A Glazer-család 10 éve a Manchester United élén

Éppen tíz éve, hogy a nem éppen barátilag fogadott Glazer-család átvette a Manchester United irányítását, ám az azóta eltelt idõszakban egyre kevesebb jele van, hogy távoznának - Mark Ogden írása.


Ha a bankárok, és pénzügyi tanácsadók megfelelõen végzik a dolgukat, Glazerék 2005-ös hatalomátvétele a Manchester Unitednél soha nem történhetett volna meg.

 

"Rengeteg kátyú volt az idáig vezetõ úton, és számos akadályon kellett keresztüljutni" - emlékszik vissza a hatalomátvétel egyik kulcsfigurája.

 

"Nem volt olyan ajánlás a Manchester United vezetõsége részérõl, hogy a részvényesek támogatnák az ajánlatot, így pedig nehéz úgy tulajdonost váltani, hogy szívesen fogadjanak."

 

"Emellett azt illetõen is bizonytalanság volt, hogy az írek [John Magnier és JP McManus] eladják-e tulajdonrészüket, tehát ez egy kihívásokkal teli folyamat volt, azok az emberek, akinek pedig higgadtnak és kimértnek kellett volna lenniük - a bankároknak - aggódtak."

 

"De a legnyugodtabbak az egész folyamat alatt a Glazerek voltak, és õk voltak azok, akik az események túlreagálásától óvtak és nyugodtak maradtak, még akkor is, amikor Joel Glazer súlyos betegségtõl szenvedett a tulajdonosváltási folyamat elindításakor."

 

A betegség volt a legkevesebb, amiért Joel Glazer aggódhatott, ugyanis a Tampa Bay Buccaneers floridai székhelyû tulajdonosainak egy mindent átható ellenállással kellett szembe nézniük a szurkolók és a részvényesek részérõl, 790 millió fontos hatalomátvételi próbálkozásuk hajnalán.

 

A család feje, Malcolm Glazer képmásait égették az Old Traffordon kívül, egy tartalék bajnoki mérkõzést pedig félbe kellett szakítani, mert magukat "Manchester Képzési Bizottságnak" hívó csoportosulás maszkkal a fejükön Glazer-, és vezetõség-ellenes transzparenseket vitt a pályára. Akkoriban az a David Gill volt a klub ügyvezetõ-igazgatója, aki még 2004 augusztusában, amikor a tulajdonosváltás már elkerülhetetlennek látszott, azt mondta, "az adósság utat jelent a szakadékba".

 

 

De az úton található kátyúk ellenére, 2004. októbere, azaz a Glazerek 30%-os részesedésszerzése, amely egyet jelentett a klub teljes átvételére vonatkozó ajánlattételük lehetõségével, illetve 2005. májusának elsõ napjai között, amikor Magnier és McManus beleegyezett 28.7 százalékos részesedésük eladásába, az amerikaiak kitartottak tanácsadóik félelmeivel és aggodalmaival szemben, pedig a növekvõ részvényárak egyben azt is jelentették, hogy pénzügyi kockázatot jelentõ hedge fundot kellett igénybe venniük az ügylet nyélbe ütéséhez.

 

Tizenhat évvel azt követõen, hogy Michael Knighton nem járt sikerrel 20 millió fontos vételi ajánlatával, és hat évvel azután, hogy a Monopolium és Összeolvadás Bizottság egy szintén nagy szurkolói ellenérzést kiváltó hatalomátvételi procedúrában elutasította a BSkyB 623 millió fontos vételi szándékát, az angol futball legnagyobb klubja egy agyonszidott floridai család kezébe került, és bizonytalan jövõ elébe nézett.

 

Számos szurkoló ezt követõen hátat fordított a klubnak, néhányan közülük tiltakozásul az újonnan alapított FC United of Manchestert választották, de voltak olyanok, akik magasabb jegyárakat, és sztárjátékosok eladását sürgették, ezzel elõsegítve, hogy a klub megszabaduljon a Glazerek által a klub nyakába szakított, a hatalomátvétellel együttjáró jelzálogtól.

 

Bevételek a 2004/2005 és a 2013/2014-es szezonban

 

Olyan félelmek is napvilágot láttak, hogy majd a legmagasabb árat ígérõ cég átnevezheti az Old Traffordot, de míg Cristiano Ronaldo 2009-ben világrekordnak számító 80 millió fontért eladásra került a Real Madridnak - amely ügylet folyományaként a beérkezõ összeg nem került visszaforgatásra a csapat megerõsítésére, köszönhetõen a Glazer-család amerikai financiális problémáinak - a stadionhoz azóta se mertek hozzányúlni ilyen szempontból.

