Taktikai mágnestábla: Manchester United - West Ham

Kedves Olvasó! Tekintsük át közösen, mi vezetett a West Ham elleni pontvesztéshez. Fáradtság? Taktikai hiba? A kezezés? A hazai csapat a TOP4-be igyekezett, a vendégek pedig a biztos bennmaradást jelentő 1 pontért érkeztek.


Kezdjük az elemzést egy örömteli hírrel.

 

Kaptam egy ,,lesifotót". Ilyen az, amikor Solskjaer is a ManUtdFanatics-en olvassa a taktikai rovatot:

 

 

Felállások:

4-2-3-1 vs 4-2-3-1

 

 

A Manchester United kezdőcsapata láttán nem sok meglepetést lehetett felfedezni. Wan-Bissaka padra ültetésén lepődtem meg igazán. A 4-2-3-1-re fogadni mertem volna. Amikor kihirdették a kezdőt, egyből az jutott eszembe, hogy mennyire fáradt Unitedet fogunk ma este látni. Bíztam benne, hogy megszerezzük az első 15 percben a vezetést, hogy könnyebb és spórolósabb legyen az összecsapás. De nem így lett, ezért a mérkőzés percről percre lett nehezebb.

 

A játékosok átlagos pozícióját a mágnestáblára vetítve láthatjuk, hogy fedte le a West Ham a hazaiak csapatát. Szembetűnő, hogy Matic-ot jobban őrizték, mint Pogbát, ugyanis Noble és Rice feladata volt nyomást gyakorolni rá. Antonio inkább Lindelöföt kapcsolta ki a játékból és Maguire-t hagyták szervezni, valamint Fosu-Mensah és Lindelöf oldalát szerették volna támadni. A párharcokat a svéd ellen próbálta a vendég csapat megvívni.

 

Forrás: whoscored.com

 

A mágnestáblára átültetve a gyakorlat:

 

 

A West Ham védekezésben 5-4-1-re vagy 4-5-1-re állt vissza a mérkőzés során. Fornals alkalomadtán visszalépett Cresswell mellé. Az alapfelállások szerint azonban a 4-5-1 volt a hangsúlyosabb. A játékosok átlagos pozíciójára még egyszer visszapillantva láthatjuk, hogy a Kalapácsosok két belső védője közötti terület igencsak támadható lett volna, köszönhetően Martial és Greenwood mozgásának.

 

A Manchester United nagy lendülettel kezdte a mérkőzést, azonban igazán nagy gólhelyzetet nem tudott kialakítani. A legkecsegtetőbb Martial kiugratása volt, de ő is inkább kifelé tolta meg a végén a labdát, így éles szögből tudta csak leadni a lövését.

 

Egy hasonló de másik helyzetet szeretnék egy kicsit elemezni. Főleg azért, mert ebből keveset láttam a mérkőzés egészét illetően, a csata elején azonban Greenwood így került helyzetbe.

 

Fernandes nagyon szépen a két West Ham védekező vonala mögött helyezkedett el, Pogba egy passzal meg is találta őt, azonban Ogbonna egyből kilépett rá a védelemből. A képen látszik, hogy ez egy begyakorolt figura, hiszen mikor Ogbonna még ki sem lépett, Greenwood már akkor a mozgásával elkezdte azt a területet támadni. Az alsó képen látszik, hogy Fernandest rögtön három ember vette körbe. Dicséret illeti Cresswellt az ellenfélből, aki még időben olvasta a játékot. Így Fernandes nem tudta ziccerbe hozni Greenwoodot, ,,csupán” egy távoli lövést jegyezhettünk fel. A mérkőzés nagy részében hiányoltam ezeket a mozgásokat, amellyel a United képes lett volna szétzilálni a West Ham hátsó alakzatát.

