Taktikai mágnestábla: Chelsea 0-0 Manchester United

Kedves Olvasó! Elemezzük közösen mi történt a forduló rangadóján, a Chelsea - Manchester United mérkőzésen. Vajon az 1 ponttal elégedett vagy elégedetlen lehet inkább a Manchester United? Derítsük ki, mert az (vörös) ördög a részletekben lakozik!


Idei szezon történelme

 

Csapjunk bele a közepébe és bolygassuk meg a darázsfészket. Íme a Manchester United eredményei a Premier League 20/21-es szezonjában a TOP 6 (City, Chelsea, Spurs, Arsenal, Liverpool) ellen.

 

Manchester United - Spurs 1:6

Manchester United - Chelsea 0:0

Manchester United - Arsenal 0:1

Manchester United - Manchester City 0:0

Liverpool - Manchester United 0:0

Arsenal - Manchester United 0:0

Chelsea - Manchester United 0:0

 

Hét mérkőzésből öt végződött 0:0-ra. Vasárnap jön a City elleni rangadó, vajon 0:0 lesz ismét? Nézzük meg mi történt a kupákban az idei évben, valamint ideraktam a jelenleg harmadik helyen álló Leicester City elleni mérkőzés végeredményét. Ezek a mérkőzések legalább nem 0:0-ra végződtek.

 

Leicester City - Manchester United 2:2 - csak érdekességképp

Manchester United - Manchester City 0:2 (Ligakupa)

Manchester United - Liverpool 3:2 ( FA-kupa)

 

Térjünk azonban rá a legutóbbi gyöngyszemre, ugyanis megmérettetett a mi kedvenc kis csapatunk vasárnap a Chelsea vendégeként. A felvezető cikket is ajánlom a nagyon elszánt, azonban véletlenül lemaradt olvasóknak! A felvezetőben taglaltam én is, hogy nem lepődnék meg, ha erre az egy mérkőzésre elengedné Solskjaer a 4-2-3-1-es felállást. Most már tudjuk, hogy nem tette! Szóval, nézzük is meg mi történt!

 

Felállások:

 

3-4-3 vagy 3-4-2-1 találkozott a Manchester United nem ismeretlen 4-2-3-1-es felállásával. Taktikai oldalról azt kaptuk, amit nagyjából sejtettünk már a mérkőzés előtt is. Valamennyi kis esélye volt annak, hogy a Manchester United egy három védős rendszerben fog kezdeni, de a gyakorlat ezúttal is a megszokott lett. Daniel James bejátszotta magát az előző mérkőzéseken a kezdőbe. Aktuális forma alapján számomra ez nem meglepő, mint ahogy Martial mellőzése sem. Ha a formát is nézzük, akkor véleményem szerint gyakorlatilag a legerősebb kezdővel állt fel a Manchester United a rangadóra. Vendég oldalon némiképp meglepetés lehetett, hogy Werner kikerült a kezdő csapatból, mellette pedig a jó munkás Kante került még be Jorginho helyére a középpályára.

 

 

Ha maradunk a matematikai, statisztikai vonalon, akkor azt láthatjuk, hogy a hazai csapat valamelyest közelebb állt a győzelemhez. A mérkőzés képe persze nagyon csalóka volt. Nekem például végig az volt az érzésem, hogy bármelyik csapat is szerzi meg a vezetést akárhogy, az nagyjából megnyerte a mérkőzést. Helyzetecskék akadtak mind a kettő oldalon. A meg nem adott tizenegyesről most ne beszéljünk!

 

 

A gyakorlat

 

A pályán a hadrend szépen kirajzolódott már a mérkőzés elején mind a két csapatnál. A Chelsea három belső védője mellett ezúttal Hudson-Odoi és Chilwell felelt a szárnyvédő pozícióért. Középen Kante és Kovacic igyekezett segíteni a támadásépítésekben, Giroud pedig gyakran visszalépett Mount és Ziyech mellé labdáért. A következő képen is erre láthatunk példát. A hazai csapat hátulról próbál építkezni, a vendégek pedig teljesen megszállják a pálya közepét, így a labdát a szél irányába terelik.

 

 

Giroud mozgását érdemes tényleg figyelni, mennyire mélyen visszalépett labdáért a United két védekező középpályása közé, ezzel megosztva a figyelmüket Ziyech-ről és Mountról.