 

 

Majdnem 700 millió font méretû adóssággödörbe sodorva a klubot, a Glazer-családdal szemben érzett ellenségeskedés elérte tetõfokát, amikor egy jármûvet, amely éppen a Glazer-testvéreket, Joelt, Bryant és Avramot szállították, két hónappal a klub hatalomátvételét követõen az Old Trafford közelében megtámadták.

 

Ez ahhoz vezetett, hogy Joel megjelent a klub házi tv-csatornájában, a MUTV-ben, hogy enyhítse a szurkolók félelmeit, amely azóta is az egyetlen alkalom, hogy nyíltan interakcióba került velük. "Egyedül azok a dolgok fogják megváltoztatni a jelenlegi nézõpontot, amelyek a jövõben történnek, úgyhogy óvatosságra intem az embereket azt illetõen, hogy ez egy marathon, nem pedig sprint" - mondta 2005. júliusában. "Hosszútávon ítéljenek meg minket, ne egy nap, vagy az elmúlt pár hónap alapján. Nem kerültünk volna kapcsolatba a Manchester Uniteddel, ha nem éreznénk úgy, hogy ez a klub, a mi tulajdonlásunk alatt, folytatni tudja azt az utat, amely ilyen nagyszerû klubbá tette, mint amilyen most is."

 

Átigazolások mérlege 2005-tõl napjainkig millió fontban

 

"Rengeteg vállalkozásnak vannak adósságai. Különbözõ embereknek különbözõ dolgot jelenthet az adósság, de biztosíthatok róla mindenkit, hogy a struktúra, amelyet alkalmazunk, az a struktúra, amelyben kényelmesen mozgunk. Ez nem egy feneketlen kút, és a klub ugyanúgy fog mûködni a jövõben, ahogy mûködött a múltban. Ez nem kell, hogy félelmet keltsen bárkiben is. Minden megy a szokásos kerékvágásban, ahogy mindig is. Itt az idõ, hogy félretegyük a felháborodást, hogy versenyképesek legyünk a pályán és trófeákat nyerjünk, amely szerintem mindenki céljával megegyezik."

 

Sir Bobby Charlton, a United legendája és egyben igazgatósági tagja, szintén csatlakozott azokhoz, akik nyugalomra intették a szurkolókat, miután személyesen beszélt a Glazer-családdal saját aggodalmairól.

 

"Olyan vagyok, mint bármely futballszurkoló" - mondta.

 

"Felriadtam az éjszaka folyamán, hogy mi történik körülöttem. De a Glazerek számos félelmemet eloszlatták. Kérdéseket tettem fel nekik a klub jövõjével kapcsolatban, és az emberek jövõjét illetõen is, akik ennél a klubnál dolgoznak. Mindenre befogadónak mutatkoztak, és azt mondták, hogy mindent megtesznek azért, hogy sikeres futballklubbá tegyék a Manchester Unitedet."

 

Megnyert trófeák 2005-tõl napjainkig

 

A játékoskereten belül csend uralkodott. Ahogy Sir Alex Fergusonnál is, akinek ereje bármikor halálos sebet ejthetett volna a Glazereken, és úgy döntött, inkább együtt dolgozik a tulajdonosokkal, sem mint szembe menjen velük.

 

Roy Keane, aki a tulajdonosváltáskor a csapat kapitánya volt, flegma nézõpontnak adott hangot, amikor legutóbb megjelent The Second Half címû önéletrajzi könyvében ezt az idõszakot érintette: "A játékosok szempontjából elmondhatom, hogy nem igazán érdekelt ez minket" - írta Keane. "Szerzõdésem értelmében rendelkeztem néhány klubrészvénnyel. Úgyhogy, amikor megérkeztek Glazerék, az pénzügyileg még jól is jött nekem."

 

A pályán a Manchester United 15 trófeát nyert a Glazer-érában, kettõvel többet, mint amennyit a Chelsea nyert ugyanezen periódus alatt, de a jelen és a jövõ úgy tûnik, hogy egészen mással kecsegtet, utóbbit ugyanis nagyban meghatározzák azok a döntések, amelyek Cristiano Ronaldo 2009-es eladása és Sir Alex Ferguson 2013-as visszavonulása között kerültek meghozatalra.