 

 

A 18. percben ismét egy távoli lövést írhattunk fel, ezúttal Martial volt az elkövető. A képlet hasonló volt, csak ezúttal a komplett West Ham-védelem nem lépett ki. Így a francia a két védekezővonal között tisztán kaphatta meg a labdát. Ezúttal Ogbonnát Rashford próbálta meg a mozgásával kicsalogatni. Martial azonban remekül ismerte fel, hogy a West Ham védelme senkire sem lépett ki. Ami számomra érthetetlen volt a tegnapi napon, hogy az Old Trafford az egyik legnagyobb pálya a világon, a United mégsem használja ki teljes szélességében. Egy beálló, betömörülő csapattal szemben a szélen lehet a védelmet megbontani. Az alsó helyzetben Martialnak esélye nincs a szélre kijátszani a labdát, hogy aztán a kapu elé érjen.

 

 

Fosu-Mensah leshelyzeténél láthattuk, hogy ebben igenis lett volna több potenciál. A West Ham védői nagyon közel helyezkedtek egymáshoz, így a szélen lehetett üres területeket találni.

 

 

Amikor a hazaiak feltolták mindkét szélső védőjüket, és valaki a védelemből kicsalogatott egy embert, az potenciális gólveszély volt. Ezt láthattuk Fosu-Mensah helyzeténél is. A West Ham védelme, mikor a United feltolta mind a két szélső emberét, akkor emberhátrányba került. 5 támadóra jutott 4 védő az utolsó vonalban.

 

 

A hazaiak védekezésben sem árultak zsákbamacskát, ragaszkodtak a 4-2-3-1-s felálláshoz. A West Ham időszakosan letámadta a Unitedet és nyomás alá is tudta őket helyezni. Az idő előrehaladtával sajnos érzékelhetővé vált, hogy a hazai csapat nagyon fáradt. Amit hiányolok az MU-ból, hogy nincs egy egységes letámadási rendszere. Általában inkább visszazárnak a saját térfelükre. Mondjuk a kontratámadásokban nagyon erős a Manchester United, viszont 0-1-nél az ellenfél nem fog kitámadni.

 

 

Pogba kezezése után a West Ham megszerezte a vezetést a félidő végén. Ez sajnos nem ígért túl könnyű második játékrészt a hazai csapatnak, akiknek legalább 1, de inkább 3 pontra lett volna szüksége a mérkőzésen.

 

Az 51. percben aztán megtört a jég, Greenwood kiegyenlített. A korábban elemzett módon Greenwood és Martial össze-vissza forgatta a West Ham védelmét. A gólban közrejátszott, hogy a félidőben Wan-Bissaka is pályára lépett. A támadó harmadba ő sokkal bátrabban lépett fel már a félidő elején. Így alakult ki, a már korábbi cikkekben elemzett 5 támadós pozíciós játék az ellenfél védelme előtt. Furcsaság, hogy Bruno Fernandes posztján Williams tűnt fel. Ebből is látszik, hogy a posztok fixek, nem a játékosok. Martial a támadás befejezése szempontjából nagyon fontos volt, egyszerre 2 belső védőt is húzott magával. Abszolút dicséret illeti, hogy ilyen nyomás alatt is meg tudta tartani, majd vissza tudta tenni Greenwood elé a labdát.

 

 

Külön kiemelném Pogbát, aki amíg Martial és Greenwood forgatta az ellenfél védőit, addig beért a tizenhatoson belülre. Látszólag ez egy felesleges futás volt, hisz úgy sem kapja meg a labdát. Azonban ezzel elérte, hogy a West Ham belsővédőjét döntési helyzetbe kényszerítse. Pogba mozgásának volt köszönhető, hogy lemaradt Greenwood blokkolásáról. Well done, Paul!

 

 

Ekkor még jócskán volt vissza a mérkőzésből. Bevallom őszintén, tegnap azon gondolkoztam, hogy az edző helyébe kit tudnék behozni egy felállt védelem ellen úgy, hogy minőséget is jelentsen?!

