Ryan Giggs 21 éves karriere során a Manchester United játékosaként több alkalommal lépett pályára az Arsenal ellen, mint bármely más csapattal szemben.

A Walesi Varázsló öt sorozatban lejátszott 47 pályáralépése az Ágyúsok ellen számos nagyszerû gyõzelemmel volt kikövezve a Vörös Ördögök színeiben - köztük olyan mérkõzéseken, mint az emlékezetes FA kupa (1999) és Bajnokok Ligája (2009) elõdöntõin. Azonban most felidéz egy olyan esetet is, amikor a végén a fõvárosiak örülhettek - amellyel közvetve magát is hibáztatja.

"Más okból, de van egy olyan mérkõzés, amit mindenképpen ezek közé kell vennem, ahol kihagytam egy hatalmas ziccert, amellyel megszerezhettük volna a vezetést" - kezdte Ryan a Manutd.com-nak, amikor arra kérték, hogy állítsa össze karriere öt legemlékezetesebb Arsenal elleni meccsét.

"Azon a meccsen (0-2, FA kupa 5. forduló, 2003, Old Trafford) nagyon fontos lett volna betalálnom. Szinte jobban emlékezem a mérkõzést követõ csalódottságunkra, mint a jó meccsekre."

Amikor a további négy, immáron pozitív emlék felidézésére kérték, Giggs ezeket a meccseket választotta:

Arsenal 1-2 Manchester United, Villa Park, 1999. április 14.

"Egyértelmûen kiemelkedik az összes közül az 1999-es FA kupa elõdöntõ újrajátszás - egyike volt a legnagyszerûbb mérkõzéseknek, minden megvolt benne." Minden, köztük Ryan karrierének legjobb gólja - lélegzetelállító szólóját követõ gyõztesgólja, amellyel az emberhátrányban játszo United döntõbe jutott.

Arsenal 2-4 Manchester United, Highbury, 2005. február 1.

"Mindig is élveztem a Highburyben pályára lépni, és volt is pár fantasztikus eredményünk ott. A 4-2-es gyõzelem, amikor Sheasy (John O'Shea) átemelõs góljával már négyet lõttünk, fantasztikus volt. Emellett én is 'betaláltam', de szerintem végül elvették tõlem és Ashley Cole öngóljának adták. Ennek nem örültem!"

Arsenal 2-2 Manchester United, Highbury, 2003. április 16.

"Az egyik alkalom, amikor fejjel tudtam eredményes lenni a Highburyben, amivel 2-2-re egyenlítettünk, nagyon fontos mérkõzés volt." Ha Ryan nem egyenlített volna, az Ágyúsok ugyanannyi ponttal álltak volna a tabella élén, mint a Vörös Ördögök, annyi különbséggel, hogy a United bajnokságból hátralévõ négy mérkõzéséhez képest nekik még öt volt hátra. Ahogy ekkor, úgy a végén is Sir Alex Ferguson legénysége örülhetett, hiszen 18 nappal késõbb bajnokok lettek!
 

Manchester United 1-0 Arsenal, Old Trafford, 1993. szeptember 19.

"Volt egy másik mérkõzés az Old Traffordon is, amikor Eric Cantona fantasztikus szabadrúgást ragasztott a jobb felsõ sarokba. Szerintem ez 1993-ban volt." Ryan jól emlékezett az évre - a kérdéses szezon az 1993/94-es volt, amikor a Vörös Ördögök az FA kupa címvédõjeként múlták felül az Arsenalt, és dupláztak, miután a régóta áhított bajnoki cím is hozzájuk került.

Ryan kedvenc Arsenal-játékosai

Giggs hamar leszögezte, hogy nagy mérkõzéseket csak nagyszerû ellenfelek ellen lehet vívni. Amikor arra kérték, hogy válassza ki azt a három Arsenal játékost, akit a legjobban tisztelt mióta 1991-ben elõször lépett pályára az észak-londoni gárda ellen, választása egy igazi angol hõsre, és a liga két talán legjobb importtermékére esett.

"Mindenképpen ide kell venni Thierry Henry-t. Õ volt a Premier League egyik legnagyszerûbb játékosa. Nagyszerû gólokat szerzett, kimagasló fizikai képességekkel volt megáldva, a sebessége pedig olyan volt, hogy szinte megállíthatatlannak tûnt. Mellévehetjük még Dennis Bergkampot, aki egy hihetetlenül inteligens játékos volt."

"A harmadik Tony Adams. Olyan játékos volt, aki ellen nagyon nehéz volt játszani ellenfélként, különösen a Highburyben - mindig lehetett tudni, hogy a legjobb teljesítményedet kell nyújtani az ellen a védelem ellen. Hihetetlen tapasztalattal rendelkeztek."

Manutd.com

Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!

Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!