 

A klub értékének (club value), és adósságállományának (club debt) változása 2005 és 2015 között millió fontban

 

Viharos négy éves idõszak volt, amelyet áthatott az adósság refinanszírozása, és az ezzel együtt járó átigazolásokban beálló negatív változás.

 

"Amit szeretnék tudni az az, hogy  Sir Alex tényleg - de tényleg - kényelmes helyzetben, de minimum boldog volt-e, amikor az 'érték' idõszakában kellett dolgoznia" - mondta Barney Chilton a Red News szurkolói magazin szerkesztõje. "Az a pénz, amely a bankoknak, adósságra és kölcsönökre ment el, elkölthetõ lett volna játékosokra is, ez pedig odáig vezetett, hogy a Ronaldoért kapott pénzért cserébe még a korábbi szintet se tudtuk tartani. A Glazereknek örökké hálásnak kell lenniük Fergie-nek, hogy ott volt nekik."

 

Az "érték évei" során a Glazerek azon döntése, hogy 2010-ben 500 millió font értékben kötvényeket bocsátanak ki, szülte az úgynevezett green-and-gold (zöld és arany - a szerk.) kampányt, ahol a szurkolok a klub jogelõdje, a Newton Heath színeivel ellátott sálakat kezdtek el viselni a tulajdonosok elleni tüntetés jelképeként.

 

 

A Blue State Digital, amely kulcsszerepet vállalt Barack Obama 2008-as, rendkívül sikeres elnöki kampányában is, beállt a szurkolók mögé, hogy segítse kampányukat, míg vagyonyos magányszemélyegy egy csoportja, a The Red Knights megpróbált pénzt gyûjteni, hogy átvegyék a klub irányítását.

 

Amikor 2010. márciusában David Beckham visszatért az Old Traffordra az AC Milan színeiben egy Bajnokok Ligája mérkõzés keretében, és a mérkõzés végén a nyakára zöld-arany sálat tekert, úgy tûnt sikerült elérni azt a pontot, amely kiugraszthatja a nyulat a bokorból, a Glazerek ugyanis döntési szituációba kerültek. De végül ez a mozgalom zenitjének bizonyult, ugyanis ettõl a ponttól kezdve a kampány elveszítette lendületét, pedig még az Old Trafford vezetõ beosztású személyiségei is elismerték a zöld-arany színkombináció erejét. "Ez a tüntetés egy vizuális, nem agresszív vállfaja volt" - mondta akkoriban az egyik United-vezetõ. "Számos szempontból Gandhi-i magasságokat értek el azzal, hogy a szurkolók mindezt a klub régi színeihez kötötték, de annak soha egyetlen jele sem akadt, hogy emiatt megváltozhatna a klub tulajdonosi szerkezete."

 

 

Tíz év elteltével a Glazer név pozitív megvilágításba került, ugyanis egyfajta modellnek számítanak azon amerikai tulajdonosok között, akik elkerülték azokat a vitás szituációkat és hibákat, amelyeket a Hicks-Gillet rezsim elkövetett a Liverpoonál, emellett pedig gyakorlatilag úttörõ szerepet töltenek be a kereskedelmi növekedés területén, amelyet minden rivális szeretne lemásolni.

 

Az adósság a felére csökkent, a kamatok mértéke pedig gyakorlatilag csepp a tengerben egy, a United pénzügyi erejével rendelkezõ klub számára. De sokan érvelhetnének azzal, hogy a klub pénzébõl 700 millió fontot engedtek elfolyni a lefolyón kamatokra és refinanszírozásra, amely abba a jelenleg is fennálló helyzetbe sodorta a Unitedet, hogy hatalmas mennyiségû pénzösszeget kell áldozni a csapat megerõsítésére, hogy helyre lehessen hozni a 2009 és 2013 közötti költkezés visszafogása okán kialakult helyzetet.

 

Úgy tûnik, minden hibájuk és sikerük ellenére, a 10 éves évforduló csak a Glazer-sztori kezdetét jelenti. Nincs semmilyen jele annak, hogy mostanában megválni készülnének a klubtól, amit alátámaszt az is, hogy 2009-ben 1.5 milliárd fontos vételi ajánlatot utasítottak vissza a Közel-Keletrõl. De Ferguson távozásával, és a United dominanciájának megszünésével a következõ 10 év ugyanolyan kihívásokkal telinek ígérkezik majd a tulajdonosok számára, mint amilyen az elsõ 10 volt.


Telegraph

Kövess minket Facebookon, Instragramon, Twitteren és YouTube-on is!



Hozzászólások