 

 

Saját véleményem, hogy a United letámadásainál én látok némi fejlődést. A Chelsea-t is zavarba tudták hozni ezen a mérkőzésen, sokszor pedig a saját kapujáig tudta a hazai csapatot szorítani a vendég együttes. Az egy jó kérdés, hogy ez a United miatt volt-e így, vagy a Chelsea hátulról való építkezésének gyengébb minősége miatt?! A következő példánál azt láthatjuk, hogy a labda egészen a Chelsea kapusáig kerül vissza, az első félidő végéhez közeledve azonban a United olyan vehemensen támad le, hogy végül hibára készteti a hazai csapatot.

 

 

A túloldalon a letámadásért a Chelsea-nél a Giroud - Mount - Ziyech hármas felelt alapvetően. Az alsó képen is láthatjuk, hogy osztották el a nyomást a United védelmére. A legmeghatározóbb párharc azonban a pálya közepére jutott. A McTominay - Kovacic kettőst öröm volt nézni, amikor a United hozta ki hátulról a labdát.

 

 

A következő mozgóképes jelenetsorban is egy United labdakihozatalt csodálhatunk meg nyomás ellen. Látványosan látszik a pálya közepén, ahogy McTominay külön védőőrizetet kap Kovacictól. Giroud feladata a két középső védő közötti terület lezárása. Ziyech gyakorlatilag a helyezkedésével kizárja Fredet, majd pedig még tud segíteni Giroud-nak a nyomásgyakorlásban. Érdekes Ziyech mozgása is, mert amint nem tudja megszerezni a labdát és az kikerül szélre, egyből betölti az Odoi mögött képződő üres területet, McTominay pedig a labdakihozatal során egy másodpercre sem tud elszakadni Kovacictól.

 

 

Lehetőségek

 

Nincs könnyű dolga az embernek, amikor egy 0-0-s mérkőzésen szeretne arról írni, hogyan alakultak ki lehetőségek a két kapunál. Segítségül is hívom az időeloszlását az xG mutatónak. Megnézzük a két 45 percre szétbontva, melyik volt a matematika nyelvén az izgalmasabb félidő. Egyértelműen a második félidő volt az eseménydúsabb. Ez köszönhető annak is, hogy Tuchel a félidőben rájött, hogy nekik annyira nem jó az egy pont, így jobban elkezdtek támadni, a támadások pedig kontrára területeket nyitottak a Manchester United számára.

 

 

Kezdjük a londoni csapat helyzeteivel, ha már ezúttal ők voltak a pályaválasztók. Az első valamire való Chelsea helyzetre a 35. percig kellett várni. Ekkor Rüdiger bátran lépett be a United jobb oldalán a támadásba, a lendületből érkező Jamest sikerült neki leráznia magáról, ha pedig már az egész United a jobb oldalra tolódott, akkor egy keresztlabdával áthelyezte a támadás súlypontját. Shaw-t lefoglalja Ziyech mozgása, amúgy is a túloldalon teljesen üresen érkező Hudson-Odoi a veszélytelen oldalon van. Azonban ebben a jelenetben rajzolódott ki igazán, hogy mi a fellépő szárnyvédős rendszer előnye a négy védős rendszerrel szemben.

 

 

Megkapta Hudson-Odoi a labdát a túloldalon, azonnal Shaw és a United elkezdett az irányába közelíteni, de esélye sem volt a balhátvédnek kiérni. A beadás remek volt a Chelsea szárnyvédőjétől és csak centikkel késte le a csatlakozást Giroud.

 

 

A következő jelenetsor pedig nagyon is ismerős lehet a rutinos olvasóknak. Korábbi elemzésemben összeszedtem, hogy a United mennyire gyenge a tizenhatoson belül előforduló második labdákból, valamint a második hullámba visszaérkező passzokból. Nos, ezt a jelenséget a Chelsea is megerősítette. Nézzük is meg!

 

Második félidő elején járunk, Chilwell szalad el a United jobb oldalán. Wan-Bissakat ki tudta a Chelsea húzni a saját helyéről, így a lendületből felfutó Chilwellel McTominay sem tudta felvenni a versenyt. McTominay egyébként sokszor segített be rendkívül fegyelmezetten AWB-nek, hiszen AWB Mount és Chilwell duóval küzdött a mérkőzés nagy részén.

 

 

Chilwell megnyeri a versenyfutást a szélen, majd pedig teljesen tudatosan a második hullámban érkező Ziyech elé tálal. Giroud elviszi a belső védők figyelmét, Ziyech pedig szinte zavartalanul vehette tűz alá De Gea kapuját. Említettem, hogy nem csak a második hullámba visszatett labdák a gyengéi a Unitednek, hanem a tizenhatoson belüli második labdák is. Ennél a támadásnál a Chelsea megszerezte a második és harmadik labdát is, összesen két lövést megeresztve a vendég csapat kapujára.

