csapat részérõl.

Fura volt, mert nem volt egy jó mérkõzés, de így is sikerült elérnünk a célunkat; február végén a Wembley-ben lesz jelenésünk. Az Angliában eltöltött éveim során még soha nem hódíthattam el ezt a trófeát, úgyhogy ennél nem lehetnék jobban motivált. Már nagyon régóta reménykedek benne, hogy döntõt játszhatok ebben a sorozatban! A Southampton ellen fogjuk majd vívni, amely amellett, hogy egy nehéz ellenfél, még a soraiban is tudhatja a barátomat, Oriol Romeut is (aki egyébként nagyon jól játszik mostanság). Nagyszerû, hogy már most esélyünk nyílik arra, hogy szezonbeli második trófeánkat megszerezzük. Az elsõt még a nyár folyamán gyûjtöttük be és abban reménykedünk, hogy továbbra is egyre gyakrabban emelhetünk magasba kupákat a szurkolóink legnagyobb örömére. Mindez hatalmas önbizalommal töltene el minket a szezon utolsó szakasza elõtt, de ahogyan mondtam is, ha megnézzük milyen teljesítményt nyújtott a Southampton a Liverpool ellen az elõdöntõben, akkor nem számíthatunk sétagaloppra.

Vasárnap a Wigan ellen játszottunk az FA-kupában, mint címvédõ. A mérkõzés sokkal bonyolultabb volt annál, mint amit a 4-0-s végeredmény elárul... Az eredmény nem túl igazságos velük szemben, mert nagyon megnehezítették a dolgunkat az elsõ félidõben kompakt védekezésükkel, emellett labdatartásban is jeleskedtek. Mindazonáltal a második játékrészben sokkal pontosabbak voltunk, így mérkõzést tudtunk nyerni egy, mint azt tudjátok, általam nagyon szeretett kupasorozatban. Biztos vagyok benne, hogy ez egy felejthetetlen nap volt Joel "a Macska" Pereiranak és Axelnek. Remélem, hogy ez csak az elsõ volt azon különleges napok közül számukra, amit a klubunk kötelékében élhettek át.

Mint tudjátok, a sûrû program miatt nincs idõ a lankadásra. Három napon belül újabb meccset játszunk, ezúttal a Premier League-ben lesz az ellenfelünk a Hull. Utána pedig a Leicesterhez látogatunk. Reménykedünk egy újabb pozitív hétben.

Kicsit Spanyolországra terelve a szót, ez a hétvége ismét megmutatta mennyire kiélezett idén a La Liga. A nagy csapatok három idegenbeli mérkõzésükön betliztek, a Sevilla ugyanis kikapott az Espanyoltól, a Barcelona és az Atletico Madrid pedig egyaránt döntetlenezett a Betis és az Alaves ellen. A hét közben a Real Madridot búcsúztatta a kupából a (kiváló szezont futó) Celta Vigo, vasárnap azonban nyerni tudtak a Real Sociedad ellen, növelve ezzel elõnyüket bajnoki riválisaikkal szemben. Közülük kettõ (Atletico és Barcelona) egymás ellen játszik majd a kupa elõdöntõjében, amely hihetetlenül izgalmas összecsapásnak ígérkezik.

Mielõtt elköszönnék, még szeretnék valamit írni a vasárnap reggeli Rafa Nadal és Roger Federer közti döntõrõl. A végeredményt leszámítva, ez a két legenda hihetetlen emberi és sportértékeket villantott fel. Az egymás iránt érzett kölcsönös tiszteletükkel és elismerésükkel, illetve azzal, ahogyan látványosan élvezték a játékot, tökéletes sportemberi példát mutattak az alázatosságról és a tenisz szeretetérõl. Õket a pályán látva a figyelem nem az eredményre, sokkal inkább a játékra, az áldozatvállalásra, a sport szépségére és a természetszerûségre hárult, utóbbi dolog pedig egészen kivételes, ha két olyan játékosról beszélünk, akik ennyi évet töltöttek a legmagasabb szinten és ennyi trófeát nyertek már. Beszédeikben õszinték és egyenesek voltak, õket hallgatni a gyõzelmük, illetve vereségük után pedig megérintõ és elismerésre méltó volt. Rövidre zárva, ez a rivalizálás igazi élmény volt a nézõknek, és remélem, hogy a jó tenisz, illetve mindannyiunk örömére még jó pár évig eltart majd.

Most itt az ideje kicsit pihenni. Köszönöm a megindító üzeneteiteket, amelyeket a harmadik Unitedes évfordulómra küldtetek! Legyen szép hetetek.

Ölelés,

Juan

juanmata8.com

Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!

Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!