Ryan Giggs: A mérföldkövek embere

Ryan Giggset már csak egy hajszál választja el attól, hogy meglegyen a 900. hivatalos mérkõzése a United színeiben, és miután újabb egy éves szerzõdést írt alá, az élõ legenda még koránt sem fejezte be pályafutását...


A küszöbén állsz, hogy meglegyen a 900. mérkõzésed a United mezében - most már kevésbé tulajdonítasz figyelmet az ilyen mérföldköveknek?

[Nevetve] Igen. Hogy õszinte legyek, soha nem tulajdonítottam ezeknek nagy figyelmet. A legnagyobb ilyen dolog egyértelmûen Sir Bobby Charlton megelõzése volt, ami természetesen egy nagyon büszke pillanat volt számomra, de most már úgy vagyok, hogy jutok, ameddig jutok. Egyszerûen csak büszke vagyok. Amikor elértem a 800. meccset, akkor egyáltalán nem gondoltam, hogy elérhetek a 900.-ig, elõtte pedig azt nem hittem volna, hogy egyszer beérhetem Sir Bobby rekordját. Mostanra minden mérkõzés plusszá vált. Büszke vagyok, mert 900 az rengeteg mérkõzés, különösen egy olyan klub színeiben, amelynek régóta szurkolok, és régóta szeretek. Valószínûleg manapság már sokkalta kevéssé ráznak fel az ilyen dolgok, mint néhány évvel ezelõtt.

 

 

Következõ lépésben az 1000. elérése a cél - és ezzel együtt negyvenes éveidben is játszani fogsz?

[Nevet] Na, ez egy nagy kérdés. Nem látom magamat elõre, de majd meglátjuk.

 

Nehezen lehetne elképzelni téged perememberként; szeretsz mindenhol hatással lenni a csapat játékára, játszál a pálya akármelyik részén...

Igen, ha ez megváltozik, akkor fog eljönni annak az ideje, hogy befejezzem. De úgy érzem, hogy még mindig nagy hatással vagyok a pályán és azon kívül történtekre is, úgyhogy még folytatom.

 

Mennyire van elõre megtervezve, hogy mennyit játszol, és miként hozzátok egyensúlyba azt, hogy mikor játszol, és mikor maradsz ki a csapatból?

Ez elég nehéz. Sokkal könnyebb, ha a menedzser a teljes kerettel dolgozhat. A középpályán, ha van egy Andersonunk, egy Tom Cleverleynk és egy Michael Carrickünk, akkor általában tudunk elõre tervezni, különösen a szezon elején - ilyenkor tudom, hogy ezek a játékosok elõrébb állnak nálam a rangsorban. De ha beütnek a sérülések, és tudod, hogy a menedzsernek nincs más választása, mint hogy téged játszasson, akkor az más helyzet. Valószínûleg akkor tudom a legjobb teljesítményt nyújtani, ha 10 naponta, két hetente játszom tétmérkõzést, de néha erre nincs mód. Meg kell próbálni fitten tartanod magad ilyenkor. A Newcastle ellen 90 percig a pályán voltam, majd négy napra rá végigjátszottam a City elleni meccset is - a szezon során ilyenek elõfordulhatnak. Ez nem ideális, és valószínûleg a menedzser sem szereti ezt a helyzetet, de elõfordul. Remélhetõleg minél elõbb visszatér mindenki a csapatunkba, és jobban tudunk majd rotálni, mert a heti két mérkõzésre nagyon szükségünk van a frissességre.

 

 

Gyakran hallunk a hullámvasútszerû szezonokról, de ebben a szezonban tényleg megéltünk hullámhegyeket, például az Arsenal 8-2-es legyõzésével, illetve hullámvölgyeket is, a a City elleni vereségig...

Igen, nem nyújtottunk egyenletes teljesítményt, de szerintem néha a sérülések miatt olyan csapatokat kellett pályára küldenünk, amelyek gyakran feszegették a keretünk erõsségét. Szerintem, ha mindenki egészségesen vissza tudna térni, akkor nagyon nagy lehetõségünk lenne arra, hogy mindegyik sorozatot megnyerjük, amelyben még versenyben vagyunk. Egy szezonban szükséged van a szerencsére is, hogy trófeákat nyerj, de összességében a legtöbb csapat esetében elmondható, hogy akár többre is képesek lehetnének. Jelen pillanatban készen állunk az elõttünk álló kihívásokra, és jó helyzetben várjuk az elõttünk álló hónapokat. 

 

Említetted az egyenletlenséget; erre számítottatok, amikor tavaly nyáron számos tapasztalt játékos távozott a csapattól?

Szerintem igen. Rengeteg tapasztalat távozott a csapatból azzal, hogy már nem játszik nálunk Wes Brown, Sheasy, Edwin [van der Sar], Nev, és Scholesy se [nevet]. Emellett fiatal játékosok is érkeztek - nekik pedig idõre van szükségük, hogy beilleszkedjenek. Hogy õszinte legyek, az olyanok, mint David [de Gea], Phil [Jones], és Ashley [Young] remekeltek az idei szezonban, és Danny Welbeck is visszatért kölcsönbõl, aki szintén remek formában játszik idén. De összességében igen, a csapatból távozó tapasztalat tehetõ felelõssé az egyenletes teljesítményünk hiányáért.

 

Scholes visszatérése rengeteg embert meglepetésként ért; te jobban ismered õt, mint a többség - tudtál róla, hogy hiányzik neki a játék?