 

 

A vendég csapat oldalára térjünk gyorsan át. Az első helyzet, amit kiemelnék, az a második félidő elején történt. Greenwood lövésére gondolok. Egy szép összjáték végén vette célba a fiatal angol a Chelsea kapuját. Nem sokon múlt. Tudjuk, hogy Greenwood nagyon nehéz időszakon van remélhetőleg túl, én személy szerint örülök neki, hogy megkapja a lehetőséget csatár poszton.

 

 

A következő jelenethez nem kell sokat ugranunk az időben. Nem is a helyzet veszélyessége miatt emelném ki ezt a jelenetet, sokkal inkább a tény miatt, hogy mennyire bátran támadt itt a két szélső védője a Unitednek. Shaw beadása is rengeteg veszélyt jelentett, az pedig az én szememben extra volt, hogy a túl oldalon AWB összeszedte az átcsorgó labdát.

 

 

Összefoglalva a látottakat:

 

Azt gondolom, hogy igazi taktikai csatát hozott ez a mérkőzés. Fernandest Kante nagyon eltüntette a pályáról. Ez talán a leginkább abban mérhető, ha megnézzük Fernandes passzhatékonyságát, ami csupán 69% lett. Ez egyébként a második leggyengébb volt a csapatban. Ismerve az ő képességeit, tudjuk, hogy ennél tud ő jobbat.

 

 

Aki szeretne még böngészni az adatokban, azoknak ajánlom a következő képet.

 

 

Ezúttal (sem) nem érkezett olyan történés a mérkőzés során, ami ki tudta volna mozdítani a taktikai csatát az állóháborúból. Az egyéni villanások sem jöttek be egyik oldalról sem. Ha a tabellára nézünk, akkor egyértelműen a Manchester Unitednek kedvezett inkább a 0-0-s döntetlen. Nagyon furcsa, hogy mennyire tele van a padlás a 0-0-s döntetlenekkel a rangadókon. Ezzel kezdtem a mostani okfejtést és ide is kanyarodok vissza. Vajon elég lehet-e ez a sok 0-0-s döntetlen az év végén a Manchester United számára? Egyáltalán mi a cél, a bajnoki cím vagy a TOP 4?

 

A szélső védőkről mutatnék még egy kis érdekességet. AWB és Shaw összehasonlítása a Chelsea szárnyvédőivel. Kiemelendő Chilwell rendkívül bátor támadójátéka.

 

 

Talán ezután nem meglepetés, hogy a Chelsea inkább a bal oldalát használta, ha a támadásépítésről volt szó. A játékosok átlagos pozíciójából pedig lehet látni a két felállás szép kirajzolódását.

 

 

Pillantsunk még rá a Premier League tabellájára. Nagyon jól alakult a forduló a United TOP 4-es története szempontjából, hogy sem a Leicester City, sem a West Ham nem tudott pontot szerezni a hétvégén. A Liverpool előtt 7 pont az előny, ami azért soknak mondható, azt pedig nem tudom eldönteni, hogy a Spursig vagy az Arsenalig le kell-e nézni jelen pillanatban a tabellán.

 

 

A hét közben 8 mérkőzést rendeznek a PL-ben. Izgalmakra lehet ezúttal is számítani. Lassan rákanyarodunk az utolsó 10 fordulóra. Nem titkolom, nekem ez a kedvenc időszakom az évben. Általában ilyenkor van a legtöbb izgalom, jönnek az érthetetlen feltámadások, visszaesések (khm Leicester). Abszolút nem lefutott még sok szempontból a bajnokság. Vasárnap pedig City - United. Az utolsó esélye Ole Gunnar Solskjaer fiainak a bajnoki címre. (Véleményem szerint)

 

 

Köszönöm, hogy elolvastad! Folytatás szerdán a Crystal Palace otthonában.

 

 

Források:

https://football.instatscout.com/matches/1725046

https://www.sofascore.com/chelsea-manchester-united/mcYb

https://understat.com/match/14685

https://www.whoscored.com/Matches/1485337/MatchReport/England-Premier-League-2020-2021-Chelsea-Manchester-United

https://fantasy.premierleague.com/fixtures/26


ManUtdFanatics.hu

Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!



Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!

Hozzászólások

Támogatás

Támogasd adományoddal
a ManUtdFanatics.hu működését!