 

Ekkor rápillantottam a United kispadjára és ezt láttam:

 

 

Ha Ighalót hozom be, akkor vagy védőt áldozok be, vagy az egyik szárnyaló csatáromat. James futni tud, de az álló védelem mellett nincs hely. Lingard eszembe sem jutott, mikor játszott utoljára. Mata, hmm... Régi szép emlékek jöttek elő, így azon kezdtem el gondolkozni, hogy a hulla fáradt Bruno helyett behoznám-e?! Az utolsó 15 percre személy szerint megadtam volna neki a lehetőséget. Az oxigénhiányos Fernandes amúgy is már majdnem ki is állíttatta magát. Az hiányzott volna még a Leicester ellen... McTominay védekező típus inkább, vele gyaníthatóan nem lettünk volna előrébb. Fred nem fog nekem mérkőzéseket eldönteni. Kapust nem kell cserélni, AWB pedig már bejött. Szóval arra jutottam, kedves olvasó, hogy nincs a padon senki, maximum Ighalo és Mata. Ebből a párosból Ighalo végül meg is kapta a lehetőséget a bizonyításra.

 

Az ellenfélnél Declan Rice játékát volt érdemes figyelni. Matic mellé a középpályára el is tudnám képzelni. Hasznosan játszott az ellenfélnél tegnap is. Összevetettem a tegnapi mérkőzésen nyújtott teljesítményét Matic játékával. Matic és Rice passz pontossága megegyezik. Igaz, a szerb kétszer annyit volt játékban. A két játékos statisztikáiból kiolvasható, hogy az átadások zömét a rövid passzok adták ki. Matic-nál 97/90, míg Rice 45/40. Lenne potenciál ebben a srácban? Jövőre Matic kinevelhetné!

 

 

Összegezve a látottakat:

A United nem meglepő módon szinte a gála XI-t küldte pályára. Egyedül Wan-Bissaka padoztatása lehetett meglepetés. A felállásban a 4-2-3-1-es útra visszatért a csapat.

 

Sajnos a mérkőzés elején nem sikerült az MU-nak gólt szereznie, így az idő előrehaladtával a West Ham is bátrabb lett.

 

Aggasztó volt látni, hogy a hazai csapat még egy West Ham-szintű letámadással sem tud mit kezdeni. Nem éreztem több esetben magabiztosnak a labdakihozatalokat.

 

Pogba kezezése sajnos előnyt adott a vendég csapatnak. A második félidőben AWB beállása lendített a támadó játékon.

 

Az FA-kupa mérkőzés fáradalmait magán viselte a csapat. A 60. perc környékén a lendület elvesztése jellemezte Ole Gunnar Solskjaer csapatát. Sajnos a keret mélysége, és a kíméletlen dara, ami hetek óta megy, egyre jobban meglátszik a húzó embereken.

 

Taktikailag nem mondhatni, hogy Moyes extrát nyújtott volna. A West Ham 1 pontért érkezett az Old Traffordra, ugyanis ez már a biztos bent maradást jelentette számukra.

 

Folytatás vasárnap a szezon utolsó mérkőzésén. Leicester City-Manchester United, csata a Bajnokok Ligájáért. Mennyivel beljebb lennénk +4 ponttal, ha csak a legutolsó 2 hazai mérkőzésünket nyerjük...

 

Az utolsó 5 egymás elleni mérkőzés eredménye a Manchester United szempontjából a Leicester City-vel szemben:

4 GY 1 D 0 V

 

Az utolsó 5 mérkőzés a Leicester City vendégeként a United szempontjából:

3 GY 2 D 0 V

 

Mondanom sem kell, ha nem kap ki a United, akkor jövőre ott van a BL-ben. Vajon az egymás elleni eredményekre lehet alapozni, vagy a fizikai állapot lesz a meghatározó?

 

Készül a nagy hármas...

 

Forrás: https://www.instagram.com/squawkafootball/


ManUtdFanatics.hu

Kövess minket Facebookon, Instragramon, Twitteren és YouTube-on is!



Hozzászólások