Mindig beszélgettem vele, mert sokat találkoztunk a csapatnál. Mindig arról kérdeztem, hogy milyen az edzõsködés, mert vele egy idõben szereztem meg az A-licenszes edzõi képesítésemet. Személy szerint azt gondoltam, hogy túl korán vonult vissza - és ezzel nem voltam egyedül. Scholesy valószínûleg úgy gondolta, hogy meghozta döntését, és ha az megtörténik, akkor azon már nem igazán lehet változtatni, de ettõl még ugyanúgy láthattuk körülöttünk minden nap, és edzett. Folyamatosan foglalkozott a tartalékokkal és az edzéseket is gond nélkül végigcsinálta velük, úgyhogy egyértelmûen úgy érezhette, hogy képes lenne folytatni. Ezzel senki nem szállt volna vitába, és szerintem a visszatérése mindenki számára nagy lökést jelentett a City elleni mérkõzés elõtt.

 

 

Mit tud hozzátenni a csapat teljesítményéhez a bajnoki címért folyó versenyben?

Rengeteget - az a tapasztalat, amellyel rendelkezik, és a képességei, olyan idõben, amikor számos fiatal sérült, nem játszik, vagy nincs formában. Ez az az idõszak, amikor nagyon is szükség van arra, hogy segítsd õket. Amikor szárnyalnak, akkor hagynod kell, hogy járják a saját útjukat, de ha látod, hogy kezdik elveszteni az önbizalmukat, vagy egy kicsit csalódottak, amiért éppen nem úgy játszottak, ahogy szerettek volna, akkor segítened kell õket. Ilyenkor jön be a tapasztalat, mert arra mindig szükség van. Amikor fiatalabb voltam, akkor felnéztem az olyanokra, mint Bryan Robson és Steve Bruce, akik nagyon sokat segítettek nekem is.

 

Hogyan tudod hasznosítani tapasztaltságod, és mibõl tudod, hogy mikor van szükség a támogatásodra?

Ez olyan dolog, amit lát az ember. Ez a következõ lépcsõfok az öltözõ, és az edzõi stáb között - vannak dolgok, amit csak elsõ kézbõl érthetsz meg. Ez különösen igaz rám, aki nem játszik minden mérkõzésen, így van lehetõségem kívülrõl nézni a mérkõzéseket és látok olyan dolgokat, amik hasznára válhatnak a fiatal játékosoknak. Lehet, hogy ez a legkisebb jó tanács, amely segítheti õket, de egyértelmûen emlékeztetheti õket, hogy miben jók, a kemény edzésmunka fontosságára, és arra, hogy mindent bele kell adniuk az edzéseken. És elõbb vagy utóbb, ha kisebb hullámvölgybe kerülnek, akkor ezek majd az eszükbe jutnak.

 

A szezon nagy részében éllovasként a Manchester City szabta meg a Premier League iramát az õket üldözõk elõtt - mit gondolsz a legutóbbi felemelkedésükrõl?

Tudtuk, hogy ott lesznek a bajnokság elejében, az alapján, hogy milyen játékosaik vannak. De azzal együtt, hogy összegyúrták a sok játékosukból a csapatukat, szükségük volt arra is, hogy egyenletes teljesítményt nyújtsanak, amit mostanra sikerült is elérniük, hiszen õk állnak a bajnokság élén. Tudtuk, hogy nagy kihívás elé fognak állítani, tudtuk mi vár ránk... most pedig majd meglátjuk, mit hoz a jövõ, és mi fog történni az elkövetkezendõkben.

 

Hosszútávú kihívóként tekinthetünk rájuk?

Oh, persze. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a pénzt, a játékosaik minõségét, és a keretük nagyságát. Azon múlhat a sikerük, hogy miként tudják az összes játékosuk elégedettségét szavatolni. Egyértelmûen próbálják lerakni a csapatuk alapjait 10, 20, 30 évre elõre.... hogy ez aztán sikerül-e, vagy nem, az majd kiderül.

 

Több nyomás nehezedik a vállukra, hogy megnyerjék a bajnokságot, azáltal, hogy ilyen sokat invesztáltak új játékosokra?

Igen, szerintem a legtöbb ember szemémben õk a bajnokság esélyesei, mert õk vezetik a bajnokságot, minõségi játékosaik vannak, és mert remek formában játszottak a szezon elején. Az egész azon múlik, hogy egyes csapatok miként kezelik a nyomást. Mellettük aztán még ott van az esélyesek között a Tottenham is. Ahhoz, hogy révbe érj, szerencsére is szükséged van a sérülések és bizonyos döntések esetén - remélhetõleg végül mi érünk oda a legvégén.

 

Mi talán abban bízhatunk, hogy a szezon végére mindig belendül a csapat?

Szerintem a mi menedzserünk mellett szól az, hogy neki már van tapasztalata abban, miként kell bajnokságot nyerni. Rengeteg tapasztalat gyüjtött már ebben az elmúlt évek során, és megvannak a játékosai is, akik ezt már többször átélték. De emellett szeretnénk azt gondolni, hogy remek keveréke állt össze a fiatal, sikerre éhes játékosoknak, és az olyan idõsebb játékosoknak, akik már régóta itt vannak, hiszen az õ tapasztalatukkal segíthetik azokat a játékosokat, akik még nem nyertek semmit. Úgyhogy remélhetõleg ez a mi javunkra dönt majd. 

 


Manutd.com

Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!



Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!

Hozzászólások

Támogatás

Támogasd adományoddal
a ManUtdFanatics.hu működését!